Néma népszavazás

Előszó

1982-ben megtervezett vizsgálatomnak a kutatási adminisztráción végigfutó címe a "Különböző típusú települések kulturális ellátottságának történeti alakulása" volt. Már akkor úgy gondoltam, hogy nem elegendő a kifejezetten közművelődési intézmények (művelődési ház, könyvtár, mozi stb.) puszta számbavétele, mert ez önmagában semmit nem magyaráz meg a településeken végbemenő valóságos társadalmi folyamatokból. Ezek az intézmények csak annyiban érdekesek, amennyiben hozzájárulnak egy sajátos, csak az egyes településekre jellemző arculat kialakításához, ami azután legbeszédesebben a demográfiai folyamatokban képeződik le.
Csakhogy ennek az arculatnak a kialakulásához sok minden más is hozzájárul. E sok tényezőt két nagy csoportba lehet osztani: az élet- és munkafeltételekre meg az ottélő nép szellemiségére ható tényezők csoportjára. Az első csoportba tartozik a teljes infrastruktúra, a munkaalkalmak helyi vagy regionális kínálata, a mindezekre ható országos vagy helyi szabályozások, mint például a közigazgatási változások, a körzetesítések, a téeszösszevonások, a lokális építési tilalmak. A szellemiségre ható tényezők között ott a vallás, a nemzetiségi lét, az érdekvédelem és a kulturálódás öntevékeny szerveződései, a közoktatás és - mint egyetlen szerény elem a sok között - a közművelődés a maga intézményeivel. A két csoport között pedig ott az 1945 előtti földbirtokmegoszlás, aminek munkaalkalmat teremtő ténye kihat a szellemiségre, hiszen egészen más volt egy kis- és középbirtokosokból álló falu parasztjainak mentalitása, munkakultúrája, szakértelme, szűkebb és tágabb világához való viszonya, mint egy volt cselédfalué vagy egy nagybirtok határában fekvő földnélküli bérmunkásokat tömörítő falué. (21) (22)
A felsorolt tényezőket mind figyelembe vettem a kutatás során, hiszen a kérdésfeltevést a régi művelődésszociológiai vizsgálatokhoz képest módosítottam. A régi kérdés így hangzott: hogyan alakult a települések közművelődési intézményekkel való ellátottsága? Az új: milyen hatással volt a települések életére a közművelődési intézményekkel való ellátottság alakulása? Erre az új kérdésre pedig nem lehet válaszolni, ha nem vesszük számba a települések életére hatást gyakorló többi tényezőt. Vissza