Fülszöveg
Jakab apostol írja a nyelvről: „Mert mindnyájan sokképpen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét megzabolázni. Imé a lovaknak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, és így az egész testüket igazgatjuk, Imé a hajók is, noha mily nagyok és erős szelektől hajtatnak, mindazonáltal igen kis kormánytól fordíttatnak oda, ahova a kormányos szándéka akarja. Ezenképpen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Imé csekély tűz, mily nagy erdőt felgyújt.,, (3. 2-5.)
Szintén a Bibliában van, hogy „mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és miképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét,, (Példabeszédek 18. 21.). Ennél szisztematikusabb magyarázatot Heidegger sem adhat arra, hogy a beszéd, a nyelv miként működik teremtőerőként. Szív bőségéből, teljességéből szól a száj, ahogy Lukács evangéliumában (6. 45.) olvashatjuk, ami annyit jelent, hogy aki szívből beszél, az nem tud hazudni. Ezt a hiteles...
Tovább
Fülszöveg
Jakab apostol írja a nyelvről: „Mert mindnyájan sokképpen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét megzabolázni. Imé a lovaknak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, és így az egész testüket igazgatjuk, Imé a hajók is, noha mily nagyok és erős szelektől hajtatnak, mindazonáltal igen kis kormánytól fordíttatnak oda, ahova a kormányos szándéka akarja. Ezenképpen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Imé csekély tűz, mily nagy erdőt felgyújt.,, (3. 2-5.)
Szintén a Bibliában van, hogy „mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és miképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét,, (Példabeszédek 18. 21.). Ennél szisztematikusabb magyarázatot Heidegger sem adhat arra, hogy a beszéd, a nyelv miként működik teremtőerőként. Szív bőségéből, teljességéből szól a száj, ahogy Lukács evangéliumában (6. 45.) olvashatjuk, ami annyit jelent, hogy aki szívből beszél, az nem tud hazudni. Ezt a hiteles beszédet, azaz az őszinteséget egy életen át tanuljuk.
Ebben az új kötetben, úgy gondolom, a szív jó kincseiből kerül felszínre néhány látás, kijelentés és megállapítás. „Ha nincs meny-nyei látás, elvadul a nép" (Példabeszédek 29. 18.).
Ezek a versek jelzik, hogy számomra a tapasztalat tárgyaként hozzáférhető dolgok nemcsak az érzékileg adott világ jelenségeit jelentik. Ezáltal a beszéd, a logosz, azaz az ige és a vers mindig többet mond annál, amit kifejez. Azt szeretném, ha a művek olvasása során ez az állítás a befogadó számára is tisztázódna.
Vissza