Angyalok alvó szárnya

Fülszöveg

Gacsályi József Szekszárdon született 1944. június 30-án. Tolnán volt kisdiák, a középiskolát Szekszárdon végezte. Diplomát Szombathelyen, magyar-könyvtár szakon szerzett.
Munkahelyei sorrendben: Szekszárdi Autóközlekedési Vállalat, Hőgyészi Művelődési Otthon, (1964-től 1966-ig katona volt) majd: Szekszárdi Bőrdíszmű Vállalat, Szekszárdi Városi Tanács Költségvetési Üzeme, Tolnai Selyemipari Vállalat, Tolna Megyei Könyvtár, Tolnai Gimnázium, a Dátum című napilap szerkesztősége, Babits Mihály Könyvkiadó. Jelenleg Szekszárdon az Illyés Gyula Megyei Könyvtár irodalmi szakreferense. Két gyermek apja.
Eddig két verseskötete (A völgyeken át; Kövek, virágok), egy riport- és tanulmánykönyve (Meditáció és beszélgetés) és több publikációja jelent meg irodalomtörténeti témákban. Hat - hely- és irodalomtörténeti szempontból fontos - portréfilm (Szakály Ferenc, Mészöly Miklós, Baka István, Lázár Ervin, Csengey Dénes és H. Németh István életének egyes szakaszairól, valamint Illyés Gyula... Tovább

Fülszöveg

Gacsályi József Szekszárdon született 1944. június 30-án. Tolnán volt kisdiák, a középiskolát Szekszárdon végezte. Diplomát Szombathelyen, magyar-könyvtár szakon szerzett.
Munkahelyei sorrendben: Szekszárdi Autóközlekedési Vállalat, Hőgyészi Művelődési Otthon, (1964-től 1966-ig katona volt) majd: Szekszárdi Bőrdíszmű Vállalat, Szekszárdi Városi Tanács Költségvetési Üzeme, Tolnai Selyemipari Vállalat, Tolna Megyei Könyvtár, Tolnai Gimnázium, a Dátum című napilap szerkesztősége, Babits Mihály Könyvkiadó. Jelenleg Szekszárdon az Illyés Gyula Megyei Könyvtár irodalmi szakreferense. Két gyermek apja.
Eddig két verseskötete (A völgyeken át; Kövek, virágok), egy riport- és tanulmánykönyve (Meditáció és beszélgetés) és több publikációja jelent meg irodalomtörténeti témákban. Hat - hely- és irodalomtörténeti szempontból fontos - portréfilm (Szakály Ferenc, Mészöly Miklós, Baka István, Lázár Ervin, Csengey Dénes és H. Németh István életének egyes szakaszairól, valamint Illyés Gyula szellemi hagyatékáról) elkészítésének részese.
Válogatott és új versek, régiek és egészen frissek, új rendben, a mindenséget ismét új rendre terítve, tárva elénk. A kötet kettőssége azonban mégis hármas egységre épül, hiszen három verseskötet anyagát tartja kezében az olvasó, ahol a régi és az új versek három-három ciklussá kristályosodtak.
írójukra ráismerünk, de ismerjük-e? Ki ez a tehetséggel vert-áldott ember, aki értünk szenvedi el az alkotást, aki vállalja, hogy eszköze lesz a teremtésnek? S honnan a formák rilkei áradó gazdagsága, amely az antik formák fegyelmétől a szabad versig, a szonettől, a haikutól a képversig ível? Honnan a végletes felelősségérzet, az értékek emberi mértékének és az ember értékének féltése? Kötetében ott van Európa minden félthető kincse, de ott minden eddigi rossz is, amely a nem létező, s mégis valós örök értékeket megkérdőjelezi. Erős és gáttalan fogalom- és képzelettársításai megélt századunk teljességét vetítik ismét elénk, vele kell ismét választanunk, vele vagyunk mi is ítéltek s ítéletesek, vele szenvedjük a város dobókocka, betonbőrű házait, s kifeszített de-nevér-korpuszokként vagy bábzsinórokkal éghez kötözve kérdezzük: kik a győztesek? A végtelen kimondásához végtelen eszközsorból kell rálelnie az egyedül jóra, ezért állítja elénk a szavakat értékváltó módon is, plasztikus lelki teret teremtő kettős versbeszédben, keserédesben, a valami nincs sehol érzete az elégiáig, majd a groteszkig ível, s még tovább, eljutva egészen Vissza