Angelika kertje és egyéb elbeszélések (dedikált példány)

Fülszöveg

Olvan iólesff teés senkihez se tudni hasonlítani egy költőt. S A látszat: H. Cy. bűvész ak; nimlknl meg tud csináta. Virtuóz, Syivel lennénk eló^bre, ha felfedezhetnénk Weöres- akinek a mesterség nunden trükkje a k,suj,ában van És él is vele: Sr-bőlveót a hatirs'őzöi univerzumban, vagv-fordítva? És eleme a játék, a latm derü. A vdösag: H. Gy^ moralrsta művé. ¦ í^rt kot?rísz.,djunk^etleges ősök után? A rimbaud-i, a aki vrsszafordtthalatlanu ani. ii^yitja pályáját, ™=rre ^enal-i^ü^ak Ugyancsak megvan a maga saját ,morálja-, más- kényszer hajtja. El enzoje mmden megszólott elfogultságnak. kéDD nem keltői teremtés hívta volna «ket létre. li.Gy. költé- Szabad szellem, akit épp a szabadság eszményének nevében-a szetének hatását viszont már >^okkal könnyebb lemie kimutatni, legkegyetlenebb rabtarló kényszenü pályára: önraap. A látszat És bizony elcsodálkozhatnánk, hogy az a költő, aki költészeté- és a valóság megszenvedett párftara: müveinek ironikus feszültnek .anyanyelvén nem adnak... Tovább

Fülszöveg

Olvan iólesff teés senkihez se tudni hasonlítani egy költőt. S A látszat: H. Cy. bűvész ak; nimlknl meg tud csináta. Virtuóz, Syivel lennénk eló^bre, ha felfedezhetnénk Weöres- akinek a mesterség nunden trükkje a k,suj,ában van És él is vele: Sr-bőlveót a hatirs'őzöi univerzumban, vagv-fordítva? És eleme a játék, a latm derü. A vdösag: H. Gy^ moralrsta művé. ¦ í^rt kot?rísz.,djunk^etleges ősök után? A rimbaud-i, a aki vrsszafordtthalatlanu ani. ii^yitja pályáját, ™=rre ^enal-i^ü^ak Ugyancsak megvan a maga saját ,morálja-, más- kényszer hajtja. El enzoje mmden megszólott elfogultságnak. kéDD nem keltői teremtés hívta volna «ket létre. li.Gy. költé- Szabad szellem, akit épp a szabadság eszményének nevében-a szetének hatását viszont már >^okkal könnyebb lemie kimutatni, legkegyetlenebb rabtarló kényszenü pályára: önraap. A látszat És bizony elcsodálkozhatnánk, hogy az a költő, aki költészeté- és a valóság megszenvedett párftara: müveinek ironikus feszültnek .anyanyelvén nem adnak menlevelet", mUyen termékeny, sége A játszó emter és a vi^galódó s^Uem e^ezteté«. Latin szabad fürkészésre serkentett másokat, méghozzá nera is keve- szellem.de márakéseicsaszárkorldejéből.Hjvo,aki ahitellent-seket és nem is kicsinyeket. (,Jlajszálhíd-). mondásosságán akadt fenn. Individualista, aki tudja, hogy csak . .1 c I ! < lo¦7l^ a közösség egészével együtt lehet megmenteni a személyes léte-Lokkos Antal. Katolikus Szemle; Róma 1971) „ kétségbeesésig, hős aszerep kétségbevon-Indulása idején a modem költészet szabadságához vonzódott,a hatóságáig. Magányos aki hatni akar; politikus,aki céltalannak szürrvalistáktól tanult, de a dada lázadói is ott voltak mesterei lát múiden ténykedést.Provokáló az összeféihetetlenségigjdasz-között. Játékos versekkel kezdett. gy-kert révészei" c. ciklasa szikus a sokféle kötődésben. Befogadó a szétrobbanásig, egyön-az erotika polgárpukkasztó, harsány dallamát szólaltatU meg, letű az állandó ismétlődésig. Sorsa: hit és ellenszegülés, érte csupa játékkal, ötletességgel, önfeledt derűvel. „UdvözlégyMári- börtön, majd számkivelettség.
