Előszó
Részlet a kötetből:
CSAK AZ RÉGI ÖRDÖG VAGYON TEBENNED
S ki versemet olvasod talán ágyadban este
mielőtt elaludnál altató olvasmányul
s hogy letetted már könyvem s a gyertyád is elfujtad...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
CSAK AZ RÉGI ÖRDÖG VAGYON TEBENNED
S ki versemet olvasod talán ágyadban este
mielőtt elaludnál altató olvasmányul
s hogy letetted már könyvem s a gyertyád is elfujtad
vagy enyhe lámpád lángját kezeddel lecsavartad
és a falnak fordulsz be s lágy s langyos paplanod
a szájadig húzod fel (ha épp ugy szereted)
s egy kicsit eltűnődvén bágyadt és álmosan,
ásítasz is néhányszor s tán elképzelsz magadnak:
milyen is lehet vajjon e lankadt s szelid verseknek
írója milyen sápadt és megbékélt s szelid
s vájjon mit is olvashat esteli olvasmánynak,
talán Anatole Franceot vagy egy ó imakönyvet,
Ambrosius püspöknek régi irásait vagy
egy avitt latin költőt s szegényke szent Ferencnek
kedves virágoskertjét olvassa míg elalszik,
s megbolygatott szivedben még sírnak benn a versek
és úgy érzed hervadt vagy s a két kezed elernyed,
révedten s félálomban, oh mit is nem hiszünk el
s azt gondolod magadról hogy te is épp olyan vagy,
olyan szelid s magános s olyan jó mint a költő...
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal