Amiért egy asszony visszafordul/Hill Márta

Előszó

Részlet az Amiért egy asszony visszafordul című kötetből:

Váratlan találkozás

- Jézus, Mária! Maga az, Judit!
- Nem, nem én vagyok.
A magas, barna asszony ott állott két sínpár között, előtte a sovány, kicsi, szeplősarcu ember. Az asszony mellett, a lábánál, kicsi fonott kosár. Ütöttkopott kosárka, a vesszői megsárgulva, nekiereszkedve az élet keservének. A szeplősarcu, kicsi hegyesorru egy darabig meglepetésében csak a száját nyitogatta és sehogy sem bírta lenyelni mindazt az érzést és gondolatot, amit ez a váratlan találkozás zúdított rá. Kerek, vizes, színtelen szemei voltak, hegyes kis álla, csücsöri szája, az egész kis ember hálóból kipottyant apró kárász, afféle cigányhal.
A kis kárász megkérdezte:
- Ez a kosár... - Itt megakadt. - A régi, bizalmas módon akarta mondani: "...a magáé?" Ám közben az asszony arcába nézett és valami leírhatatlan annyira megzavarta - valami szokatlan, megfejthetetlen abban az arcban, hogy nem merte ugy mondani. Tehát így fejezte be, kicsit hebegve, a szót félig lenyelve és egészen halkan, hogy mondja is, nem is és a másik hallja is, nem is:
- Ez itt az öné, nagyságos asszony?
Vékony, sárga pálcika volt a kis szeplős ember kezében. Azt a pálcát minden ok nélkül egyikből a másikba kapta, azután vissza; meglóbálta kétszer-háromszor a levegőben, azután leállította a cipője orrára.

Részlet a Hill Márta című kötetből:

"Hill Mártának a nagyatyja piparetelőmester volt. Az agyaggal, meg a furó-faragó szerszámjaival való foglalkozás lassankint olyan nemessé és egyszerüvé formálta őt, amilyen müvészi formákká változott a tapadós agyag teremtő ujjai között. A »vén kupakos«-nak - igy ismerték őt szerte az országban, amelyet már sokszor nejárt nagy, ékhós szekere, - házatáját hatvanesztendős koráig nem verte föl gyermekkacagás. Beteges és sovány felesége akkor hirtelen meghalt. Hat hónapra a temetés után a kupakos uj asszonyt vitt a házhoz: Farkas Rebekát.
A harminchatesztendős Rebeka feketebőrü volt és szemölcsösw arcu, de dolgos kezü és egy leányt. Mikor ez a leány, Hill Mártának az anyja, Rozálka a világra jött, azon a napon töltötte be a kupakos hetvenedik esztendejét. Nagy dáridót csaptak tehát ezen a napon, amilyen nap nem igen fordul elő az emberek életében.
Egy hároméves tinót öltek le, azonkivül külön egy borjut a koldusoknak, akiket hét hatérból gyüjtöttek össze erre a napra. A vén eperfák alatt ültek két sorjában a vendégek. Frissen gyalult deszkákat raktak a hordók tetejére, végig az udvaron, a kis kaputól a nagy kapuig. A nagy kapu előtt kut volt, a kis kapu előtt egy télen-nyáron langyosvizü patak folydogált. Vissza