Anglisztika és amerikanisztika

Fülszöveg

A hazai anglisztika-amerikanisztika az elmúlt két évtizedben robbanásszerűen fejlődött. Ez a hatalmas szakterület, amelyre egy évszázadon át az „angol nyelv és irodalom" megjelöléssel hivatkoztunk, mára számos új diszciplína mentén, egyre szakszerűbben tagolódott, új részterületek alakultak ki, más hangsúlyokkal és más arányokkal. A hazai kutatás számos területen sikerrel tart lépést a nemzetközi tudományossággal.
Kötetünk tanúskodik róla, hogy hány új kutatási ötlet indul el magyar műhelyekből, hazai kutatóktól, és ez különösen igaz például a nyelvtanítás/nyelvtanulás módszertana, az alkalmazott nyelvészet és a nyelvpedagógia területén. Ez logikus, hiszen Magyarország még mindig előtte áll egy második nyelv elsajátításának, amelynek révén szellemileg is integrálódhatnánk az egyre inkább angolul beszélő új Európába. A nyelvelsajátítás komplex kérdésköre előtérbe került ebben a kötetben is, de nem a tradicionális anglisztikai részterületek rovására. A fiatal magyar kutatók... Tovább

Fülszöveg

A hazai anglisztika-amerikanisztika az elmúlt két évtizedben robbanásszerűen fejlődött. Ez a hatalmas szakterület, amelyre egy évszázadon át az „angol nyelv és irodalom" megjelöléssel hivatkoztunk, mára számos új diszciplína mentén, egyre szakszerűbben tagolódott, új részterületek alakultak ki, más hangsúlyokkal és más arányokkal. A hazai kutatás számos területen sikerrel tart lépést a nemzetközi tudományossággal.
Kötetünk tanúskodik róla, hogy hány új kutatási ötlet indul el magyar műhelyekből, hazai kutatóktól, és ez különösen igaz például a nyelvtanítás/nyelvtanulás módszertana, az alkalmazott nyelvészet és a nyelvpedagógia területén. Ez logikus, hiszen Magyarország még mindig előtte áll egy második nyelv elsajátításának, amelynek révén szellemileg is integrálódhatnánk az egyre inkább angolul beszélő új Európába. A nyelvelsajátítás komplex kérdésköre előtérbe került ebben a kötetben is, de nem a tradicionális anglisztikai részterületek rovására. A fiatal magyar kutatók biztonsággal mozognak a modem irodalomfelfogás, a kritikai kultúrakutatás, a nyelvészeti műfajelemzés, az irodalmi műalkotásra vonatkozó elméletek világában, s emellett tovább élnek azok a nagy hagyományú területek is, mint Shakespeare világa, az irodalom és a politika közötti kapcsolat, illetve az országimázs változásai. Az utolsó fejezetben található rövid szemle számba veszi, hogy mi történt az elmúlt húsz esztendőben az ausztrál, az ír és a kanadai stúdiumok területén, az oktatásban és a kutatásban egyaránt. Ez jelzi, hogy a hagyományos diszciplináris megnevezés: „anglisztika és amerikanisztika" már most idejétmúlt, hiszen az angol világnyelv lett, s az angol nyelvű kultúrák behálózzák az egész földgolyót.
E tudatosan magyar nyelvű kötetnek nem titkolt célja, hogy segítse a zömmel angolszász fogalmi apparátus megmagyarítását, s az angol-amerikai kultúrák fokozottabb integrálását a magyar szellemi életbe. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a külföldi eszmeáramlatok, tudományos eredmények egyszerűen magyar helyesírással átírva ömöljenek be a magyar tudományos köznyelvbe. Mind a szerzők, mind a szerkesztők törekedtek e tudatos hídszerep vállalására.
A kötetet haszonnal forgathatják középiskolai és egyetemi oktatók és diákjaik, nyelvtanárok és nyelvtanulók, az angol nyelv és az angol-amerikai kultúra tudományos kutatói és gyakorlati szakemberei, műfordítók és a média munkatársai.
A kötet szerkesztői:
Frank Tibor történész, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója.
Károly Krisztina alkalmazott nyelvész, az ELTE Angol Nyelvpedagógiai Tanszékének egyetemi docense, az Angol-Amerikai Intézet tudományos igazgatóhelyettese. Vissza