Analóg vonások az uráli és a paleoszibériai nyelvek névszói rendszerében

Tartalom

1. Bevezetés 13
1.1 Célkitűzés 13
1.2 Az eurázsiai areál 14
2. A névszó morfológiája a szibériai areál nyelveiben 19
2.0 Bevezető megjegyzések 19
2.1 Az esetrendszer 20
2.1.1 A grammatikai kázusok (genitívusz, akkuzatívusz, ergatívusz) 20
2.1.1.1 Genitívusz 21
2.1.1.2 Akkuzatívusz - ergatívusz 22
2.1.2 A lokális-adverbiális kázusok 23
2.1.2.1 Az irányhármasság kifejezése primér ragokkal 23
2.1.2.1.1 Jukagir 25
2.1.2.1.1.1 -k(V) 25
2.1.2.1.1.2 -t(V) 25
2.1.2.1.1.3 -(n(V) 25
2.1.2.1.1.4 -m(V) 26
2.1.2.1.1.5 -l(V) 26
2.1.2.1.2 Jeniszeji nyelvek 26
2.1.2.1.2.1 -k(V) 26
2.1.2.1.2.2 -t(V) 27
2.1.2.1.2.3 -n(V) 28
2.1.2.1.2.4 -m(V) 28
2.1.2.1.2.5 -l(V) 29
2.1.2.11 Eszkimó 29
2.1.2.1.3.1 -k(V) 29
2.1.2.1.3.2 -t(V) 29
2.1.2.13.3 -n(V) 30
2.12.1.3.4 -m(V) 30
2.1.2.1.4 Aleut 30
2.1.2.1.4.1 -k(V) 30
2.1.2.1.4.2 -t(V) 30
2.1.2.1.4.3 -n(V) 30
2.1.2.1.4.4 -m(V) 30
2.1.2.1.5 Csukcs 31
2.1.2.1.5.1 -k(V) 31
2.1.2.1.5.2 -t(V) 31
2.1.2.1.5.3 -n(V) 31
2.1.2.1.5.4 -m(V) 31
2.1.2.1.6 Korják 32
2.1.2.1.6.1 -k(V) 32
2.1.2.1.6.2 -t(V) 33
2.1.2.1.6.3 -n(V) 33
2.1.2.1.6.4 -tn(V) 33
2.1.2.1.6.5 -l(V) 33
2.1.2.1.7 Kerek 33
2.1.2.1.7.1 -k(V) 33
2.1.2.1.7.2 -t(V) 34
2.1.2.1.7.3 -n(V) 34
2.1.2.1.7.4 -m/T 34
2.1.2.1.7.5 -l(V) 34
2.1.2.1.8 Aljutor 34
2.1.2.1.8.1 -k(V) 34
2.1.2.1.8.2 -t(V) 35
2.1.2.1.8.3 -n(V) 35
2.1.2.1.8.4 -m(V) 35
2.1.2.1.9 Itelmen 35
2.1.2.1.9.1 -k(V) 35
2.1.2.1.9.2 -t(V) 35
2.1.2.1.9.3 -n(V) 35
2.1.2.1.9.4 -m(V) 35
2.1.2.1.9.5 -l(V) 35
2.1.2.1.10 Gilják 36
2.1.2.1.10.1 -k(V) 36
2.1.2.1.10.2 -t(V) 36
2.1.2.1.10.3 -n(V) 36
2.1.2.1.11 Az uráli nyelvek 37
2.1.2.1.11.1 -k(V) 37
2.1.2.1.11.2 -t(V) 37
2.1.2.1.11.3 -n(V) 37
2.1.2.1.11.4 -m(V) 38
2.1.2.1.11.5 -k(V) 38
2.1.2.2 Az irányhármasság kifejezése összetett ragokkal 38
2.1.2.2.1 Jukagir 40
2.1.2.2.1.1 -CV-k 40
2.1.2.2.1.2 -CV-t 41
2.1.2.2.1.3 -CV-n 41
2.1.2.2.2 Jeniszeji nyelvek 42
2.1.2.2.2.1 -CV-k 42
2.1.2.2.2.2 -CV-t 42
2.1.2.2.2.3 -CV-n 42
2.1.2.2.2.4 -CV-m 42
2.1.2.2.2.5 -CV-l 42
2.1.2.2.3 Eszkimó 43
2.1.2.2.3.1 -CV-k 43
2.1.2.2.3.2 -CV-t 43
2.1.2.2.3.3 -CV-n 43
2.1.2.24 Aleut 44
2.1.2.2.4.1 -CV-k 44
2.1.2.2.4.2 -CV-t 44
2.1.2.2.4.3 -CV-n 44
2.1.2.2.4.4 -CV-m 44
2.1.2.2.5 Csukcs 45
2.1.2.2.5.1 -CV-k 45
2.1.2.2.5.2 -CV-t 45
2.1.2.2.5.3 -CV-n 45
2.1.2.2.6 Korják 45
2.1.2.2.6.1 -CV-k 45
2.1.2.2.6.2 -CV-t 46
2.1.2.2.6.3 -CV-n 46
2.1.2.2.6.4 -CV-m 46
2.1.2.2.6.5 -CV-l 46
2.1.2.2.7 Kerek 46
2.1.2.2.7.1 -CV-k 46
2.1.2.2.8 Aljutor 46
2.1.2.2.8.1 -CV-k 46
2.1.2.2.8.2 -CV-t 46
