Angol-magyar/magyar-angol szótár 1-2.

Előszó

Igen helyesen jelezték a görögök logosz szóval úgy a léleknek a beszéd alapjául szolgáló erejét, az észt, mint a beszédet (nyelvet) is. Az ész ugyanis az elvont gondolkodásnak tehetsége s ezen tehetség nyilvánulása a beszéd (nyelv), melynek minden szava egy-egy fogalmi jelet képez. Az ész fejlődését nyomban követi a nyelvé is, és viszont a nyelv által s a nyelven fejlődik az ész is.
Valamint pedig az egyéni emberi ész a nyelv által s annak közvetítésével fejlődik: az emberiség mindennemü értelmi fejlődése is a nyelvhez van kötve, a mennyiben minden tudomány, az ismeret és tapasztalás minden kincsei a nyelv által szállanak nemzedékről nemzedékre.
Kiviláglik ebből, hogy a nyelv nem pusztán egyéb mívelődési eszközök közé sorozandó, hanem minden más mívelődési eszközök a nyelv által föltételezvék.
Ha most már megfontoljuk, hogy minden nyelvnek megvannak saját és kizárólagos tulajdonát képező fogalmai s ennél fogva valamely nyelvnek kitétele által jelzett fogalom csak igen ritka esetekben adathatik vissza egész jelentősége és terjedelme szerint más nyelvnek egyes kifejezése által; ha fontolóra veszszük, hogy ennek folytán idegen nyelvek elsajátításánál a lélek új fogalmakkal nyer gazdagodást s ez által a tárgyak számtalan vonatkozásainak jön tudatára, melyekről azelőtt sejtelme sem volt, egészben véve tehát a gondolkodó tehetség fokozódik s a gondolatok világossága növekedik, - ha mindezeket megfigyeljük, V. Károly azon mondását: "a hány nyelvet valaki tud, annyi ember lakik abban", csak helyeselhetni fogjuk. Vissza