kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Ház Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 464 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-9335-29-0 |
Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával. |
Köszönetnyilvánítás | 13 |
Táblázatok jegyzéke | 14 |
Képek jegyzéke | 16 |
Rövidítések | 17 |
Nyelvtani rövidítések | 20 |
Nagyobb folyóiratok és szótárak rövidítései | 22 |
Hangtani átírás és hivatkozások | 24 |
Előszó | 27 |
Bevezetés | 31 |
E könyv célkitűzései | 31 |
A hagyományos uráli elmélet | 32 |
A módszer | 35 |
Adatok és vélekedések | 35 |
Az uráli elmélet története | 39 |
Az összehasonlító módszer | 40 |
A könyvben követett alapelvek | 43 |
Az elfogadott elmélettel ellentétes adatok módszeres újraértékelése | 45 |
Kulcsfontosságú minták az adatokban | 49 |
Bevezetés az uráli elméletet alátámasztó, illetve az ellenző irodalomba | 50 |
Az uráli elmélet történelmi megalapozása | 55 |
Az első történelmi források | 59 |
A finnségi nyelvű népek | 59 |
A magyarok | 60 |
A finnugor csomópont eredete: az "ugor-török háború" | 75 |
Történelem | 75 |
Budenz eredeti adatainak nyelvészeti elemzése | 78 |
Az uráli csomópont eredete | 84 |
Történelem | 84 |
Donner eredeti adatainak nyelvészeti elemzése | 86 |
A 20. század elejének nyelvészeti modelljei | 88 |
Modellek | 88 |
Nyelvészeti elemzés | 90 |
Az urál-altaji elmélet | 91 |
Következtetések | 93 |
A bizonyítékok összegzése | 93 |
Az elméletre gyakorolt politikai hatás | 95 |
Az uráli elmélet mai értelmezései | 101 |
A tankönyvi értelmezés - az "elfogadott uráli elmélet" | 102 |
A tankönyvi értelmezés bírálata és vagylagos javaslatok | 105 |
Változatok a hagyományos családfamodellre | 105 |
A genetikai rokonság elutasítása | 112 |
Tágabb nyelvcsaládok | 115 |
Következtetések | 117 |
Az uráli családfa hangszerkezetének és szókészletének helyreállítása | 119 |
Janhunen forrásanyaga: ős-permi-finn-szamojéd | 122 |
A hangtani szabályok és szófejtések száma | 122 |
Az összehasonlító módszer "halmozódó hatása" az ős-uráli forrásanyagban | 124 |
Az ugor csomópont rekonstrukciója | 127 |
A magyart elszigetelt nyelvként ismerik el | 127 |
A rejtély megoldódik | 129 |
Valóban megoldódott a rejtély? | 130 |
Az uráli nyelvek fonológiai szerkezetének áttekintése | 132 |
Fonémajegyzék | 132 |
Mennyiségi szembenállás | 133 |
Morfo-fonológiai váltakozások | 134 |
Kísérlet az ős-uráli magánhangzókészlet rekonstrukciójára | 140 |
Magánhangzó-váltakozás a mennyiségi megfelelés ellenében | 140 |
Az uráli családfa egyszerűsítése | 145 |
Az ős-uráli és ős-finnugor magánhangzórendszer Sammallahti-féle helyreállítása | 148 |
Az ős-obi-ugor magánhangzórendszer "rekonstrukciója" | 150 |
Az ős-szamojéd összeillesztése az ős-finnel: Janhunen forrásanyaga | 151 |
Következtetések a magánhangzórendszerről | 163 |
Kísérlet az ős-uráli mássalhangzórendszer helyreállítására | 165 |
A "helyreállított" ős-uráli mássalhangzórendszer | 167 |
Hangváltozások a mássalhangzórendszerben | 171 |
Az "ugor" újítások | 188 |
A lapp nyelv helyzete | 194 |
Folyamatban lévő hangváltozások | 196 |
Következtetések a mássalhangzórendszerről | 197 |
Közös fonológiai jellegzetességek Eurázsiában | 198 |
Következtetések | 200 |
A rekonstrukciók helyzete | 200 |
Az adatok egyik lehetséges értelmezése | 202 |
Az adatok egyik lehetséges értelmezése az elméleten belül? | 204 |
Az elméletnek ellentmondó adatok lebecsülése | 205 |
Hibás megfeleltetések vagy valódi nyelvi összefüggések? | 209 |
Bevezetés: Az '1'-'10' ős-uráli számnevek jelentősége | 210 |
A módszer | 214 |
Eredmények | 219 |
A testrészek UEW-ben közölt megnevezései | 219 |
Janhunen forrásanyaga | 222 |
A statisztikailag jelentősnek tűnő hasonlóságok | 224 |