ka s múld ti sok / malaszttal teljes bordélyosok-íqae^^^^^^^^ (AJatkínykirály" c. kamaradráma bemutatójára, Kabdebó Ló-
mohón vetette magát azokba az örömökbe, amiket még mégha- Apokrif drámai apokalipszis ez, milJenarista evangélium a 20. szá-gyott a háború, erotikus verseiben az élethez való ragaszkodás zad végének valláskritikai okosságával a 10. század szelleméhez és az életöröm szólama hangzott fel; másokhoz hasonkian 6 is és ízléséhez archaizált képekben. A JJivina Commedia" és Jii úgy vélte, hogy a testi szenvedély a humánum maradékát védel- Ember Tragédiája" társaságában mozgó mű ez, összefoglalás, mezi, s hogy a bordélyház erőd lehel a háború könyörtelen pusz- ,íumma', de nem isteni és nem emberi, nem teológiai és nem títása ellen. Az erotikus lázadás és a szerepekben tetszelgő játé- antropológiai síkon, hanem harmadik rétegbe alászállva, melykosság mellett azonban jelen van a megrendült töpiengés, a ben a gonoszé a főszerep,vagyis H.drámai,3unimája": JSumma történelemfilozófiává érett eszmélkedés szólama is. 1946-os Satanologica" A Golghelóghit, H. Gy. világdrámáját nemcsak Ajapály c verse jelzi legjobban a váltási a játékos szerepek és a azért nevezhetjük a mindenség könyvének, mert világképet ad világgal szembenéző konokság között. A vere első sorai még a és véleményét fogalmazza meg az univerzum működéséről, hie-csapongó vágyak, a mindent bejáró képzelet mellett vallanak: rarchiájáról; hanem mert az irodalmi eszközök használatában is „Tétova sors! műiden vágynak engedni, a legrenyhébbnek is, és átfogó. Szinte egymással verseng ismerete és képzelete, a középnem kérdezni, hova". A befejező kép viszont már a szerepekből kori sötétségben eligazodó vallástörténeti tudása és erudíckijá-kivetkezett embert mutatja be: „a pusztaságból kirajzanak a sza- tói megpendült fantáziája. A színdús látványok és kavargó jelevak. A költök szégyenbélyegét viselem, de-mezítelen vagyok, netek olyan bőséggel tobzódnak a könyvben, hogy egyszeri el-Muit magányosan a tükrök". A mezítelenség annak az ember- olvasásra csak tört részét képes felfogni a halandó, s ezért való-nek az áll ipota, aki már nem tud beburkolódzni a játék csillogó ságos bányája lehet jelen és jövő irodalmi képkeresőinek. A kö-szöveteib--, az erotika elomló kelméibe, akiről a végzet letépte zépkori figurákat, hiedelmeket és ködöslegendákatbarokkhab-a szerepek álarcát. Aki kifosztottan, vacogva és bizalmatlanul zással, túláramló dekorációs kedvvel halmozza egymásra fojto-áll a törté;- ;em mozgalmas vihara előtl A sztoikus életfilozó- gató mennyiségben. Ahogy a papok, szerzetesek, zarándokok, fia elutasította a történelem haladásába vetett hitet, de azért vásárosok, sírrablók, remeték, szaraártáncoltatók, szentek és megőrizte az író érdeklődését a nagyvilág, a megismerés kaland- ördögök seregét vagy ahogy a poklok különböző ven möbleit le-jai iránt. Meséljetek a megismerés kárhozatos szenvedélyéből fija, az nem csupán ismerete és variáckSja az idevonatkozó ábiá-gyógyulhatatlanul s oly sugalmasan,hogy minden szó mögött ti zolásoknak, hanem olyan rangos és leleményességében vérbő megemlékezzetek a mindentudás előkacsintó álmáról, a földi medelenítés, mely kiállja az összehasonlítási pnibáját, nemöröklét vágy\arázslatáró!. olvassuk Credo c. 1958-as versét, csak a magyar irodalomban.
