Angol nyelvkönyv I.

Előszó

A világháború befejeztével kongresszus volt Stockholmban 1919-ben, amely «Northern Peace Congress» neve alatt ismeretes. Az egyik ülésen arra szólították fel azoknak az államoknak a képviselőit, ahol nem beszélik a három nagy nyugati nyelvet, hogy kérdezzék meg nemzetöket, hogy véleményök szerint melyik az a nyelv, amely a nemzetközi érintkezésre a legalkalmasabb. Összesen 54 válasz érkezett be a felszólítás eredményeképen, amelyek a következőképen oszlottak meg: 8 nemzet döntött a francia nyelv mellett, 1 a német, 1 a spanyol vagy latin nyelv mellett - csak 5 olyan nemzet akadt, amely az idó vagy esperantó nyelv javára döntött, de a többség - 39 nemzet - az angol nyelvet találta a nemzetközi érintkezésre a legalkalmasabbnak.
Az angol nyelv ismerete egyre jobban terjed a föld kerekségén. Már a világháború előtt egy európai nyelv sem volt annyira elterjedve Ázsiában, Afrikában, Észak-Amerikában és Ausztráliában, mint az angol. A világháború még inkább kedvezett az angol nyelv elterjedésének. Európa legtöbb országában is az anyanyelv mellett ezt a nyelvet tanulják leginkább. Ennek a nagy elterjedtségnek a magyarázatát kétségtelenül politikai és gazdasági okokban kell keresnünk, de hozzájárulnak magasabbrendű okok is. Az angol irodalom belső nagy értéke egyre több hívet hódít ennek a nyelvnek. Ma már senki sincs, aki el nem ösmerné, hogy az angol irodalom a világ három legnagyobb irodalma között foglal helyet és hogy valamennyi között az angol irodalom a leggazdagabb. Vissza