Következtetések | 229 |
Kölcsönzés vagy öröklés? | 233 |
Módszertan | 234 |
A nem uráli nyelvekkel fennálló párhuzamok | 237 |
Testrészek, valamint a növény- és állatvilág | 237 |
Jellemző példák | 240 |
Az uráli és altaji közötti megfelelések | 245 |
A magyar és a nem uráli nyelvek megfelelései | 248 |
Mikor és mely nyelvekből kölcsönzött a magyar? | 251 |
Az uráli és a jukagir közötti megfelelések | 258 |
A jukagir helyzete | 258 |
A szótani összefüggések | 260 |
Az uráli és az ndoeurópai közötti megfelelések | 261 |
Valódi megfelelések vagy véletlenszerű hasonlóságok? | 261 |
Az indoeurópai eredetű szavak természete | 263 |
Az alaktani hasonlóságok természetéről | 264 |
Következtetések | 265 |
Az uráli ősnyelv kora | 267 |
Rekonstruált fanevek és az uráli ősnyelv időrendje | 268 |
Indoeurópai jövevényszavak és az ős-uráli nyelv időrendje | 272 |
Az ős-indoeurópai korszak | 275 |
Az ős-indoiráni korszak | 275 |
Rédei következtetései | 278 |
Balti és germán jövevényszavak a finnségi nyelvekben | 278 |
A balti jövevényszavak | 279 |
A germán jövevényszavak | 281 |
Az indoeurópai jövevényszavak Koivulehto értelmezésében | 283 |
Az ős-uráli x szegmens és az ős-indoeurópai gégehangok | 284 |
Korai uráli/indoeurópai kapcsolatok és az uráli őshaza | 286 |
Indoeurópai jövevényszavak, ázsiai jövevényszavak, vándorszavak vagy valami más? | 287 |
A vélelmezett uráli alárétegződés | 290 |
Szótani ráhatás | 290 |
Alaktani és alak-mondattani ráhatás | 291 |
Fonológiai ráhatás | 292 |
Összegzés és következtetések | 295 |
Alaktan | 297 |
Esetragok és az uráli nyelvek alapvető tipológiai szerkezete | 299 |
Az elsődleges esetragok helyreállítása | 300 |
A másodlagos esetragok kialakulása | 305 |
Elágazással létrehozott másodlagos ragok | 306 |
Nyelvtani eszközzéé válás útján létrejött másodlagos esetragok | 309 |
Az esetragok és birtokos személyragok fordított sorrendje | 318 |
Alaktani megfelelések a szamojéd és a jukagir között | 322 |
Az esetrendszer | 322 |
Az uráli/jukagir megfelelések hagyományos magyarázata | 324 |
Nyelvtani végződések | 325 |
Birtokos és személyes névmási ragok | 325 |
Személyes névmások | 328 |
Többes szám és kettős szám az uráli nyelvekben | 330 |
Igeidő, igeszemlélet, igemód és más származékos morfémák | 340 |
Izomorf szerkezetek | 342 |
Tagadó ige | 343 |
Az igeszemlélet jelölői és igei szerkezetek | 344 |
Főnévi igenévi, gerundiális igei szerkezetek | 345 |
Névutós szerkezetek | 347 |
A tipológia szerepe | 348 |
A mássalhangzós formánsok eloszlása Eurázsiában | 351 |
A formánsok | 351 |
Matematikai elemzés | 352 |
Összefoglalás és következtetések | 356 |
Az alaktan helyzete az uráli nyelvekben | 356 |
Töprengés az esetragokról és az uráli nyelvek régiségeiről | 358 |
A kép kiegészítése: tulajdonnevek, régészet és genetika | 361 |
Tulajdonnevek | 363 |
Népnevek az uráli nyelvekben | 363 |
A Suomi "szófejtései" | 364 |
A magyarok önelnevezése | 366 |
A "baskír-magyar kérdéskör" | 372 |
Helynevek az uráli nyelvekben | 376 |
Genetika | 378 |
Régészet | 379 |
Következtetések | 381 |
Összefoglalás és következtetések | 383 |
Összefoglalás | 384 |
Következtetések | 389 |
A nyelvészeti módszer | 391 |
Az összehasonlító módszer nem elegendő | 392 |
Hol siklott félre az eljárás? | 394 |
Függelék | |
Testrészek neveinek eloszlása az UEW-ben | 397 |
Janhunen (1918A) korpuszából vett szavak eloszlása | 399 |
Elsődleges esetragok és eloszlásuk az uráli térségen belül és azon kívül | 401 |
Önelnevezések az uráli nyelvekben | 405 |
Közös magyar/baskír helynevek | 407 |
Jegyzetek | 409 |
Felhasznált irodalom | 427 |
Általános tárgymutató | 455 |
Nyelvi tárgymutató | 458 |
Szerzők jegyzéke | 460 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.