Előszó
Írtam egy könyvet! - írtam egy könyvet?
Nem! Én csak írtam, mert úgy éreztem, hogy el kell mondanom életem megtörtént fontosabb, vagy érdekesebb eseményeit, hogy tanulságaik ne enyésszenek el, s...
Tovább
Előszó
Írtam egy könyvet! - írtam egy könyvet?
Nem! Én csak írtam, mert úgy éreztem, hogy el kell mondanom életem megtörtént fontosabb, vagy érdekesebb eseményeit, hogy tanulságaik ne enyésszenek el, s az olvasók ezeket akár tudatos elhatározással közvetlenül, akár egy valamikori konkrét esetben tudat alatti intuícióként hasznosíthassák.
Írtam továbbá azért is, mert el kellett mondanom gondolataimat, vélekedéseimet, intelmeimet meghatározott dolgokról, fel kellett hívnom a figyelmet adott összefüggésekre, melyek a szerintem helyes életszemléletre és cselekedetekre ösztönözhetnek másokat. Kellett, mondom, mert ez egy belső késztetés, egy jobbító szándék, s bár tudjuk, hogy a pokolba vezető út is......De hátha mégis!
Irodalom írása, azaz egy mondanivaló tartalmilag teljes körű és pontos, logikailag korrekt, jól szerkesztett megfogalmazása egyébként mindezek mellett számomra, egy rendszerszemléletű műszaki és egy idejével szabadon rendelkező nyugdíjas számára új élményeket adó alkotó tevékenységet is jelentett.
Az emlékiratok konkrét dátumokkal, helyszínekkel nevekkel, minden vonatkozásukban és részletükben valóságosak, mert leírásukban a múlt pontos felidézése, nem pedig mások szórakoztatásának célja vezérelt. A könyv címét egy kölcsönvett kijelentés képezi (Dollárpapa c. magyar film) amelyet azért választottam, mert egyszerű formában, tömören, őszintén, minden belemagyarázás, túlzás, szépítés, ferdítés nélkül, de határozottan, megkérdőjelezhetetlenül nyilvánítja ki a valóságot. