kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szövetkezeti kiskönyvtár |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Tűzött kötés |
Oldalszám: | 278 oldal |
Sorozatcím: | Kincses Könyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 18 cm x 12 cm |
ISBN: | |
Előszó | 5 |
Mit kell tudnunk a szövetkezeti mozgalomról? | 7 |
A szövetkezetek - a szocialista népgazdaság fontos szervezetei | 7 |
A szövetkezetek szerepe a szocialista mezőgazdaság megteremtésében | 9 |
A szövetkezetek szerepe a szocialista kereskedelem megteremtésében | 13 |
A szövetkezetek szerepe a szocialista népgazdaság egyéb területein | 15 |
A szövetkezetek - a szocializmusban fontos tömegszervezetek is | 16 |
A szövetkezeti gazdálkodás alapelvei és módszerei | 18 |
A termelőszövetkezet szervezete | 18 |
Mi a termelőszövetkezet? | 18 |
A közös gazdálkodás célja | 18 |
Ki a szövetkezet gazdája? | 19 |
Melyek a termelőszövetkezetek munkájának legfontosabb alapelvei? | 20 |
Mi lesz a szövetkezetbe került föld tulajdonjogával? | 21 |
A termelőszövetkezet alapszabálya | 22 |
Hogyan készül a termelőszövetkezeti alapszabály? | 22 |
A tagok szerepe és helyzete | 24 |
A tagok jogai | 25 |
A tagok kötelességei | 26 |
Mikor lehet a termelőszövetkezeti tagot kizárni a szövetkezetből? | 26 |
Kihez fordulhat sérelme esetén a termelőszövetkezeti tag? | 27 |
A közgyűlés | 28 |
Küldöttgyűlések | 30 |
A vezetőség hatásköre | 30 |
Az elnök feladatai | 31 |
A mezőgazdász feladatai | 33 |
A könyvelő feladatai | 34 |
A brigádvezető feladatai | 35 |
A munkacsapat-vezető feladata | 36 |
A termelőszövetkezeti vezetők javadalmazása | 37 |
Az ellenőrző bizottság hatásköre, feladata | 39 |
A fegyelmi bizottság munkája, hatásköre | 40 |
A tervkészítő bizottság munkája | 42 |
A szociális bizottság hatásköre, feladata | 43 |
Mit kell tudni a pártoló tagságról? | 45 |
Mi a termelőszövetkezeti csoport? | 46 |
A termelőszövetkezeti csoport működésének elvei | 47 |
A termelőszövetkezeti csoport szervei | 47 |
A jövedelemfelosztás elvei a termelőszövetkezeti csoportban | 48 |
Termelőszövetkezeti oszthatatlan alap létesítése a termelőszövetkezeti csoportban | 48 |
Mit kell tudnunk a termelőszövetkezeti mozgalom és az állami szervek kapcsolatáról? | 50 |
A Termelőszövetkezeti Tanács feladatai | 53 |
Munkaszervezés és jövedelemelosztás a termelőszövetkezetben | 55 |
Az eredményes munka feltétele: a jó munkaszervezet | 55 |
A növénytermesztő brigád szervezete és feladat | 56 |
Az állattenyésztő brigád szervezete és feladata | 57 |
A kertészeti brigádok szervezete és feladatai | 58 |
Zöldségtermesztő brigád | 58 |
Gyümölcstermesztő brigád | 58 |
Szőlőtermesztő brigád | 59 |
Vegyes brigád | 59 |
A komplexbrigád | 59 |
Repülő-brigádok és alkalmi munkák | 60 |
Az építő brigád szervezése, feladatai | 61 |
A fogatos brigád | 62 |
A brigád kisebb egysége: a munkacsapat | 63 |
A munkarend | 63 |
A családtagok munkájának jelentősége a szövetkezetben | 64 |
A kapásnövények területfelosztásának jelentősége | 65 |
Mi a munkanorma? | 66 |
Mi a munkaegység? | 67 |
