Újrahasznosított képek

Előszó

Évek óta vevő vagyok a legkülönfélébb termékek csomagolásaira, mindenekelőtt az átlátszó csomagolófóliára nyomtatott ábrákra, használati utasításokra és egyéb vizuális elemekre. A kidobásra ítélt csomagoláson lévő piktogrammokat forgatom vissza a művészet világába. Minél hétköznapibbak a becsomagolt dolgok, annál egyértelműbben utalnak a háztartás, a mindennapi otthoni teendők életünkben elfoglalt helyére. Többnyire olyan magától értetődő mozdulattal dobjuk ki feleslegessé vált csomagolásukat, mintha meg akarnánk szabadulni attól a nyűgtől, ami a házimunkához tapad.
Az átlátszó anyagra nyomtatott ábrákat, melyek munkáim kiindulópontját képezik, fotonegatívként használom. A nagyítógépbe téve léptékekkel nagyobb képet és komplementer színeket, fordított tónusértékeket kapok. A visszaforgatás tehát nemcsak szimbolikusan, hanem szó szerint is értendő. Az eredeti rajzok nyomtatási hibái felnagyítva festészeti szempontból is izgalmas eredményeket hoznak.
E munkamódszerből mechanikusan jön létre egy új esztétikai minőség. A munka elején ez az újdonság erejével hatott rám. Tudatosan nem változtattam semmit rajtuk, meghagytam a képeket olyanoknak, amilyenek voltak, hogy szabadon bontakozhasson ki részletgazdagságuk. A nem beleavatkozás radikalizmusával próbáltam minél mélyebbre hatolni a kép belsejébe, felfedni a piktogrammok titkát, és ezzel együtt egy új vizuális értékrendszert. Vissza