2.1.2.2.8.3 -CV-n 47
2.1.2.2.8.4 -CV-m 47
2.1.2.2.8.5 -CV-l 47
2.1.2.2.9 Itelmen 47
2.1.2.2.9.1 -CV-k 47
2.1.2.2.9.2 -CV-t 47
2.1.2.2.9.3 -CV-n 47
2.1.2.2.9.4 -CV-m 47
2.1.2.2.9.5 -CV-l 47
2.1.2.2.10 Gilják 48
2.1.2.2.10.1 -CV-k 48
2.1.2.2.10.2 -CV-t 48
2.1.2.2.10.3 -CV-n 48
2.1.2.2.11 Az uráli nyelvek 48
2.2 A lokális viszonyok analitikus kifejezésmódja (a névutók) 48
2.3 A számjelölés 54
2.3.1 A paleoszibériai nyelvek 54
23.1.1 Tőkettőzés 54
23.1.1.1 Sg 54
23.1.1.2 Du 54
23.1.13 Pl 54
2.3.1.2 Belső flexió 54
2.3.1.3 Belső flexió + SxPl 55
2.3.1.4 Hangsúly változtatás 55
2.3.1.5 Tónusváltás 55
2.3.1.6 Szuffixális számjelölés 55
2.3.1.6.1 k(V) 55
2.3.1.6.1.1 Sg 55
2.3.1.6.1.2 Du 55
2.3.1.6.1.3 Pl 56
2.3.1.6.2 -t(V) 57
2.3.1.6.2.1 Sg 57
2.3.1.6.2.2 Du 57
2.3.1.6.2.3 Pl 57
2.3.1.6.3 -n(V) 58
2.3.1.6.3.1 Sg 58
2.3.1.6.3.2 Du 58
2.3.1.6.3.3 Pl 58
2.3.1.6.4 -j(V) 59
2.3.1.6.4.1 Sg 59
2.3.1.6.4.2 Du 59
2.3.1.6.4.3 Pl 59
2.3.2 Az uráli nyelvek (Szuffigált számjelölés) 59
2.3.2.1 -k(V) 60
2.3.2.1.1 Sg 60
2.3.2.1.2 Du 60
2.3.2.1.3 Pl 60
2.3.2.2. -t(V) 60
2.3.2.2.1 Sg 60
2.3.2.2.2 Du 60
2.3.2.2.3 Pl 60
2.3.2.3 -n(V) 60
2.3.2.3.1 Sg 60
2.3.2.3.2 Du 60
2.3.2.3.3 Pl 60
2.3.2.4 -j 61
2.3.2.4.1 Sg 61
2.3.2.4.2 Du 61
2.3.2.4.3 Pl 61
3. A névszói kategóriák rekonstrukciója 62
3.1 Az alapnyelv és a paleolingvisztikai kutatások 62
3.2 A szibériai areál nyelvcsaládjainak névszói rekonstrukciója 65
3.2.1 Ajukagir 65
3.2.2 A jeniszeji nyelvek 66
3.2.3 Az eszk-aleut nyelvek 68
3.2.4 A csukcs-kamcsatkai nyelvek 69
3.2.5 A gilják 71
3.2.6 Az uráli alapnyelv 74
3.3 A rekonstrukciók összegzése 76
4. Paleolingvisztikai következtetések 77
4.1 Bevezetés 77
4.2 A paleoszibériai nyelvek esetragjainak és számjeleinek eredete 77
4.3 összefüggések az esetrendszeren belül 83
4.3.1 A grammatikai és a lokális-adverbiális kázusok kapcsolata 83
4.3.1.1 A genitívusz-kérdés 83
4.3.1.2 Az akkuzatívusz-kérdés 85
4.3.1.3 Az ún. ergatívusz a paleoszibériai nyelvekben 87
4.3.2 A ragok többfunkciójúsága és az irányhármasság 92
4.4 A névutó-kérdés 94
4.5 A számjelölés kialakulása és fejlődése 95
4.6 Összefoglalás 97
4.7 A szibériai nyelvi kapcsolatok régészeti hátteréről 100
4.8 A szókészleti egyezésekről, ill. azok hiányáról 101
4.9 Areális és univerzális az agglutináló, agglutináló-izoláló nyelvekben 102
4.9.1 A paleoszibériai, az uráli és az aitaji nyelvek kapcsolata 102
4.9.2 Kitekintés a világ néhány egyéb agglutináló-izoláló nyelvére 104
5. Jegyzetek 107
5.1 A nyelvjárások rövidítései 107
5.2 Irodalomjegyzék 107

Témakörök