Hogyan számítják ki, hogy az elvégzett munkáért hány munkaegység jár? | 68 |
Mikor helyes beírni a tagkönyvbe a megszerzett munkaegységeket? | 69 |
A rendszeres előlegfizetés jelentősége, az előleg forrásai | 70 |
Előnyös, ha az évi jövedelem nagyobb részét pénzben fizeti a tsz | 71 |
Miért van szükség a premizálásra? | 72 |
Mi az eredményességi munkaegység-rendszer? | 74 |
A pénzbevétel utáni jövedelemrészesedés | 76 |
A munka közvetlen pénzbeni díjazás | 76 |
A közvetlen pénzbeni díjazás tapasztalatai a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben | 77 |
Helyi munka- és értéknormák kialakítása | 80 |
Tartalékolás szükségessége | 84 |
Önelszámolás a brigádokban | 87 |
További hasznosítható tapasztalatok | 91 |
A pénzbeni díjazásos módszer bevezetésének nélkülözhetetlen feltételei | 95 |
A munkafegyelem a szövetkezeti élet erősítője | 96 |
Parancsolás-e a tervszerűség? | 96 |
A munkafegyelem fontossága a közös gazdaságban | 97 |
Milyen fegyelmi rendszabályokat hozhatnak a szövetkezetben? | 97 |
Mi a földjáradék, és kinek jár? | 99 |
Mennyi földjáradékot fizet a termelőszövetkezet? | 99 |
A termelőszövetkezetek közös vagyona. Állami támogatás - saját erő | 100 |
A közös vagyon a tagok jólétének forrása | 100 |
Mi az oszthatatlan szövetkezeti alap? | 110 |
Mi tartozik a tartalékalapba? | 103 |
Mi a vetőmag- és takarmányalap | 104 |
Vetőmagalap | 104 |
Takarmányalap | 105 |
A szociális és kulturális alap rendeltetése | 106 |
A termelőszövetkezeti mozgalom állami támogatása | 106 |
Az állami támogatás módja | 107 |
Miért előnyös, ha a termelőszövetkezet saját erőből végzi a beruházást? | 109 |
Hogyan növelhető a tsz saját ereje? | 110 |
A köztulajdon óvásának jelentősége | 111 |
Mikor és milyen mértékben kell megtéríteni az anyagi kárt? | 112 |
A háztáji gazdaság | 113 |
Kinek jár, és mekkora lehet a háztáji gazdaság? | 113 |
A közös és a háztáji gazdaság kapcsolata | 115 |
Hogyan adóznak a tsz-tagok a háztáji gazdaság után? | 120 |
Mennyi a háztáji gazdaság búza-földadója? | 120 |
Mennyi a háztáji gazdaság jövedelemadója? | 121 |
Mennyi községfejlesztési hozzájárulást fizetnek a háztáji gazdasággal rendelkező tsz-tagok? | 122 |
Mennyi a tsz-tag házadója? | 122 |
Milyen időpontban kell adót fizetni a háztáji gazdaságok után? | 122 |
Meg lehet-e vonni a tsz-tagtól a háztáji föld használati jogát? | 123 |
Mikor jár háztáji terület az idős tagoknak, pedagógusoknak, tanácsi dolgozóknak? | 124 |
Idős tagoknak adhat-e kedvezményt a tsz a háztáji földművelési díjából? | 125 |
Árutermelés és értékesítés | 126 |
A termelőszövetkezetek feladata: az árutermelés növelése | 126 |
Mi tehát az árutermelés? | 126 |
Miért érdekelt a tsz az árutermelés fokozásában? | 127 |
Mi az áruértékesitési szint? | 128 |
Milyen kedvezményben részesülnek a tsz-ek az áruértékesítési szint teljesítése esetén? | 129 |
Hogyan értékesítse áruját a tsz? | 129 |
A feldolgozás növeli az áru értékét! | 130 |
A segéd- és melléküzemek is növelik a szövetkezet jövedelmét! | 132 |
A szerződéses értékesítés | 134 |
A termelési szerződések | 135 |
Az értékesítési szerződések | 138 |
