Halott teve

Fülszöveg

A Halott teve kikötői kocsma az afrikai Freetownban. Nevét az ivó falára akasztott képről kapta. A kép körül fut a jelmondat: Halott teve nem pofázik. És bár e jelmondat tartalmazhatja az igazság elemeit, a kétely emberi jogom és kötelességem. Ezért lett új regényem központi problémája a kérdés: pofázik-e egy halott teve? Társszerzőmmel, a regénybeli Szalai Mihállyal együtt, alapos és körültekintő vizsgálat után arra az egyértelmű következtetésre jutottunk, hogy igenis, pofázik. A halott tevét Blum Aladárnak hívják, és a róla irandó regényhez gyűjti az anyagot barátja, Szalai Mihály, a Halott teve regénybeli írója.
Regény a regényben? Az írás folyamatának elemzése teszi számomra lehetővé, hogy azt vizsgáljam, ami a legjobban érdekel: hogyan jelentkezik egy ember gondolkodásában egyén és egyén, történelem és egyén, férfi és nő, valóság és fikció viszonya. Egy ember gondolkodásában, tehát abban az eleven torzító tükörben, amely, ha igyekszik önmagához őszinte lenni, éppen e torzítások nélkül látni a világot, amelyben él. Szóval nehéz ügy ez. De talán nem reménytelen.
Mindezek előrebocsátása után be kell vallanom: a Halott teve kétrészes krimi és kalandregény. De a nyomozás, mint A Laurentis-ügyben - ürügy csupán arra, hogy erős nagyítású mikroszkóp alatt kíséreljem meg élve boncolni a gondolkodást, és persze egyben arra is, hogy e körmönfont módszerrel győzzem meg az olvasót: azért van feje, hogy gondolkozzék vele. Tessék, próbálja meg. De figyelmeztetem, gyarló önzés, írói hiúság is vezet, ha tisztán szívemből kívánom: sikerüljön neki.
Amiért is már eleve bocsánatot kérek az olvasótól, és jó szórakozást kívánok a Halott tevéhez. Vissza