fralTkran-Strifyorábf^^^^^^^^ (Hanák Tibor; üj Látóhatár, 1979 január 25) verseinek anyját. Olyan forrás ez, amely kiapadhatatlanul ontja Regényének vége felé H.Gy.elrejtett egy ártatlannak tetsző mon-a verseket. H. Gy. költészete egy állapot és egy életérzés tükre, datot: M emberek nem éltek, hanem jdőket" éltek, és csudák-és mivel ezeket hiteles költői erővel fejezi ki, külön helye van a csudája, az jdők' díszítő jelzőjében e tájon ritka szép egyetértés mai magyar költészetben. (A Jlajszálhídról"). uralkodott". Azelőzményekre visszatekintveemondatleleplező (Pomogáts Béla, Forrás, 1972 júUus-augusztus) ^^ árulkodó: az élet & az idő feszí^ egymást ebben a meg^a-. _ , , , ' & ! bensőséges regényben. Az élet, amelyről ha lerántjuk az A Fonás c kecskeméti folyóirat júUusi-augusztusi számát lapo- Jdőnek", a Jcomak'a rétegeit és letéphetedennek látszó, mégis zom.Azomal szemet szúr egy aránytalanság. A szerkesztők Po- önálló héjait, akkor misztikus pillanatok sorozataként áll előt-mc^áts Kla három nyomtatott oldalas írásművét közlik Határ tünk ilyennek Upasztaljuk H. Gy. regényében is,amely a rom-GyőzorSI, az 1956-ban nyugatra disszidált és azóta is ott publi- má lőtt Budapesten játszódik, a második világháboní után. A káló koltoről. Néhány lappal odébb 10-12 soros nyúlfariuiyi re- regény egy szeretemről szól, amelynek végső horizon^át a misz-cenzióKkákat találunk szocialista irodalmunk jelentősegyénisé- tikus egyesülés alkotja. Minél mélyebb (minél „megragadhatatla-geirol. Fedezzünk fel mmden értéket, ne kallódjon el a magyar nabb") azonban egy, a világot háttérbe szorító érzés,annál irre-irodalom egyetlen fontos alkotása sem. Még a Nyugaton élő álisabbá válhatnak a körübnények is-egészen odáig menően, magyar irtknak is tartsuk számon azokat az alkotásait, melyek hogy az ember akár egy kísértetvUágban is hiheti magát. „Körösvalóban haladó szeUemíiek és valóságos esztétikai ranggal ren- köriil aromvárossetét-szurokfenyegetése teriiltel;olyko^olykor delkeznek. Ez a felfedező és számontartó tevékenység azonban távoli sakálüvöltés, szórványos fegyverropogás és a romtetőkön semmi e^tre sem történhet a hazai irodalom rovására! ANyu- kalandozó kandúrokkéjes-kétségbeesettrikoltozásahallalszott". ^ton élö emigránsok józanabbjai is elismerik, hogy a magyar A szerelem bűvöletében élve mindennek különös jelentősége iroa^om Itt, a szocialEta Magyarországon hoz létre igazán tar- van: a leghétköznapibbnak tetsző alkalom is kozmikus magas-ÍTnUx Í (Hatar Gyozo mellesleg nem tartozik e józanab- Ságokba repítheti a képzeletet, amely azonban még e magassá-" , J^^ífban, a jugoszláviai Hídnak adott gokban is kielégületlen marad H. Gy. sikeresen,sőt könnyedén f jf pocskondiázta le a hazai literatúrát: provinci- végezte el azt, ami lehetetlennek rémlik: egyszerre írta met egy alisnak, másodlagosnak rmnősítve azt). szerelem színéi és fonákját. (J>epiio és Pepita")
(E. Fehér Pál. Népszabad.ság, 1972 augusztus IS) (Főidényi F. László. É,el és Irodalom, 1986 o 3) Vissza