A hizlalási és állatnevelési szerződések | 139 |
Értékesítési szerződés a közvetlen fogyasztókkal | 140 |
Szabadpiaci értékesítés | 140 |
A tsz természetbeni kötelezettségei az állammal szemben | 142 |
A termékek ára | 142 |
Mit kell a tsz-tagnak a tervezésről és a nyilvántartásról okvetlenül tudni? | 143 |
A tervkészítés célja. A terv főbb részei | 143 |
Ki hagyja jóvá a szövetkezet tervét? | 144 |
Hogyan lehet év közben ellenőrizni a tervteljesítést? | 145 |
Miért nélkülözhetetlen a termelőszövetkezetekben a nyilvántartás? | 146 |
Kik végzik a nyilvántartást? | 146 |
A számadási felelősök feladatai | 147 |
Hogyan tartják nyilván a tsz-tag munkáját? | 147 |
Mi a zárszámadás? | 148 |
Szociális gondoskodás a tsz-tagokról | 149 |
A termelőszövetkezet gondoskodik az öregekről | 149 |
Mit kell tudni a tsz-tagok öregségi nyugdíjáról? | 150 |
Mit kell tudni az özvegyi nyugdíjról? | 152 |
Mikor jár rokkantsági nyugdíj a tsz-tagoknak? | 152 |
Ki kaphat öregségi - munkaképtelenségi járadékot? | 154 |
Mennyi családi pótlék jár a tsz-tagoknak? | 156 |
Mit kell tudni a betegellátásról? | 157 |
Kinek jár egészségügyi szolgáltatás? | 157 |
Mikor kell és mikor nem kell térítést fizetni az egészségügyi szolgáltatásokért? | 158 |
Hogyan lehet beteglapot kérni, kórházi beutalót szerezni? | 159 |
Mit kell tudni a baleseti kártalanításról? | 159 |
Hogyan és mennyi járulékot kell fizetni az SZTK-nak? | 160 |
Baleseti biztosítási díj | 160 |
Betegellátási díj | 161 |
Nyugdíjjárulék | 161 |
Milyen szociális kedvezmények járnak a tsz-ek nőtagjainak? | 162 |
Szülési szabadság | 162 |
Szülési segély | 163 |
Babakelengye | 164 |
Anyasági segély | 165 |
Családi pótlék az anya jogán | 166 |
Egyedül élő nők családi pótléka | 166 |
Balesetvédelem a termelőszövetkezetekben | 167 |
Milyen kedvezményeket kap a tsz-tag az öröklési illeték fizetésénél? | 167 |
Milyen kedvezmények illetik meg a levelező oktatásban részt vevő tsz-tagokat? | 168 |
A termelőszövetkezetek gondoskodása tagjaik kulturális igényéről | 170 |
A földművesszövetkezeti mozgalom | 172 |
Melyek a földművesszövetkezetek célkitűzései? | 172 |
Hogyan valósítják meg célkitűzéseiket a földművesszövetkezetek? | 173 |
A gazdasági és mozgalmi feladatok egysége a földművesszövetkezet munkájában | 174 |
A termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek - testvér-szövetkezetek | 175 |
A földművesszövetkezeti mozgalom szervezeti felépítése | 176 |
Országos földművesszövetkezeti szervek | 177 |
Országos szövetkezeti központok és vállalatok | 178 |
Megyei és járási szövetkezeti szervek | 179 |
Hogyan érvényesül a tagok akarata, befolyása a földművesszövetkezeti mozgalomban? | 180 |
A tagok - a földművesszövetkezet gazdái | 180 |
A vezető szervek megválasztása | 181 |
Mit kell tudni a földművesszövetkezeti alapszabály rendelkezéseiről? | 182 |
Ki lehet a földművesszövetkezet tagja? | 182 |
A tagság megszűnése, kizárás a földművesszövetkeztből | 183 |
A tagok jogai | 183 |
A tagok kötelességei | 184 |
A tagok anyagi érdekeltsége | 185 |
Hogyan történik a visszatérítés kifizetése? | 186 |
