Angyalok járatain utazva

Fülszöveg

Molnár Rózsa eddig két kötettel lépett az olvasók elé. A lélek finom rezdüléseit és néhány pajkos gyermekverset tartalmazó 1999-ben megjelent Halk léptek után, mint egykori rábéi lakos, szorgalmas munkájával összegyűjtötte a falu humoros történeteit és Rábéi történetek címmel jelentette meg 2001-ben.
íme most útjára bocsátja új könyvét, a lélek mélységeiből fakadó gondolatait, melyek egy-egy pillanatra megállítják az időt, mintha csak sugallnák: „Ember, állj meg olykor és figyelj halhatatlan lelkedre is!" A világ színes, szédítő forgataga, a reklámok erős fényei, sokszor eltakanák előlünk az igazi értékeket, a Szent Teréz által megfogalmazott BELSŐ VÁRKASTÉLYT. Nem távolságokat kell bejárnia a kedves Olvasónak, csak fényeket és nem nézni, látni kell
Ez a bibliai gondolat vonul végig a költőnő minden során. Kosztolányi Dezső írja a Halotti beszéd című, gyönyörű versében:
„Okuljatok mindannyian-e példán. Ilyen az ember. - Egyedüli példány."
Nincs két egyforma ember. Ady is... Tovább

Fülszöveg

Molnár Rózsa eddig két kötettel lépett az olvasók elé. A lélek finom rezdüléseit és néhány pajkos gyermekverset tartalmazó 1999-ben megjelent Halk léptek után, mint egykori rábéi lakos, szorgalmas munkájával összegyűjtötte a falu humoros történeteit és Rábéi történetek címmel jelentette meg 2001-ben.
íme most útjára bocsátja új könyvét, a lélek mélységeiből fakadó gondolatait, melyek egy-egy pillanatra megállítják az időt, mintha csak sugallnák: „Ember, állj meg olykor és figyelj halhatatlan lelkedre is!" A világ színes, szédítő forgataga, a reklámok erős fényei, sokszor eltakanák előlünk az igazi értékeket, a Szent Teréz által megfogalmazott BELSŐ VÁRKASTÉLYT. Nem távolságokat kell bejárnia a kedves Olvasónak, csak fényeket és nem nézni, látni kell
Ez a bibliai gondolat vonul végig a költőnő minden során. Kosztolányi Dezső írja a Halotti beszéd című, gyönyörű versében:
„Okuljatok mindannyian-e példán. Ilyen az ember. - Egyedüli példány."
Nincs két egyforma ember. Ady is hasonlóan fogalmaz: „Minden ember fenség, észak-fok, ütök, idegenség, lidérces messze fény " Izgalmas sétát tesz az, aki kezébe veszi Molnár Rózsa jelen kötetét, mert bepillantást nyer a lélek olykor kies, olykor színes tájaiba. Egy titokzatos, egyedi világ tárul elénk a költőnő verseit, versesszéit, lírai jegyzeteit olvasva. Igen, titokzatos ez a világ, mert igazából az ember még önmagát sem ismerheti meg nemhogy másokat. Egy görög bölcselő azt tanítja, hogy a legnagyobb tudomány megismerni önmagunkat.
Öleléstelen karokat, törött szárnyakat, beteg angyalokat, üres ágyakat, hideg asztalokat mutat meg a költőnő, ezzel ecsetelve a lélek egyediségével járó magányt, ebből adódóan a fájdalmat, de az utolérhetetlen szépségű szárnyalást is. Azt a röpülést, amikor a lélek Istenéhez ér és leírhatatlanul boldog.
Ugyanakkor megszólítja a benne élő szerelmest is:
„Szép a lelked. Fehér papírlap Jó lenne tele írni, de csak magammal tudnám "
akit magával hív, csábít, a szerelem olyan tájaira hol nem áll köztük senki, egyedül az Isten.
Ebben rejlik az eredeüség és az az érték, amely Molnár Rózsa könyvében megtalálható.
Jó szívvel ajánlom legújabb könyvét is a kedves Olvasók figyelmébe.
Bogdán József Vissza