Andrássy út (dedikált példány)

Előszó

Részlet a könyvből:

"A pesti Sugárút, amely 1885. május 1-ei ünnepélyes átadásától kezdve viselte az Andrássy-út nevet, nemcsak egy város reménysége, hanem egy korszak jelképe is lett. Megnyitásának eszméje alig egy évvel a kiegyezés után, öt évvel a városegyesítés előtt merült fel. Építése az Országos Kiállításig tartott - fénykorát az első világháborúig élte. A "boldog békeidők" elmúltával jelentősége halványult, varázsa azonban mindmáig megmaradt.
A kiegyezés miniszterelnöke, Andrássy Gyula tervei között előkelő helyen szerepelt az ország fővárosának európai színvonalú nagyvárossá fejlesztése. Ezért már 1868 májusában konferenciát hívott össze, amelyen ismertette városrendezési elképzelését, és ennek részeként a várost (a mai belvárost) a Városligettel összekötő széles útvonal megnyitásának gondolatát.
A Duna két partján egymással szemben fekvő testvérvárosokat a Lánchíd ekkor már két évtizede összekötötte, de jogilag még külön álltak. Pest fejlődött dinamikusabban. Az 1848-as áprilisi törvények Pestet mondták ki az Országgyűlés színhelyéül, itt épület fel a reformkor legjelentősebb középülete, a Nemzeti Múzeum, amely évtizedekig a főrendiháznak is otthont adott, közelében - a mai Bródy Sándor utca 8. szám alatt - készült el 1865-ben a képviselőház. Még az arisztokrácia is átpártolt Budáról Pestre: a Nemzeti Múzeum körül az Esterházy-, Festetich-, Károlyi-palotákkal új palotanegyed alakult ki." Vissza