A földművesszövetkezeti küldött(köz)gyűlés | 187 |
A közgyűlés összehívásának rendje | 188 |
Miről dönt kizárólagos joggal a küldött(köz)gyűlés? | 188 |
A rendkívüli küldött(köz)gyűlés összehívásának rendje | 189 |
Mikor határozatképes a közgyűlés, mi a határozat meghozásának a módja? | 190 |
A földművesszövetkezeti tagértekezlet összehívásának módja, feladata | 190 |
A tagértekezlet határozatképessége | 191 |
A földművesszövetkezet igazgatósága | 191 |
Az igazgatóság feladata | 192 |
Az igazgatósági tagok javadalmazása | 193 |
A földművesszövetkezet felügyelő bizottsága | 194 |
A felügyelő bizottság feladata | 194 |
A felügyelő bizottság jogköre, javadalmazása | 195 |
A helyi szervezetek intéző és ellenőrző bizottsága | 195 |
Az intéző és ellenőrző bizottság feladata | 196 |
A helyi vezető szervek és a körzeti igazgatóság kapcsolata | 196 |
A földművesszövetkezeti választott vezetőségek munkájának megszervezésével kapcsolatos követelmények | 197 |
Az igazgatóság tevékenysége, megszervezésének alapelvei | 198 |
A felügyelő bizottság munkája, megszervezésének alapelvei | 199 |
Az összeférhetetlenségi rendszabályok betartása | 200 |
A földművesszövetkezet vezetőségi tagjainak anyagi felelőssége | 200 |
A tagbizottságok | 201 |
A tagbizottságok fajtái, tagjaik száma, a bizottsági tagok javadalmazása | 202 |
Mit kell tudni a földművesszövetkezeti tagnak a felvásárlás rendszeréről, a földművesszövetkezetek felvásárlási munkájáról? | 203 |
Mi a jelentősége a földművesszövetkezeti felvásárlásnak? | 203 |
Mi a központi készlet? | 204 |
Milyen a népgazdaság jelenlegi felvásárlási rendszere? | 204 |
Milyen a népgazdaság jelenlegi felvásárlási szervezete? | 206 |
Milyen szervek végzik a felvásárlást? | 207 |
Melyek a mezőgazdasági termékek értékesítésének főbb módszererei a szabadfelvásárlási rendszerben? | 209 |
Melyek a biztosított módszerek? | 209 |
Milyen szerződéses értékesítési módszereket ismerünk? | 210 |
Miben különböznek a termelési szerződések a terményértékesítési szerződésektől? | 210 |
Milyen előnyöket biztosít a szerződéses értékesítési rendszer a termelőknek? | 211 |
Milyen mezőgazdasági termékre és milyen jellegű szerződéseket lehet kötni? | 212 |
Milyen szervek jogosultak a növénytermesztési szerződéssel kapcsolatos vitás ügyek eldöntésére, | 213 |
Melyek a szabadértékesítési módszerek? | 214 |
Melyek a piaci értékesítés előnyei és hátrányai? | 215 |
Milyen rendelkezések szabályozzák a piaci értékesítést? | 215 |
Mit kell tudni a mezőgazdasági termékek szállításáról? | 216 |
Mit kell tudni a szabványokról és a minőségi átvételről? | 217 |
Mit kell tudni a göngyölegekről? | 218 |
Mi a különbség a káló és a minőségi veszteség között? | 220 |
A káló | 220 |
A minőségi veszteség | 221 |
Milyen intézkedések szabályozzák a felsávásárlási árakat? | 221 |
Milyen jogszabályok védik a felvásárlás érdekeit? | 222 |
Milyen módszerekkel ellenőrzik a felvásárlási szervek munkáját? | 223 |
A vállalati vagy szövetkezeti ellenőrzés | 223 |
A társadalmi ellenőrzés | 224 |
Mit kell tudni a szövetkezeti tagnak a földművesszövetkezeti kiskereskedelemről és vendéglátóiparról? | 225 |
