Fülszöveg
Van egy rossz hírem - egyezte meg Hall Ani.
- Meg egy jó... - nyögte Szalmon Ella.
- Kala Pál meghalt. - görbült le a lány szála.
- Elvará Zsolt viszont megérkezett - kontrázott Ella.
- Meghalt érted?! - kezdett volna hisztibe Ani.
- így van ez - mondta az öregasszony. — Ki így, ki úgy, ki ekkor, ki akkor, mindenki elpatkol - túrt bele bodros, vörös, műanyag parókájába.
- Hogy lehetsz Ilyen szívtelen? Még hogy mindenki elpatkol A barátunk volt! - hördült fel Ani.
- Kala Pál meghalt hát Igen. Erre csak azt tudom mondani hogy éltében veszélytelenebb volt. Most aztán negyven napig idült őrtütekháza lesz a városból ahogy ismerem azt az alacsonyértelmű, akadékoskodó, pillanatragasztós ateistát. És gyanítom Ht még az is kevés lesz; ha bedeszkázunk altot-ablakot - folytatta Szalmon Ella Kala Pálról folytatott megemlékezését?
„A könyv a hitetlenség elképesztő paródiája. Könnyesre röhögtem magam a szőnyegen fetrengve." (a hejhoi Napi Zűr főszerkesztője)
Interjú az írónővel a...
Tovább
Fülszöveg
Van egy rossz hírem - egyezte meg Hall Ani.
- Meg egy jó... - nyögte Szalmon Ella.
- Kala Pál meghalt. - görbült le a lány szála.
- Elvará Zsolt viszont megérkezett - kontrázott Ella.
- Meghalt érted?! - kezdett volna hisztibe Ani.
- így van ez - mondta az öregasszony. — Ki így, ki úgy, ki ekkor, ki akkor, mindenki elpatkol - túrt bele bodros, vörös, műanyag parókájába.
- Hogy lehetsz Ilyen szívtelen? Még hogy mindenki elpatkol A barátunk volt! - hördült fel Ani.
- Kala Pál meghalt hát Igen. Erre csak azt tudom mondani hogy éltében veszélytelenebb volt. Most aztán negyven napig idült őrtütekháza lesz a városból ahogy ismerem azt az alacsonyértelmű, akadékoskodó, pillanatragasztós ateistát. És gyanítom Ht még az is kevés lesz; ha bedeszkázunk altot-ablakot - folytatta Szalmon Ella Kala Pálról folytatott megemlékezését?
„A könyv a hitetlenség elképesztő paródiája. Könnyesre röhögtem magam a szőnyegen fetrengve." (a hejhoi Napi Zűr főszerkesztője)
Interjú az írónővel a Trópusi nyuszi című könyvről:
- Mit üzen az olvasónak?
- Szívből jövő, ŐSZINTE RÉSZVÉTEM. Törpe Dórát idézve mea klumpa.
Hejhó egy fara kis síparadicsom. A templom csak dekoráció, az étterembe borzongani járnak a megfélemlített vendégek, a cukrászda tulajdonosát Szalmon Ellának Hívják és nem mennek tönkre a sífelszereléseket árusító boltok immár 200 éve, pedig arra még nem volt példa, hogy hó esett volna. Mindez azonban láthatóan senkit sem zavar, míg egy napon a városka kőművese, Kala Pál nem találkozik szembe a túlvilág tényével. Meg is osztaná az élményt a barátaival, de holtan nem könnyű bármit is bizonyítani.
Eshet a WC-be tollas szárnyú angyal, ereszkedhet alá égő csipkebokor, megjelenhet a városka határában egy hegy, ha nem hiszünk, hát nem hiszünk. Legfeljebb, majd, ha piros hó esik...
Vagy akkor sem...
Vissza