Milyen feladatot tölt be a szövetkezeti kereskedelem a szocialista áruforgalomban? | 225 |
A szövetkezeti kereskedelmi dolgozók munkájának alapelvei | 226 |
A szövetkezeti kereskedelem munkájának szervezésében szem előtt tartják a vásárlók érdekeit | 229 |
A szövetkezeti bolthálózat felépítése | 229 |
Az árjegyzék alapján való vásárlás előnyei | 229 |
Mozgóboltok a szövetkezeti kereskedelemben | 230 |
Háziboltok rendszere | 231 |
Az új eladási módszerek megkönnyítik a vásárlást | 231 |
Minőségvédelem - kulturált kereskedelem. Milyen árut és meddig lehet visszacserélni, ha nem megfelelő minőségű? | 232 |
A közületek vásárlásának szabályozása | 233 |
A szövetkezeti vendéglátóipar is elősegíti a falu lakossága életszínvonalának emelkedését | 233 |
Hogyan vehetnek részt a völdművesszövetkezeti tagok a szövetkezeti kereskedelem munkájának szervezésében és irányításában? | 234 |
A szocialista kereskedelemben jó a bolt és a vásárló kapcsolata | 234 |
Boltbizottságok tevékenysége | 235 |
Hogyan kutatják a fogyasztói keresletet a földművesszövetkezetek? | 236 |
A tagok szerepe a szövetkezeti könyvterjesztésben | 236 |
Hogyan segítik elő a földművesszövetkezetek a mezőgazdasági termelést? | 237 |
Hogyan segítették a földművesszövetkezetek mezőgazdaságunk fejlődését? | 237 |
Hogyan segítsék a mezőgazdaásgi termelés fejlesztését a földművesszövetkezetek a falu szocialista átszervezése után? | 238 |
Hogyan működnek a földművesszövetkezeti mozgalmon belül alakult egyszerűbb termelési szövetkezetek? | 240 |
Szakszövetkezetek, termelői szakcsoportok | 240 |
Közös alapok létesítése a szakszövetkezetekben (szakcsoportokban) | 241 |
A szakszövetkezet és a szakcsoport szervei | 241 |
Szakszövetkezetek (szakcsoportok) a kisállat-tenyésztésben | 242 |
A hegyközségek | 243 |
A hegyközség szervei | 244 |
Közös alapok létesítése ahegyközségben | 245 |
A falusi ifjúsági szövetkezetek | 245 |
Az ifjúsági szövetkezeti szervei | 246 |
Az ifjúsági szövetkezet együttműködése az úttörő szervezettel és az iskolával | 247 |
A földművesszövetkezetek gazdálkodásának néhány alapvető elve | 247 |
A földművesszövetkezetetek bekapcsolódása a tervgazdaságba | 247 |
A szövetkezeti vagyon növelése | 248 |
A szövetkezeeti vagyon növelésének eszközei | 249 |
Mire szolgálnak a megyei, illete országos szinten létrehozott alapok? | 249 |
A földművesszövetkezeti beruházások | 250 |
A szövetkezeti tagok és dolgozók anyagi érdekeltsége | 251 |
Hogyan működnek a takarékszövetkezetek? | 251 |
A Kisipari szövetkezetek | 253 |
Mi a kisipari szövetkezetek feladata a szocialista rendszerben? | 253 |
Melyek a kisipari termelőszövetkezetei mozgalom szervei? | 254 |
Mit kell a kisipari szövetkezeti tagnak okvetlenül tudni az alapszabályról? | 255 |
Ki lehet a kisipari termelőszövetkezet tagja, | 255 |
Közös alapok létesítése a kisipari szövetkezetekben | 256 |
A kisipari termelőszövetkezet szervei | 256 |
Munkaszervezés és a tiszta nyereség felosztása a kisipari termelőszövetkezetekbenq | 256 |
Tárgymutató | 259 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.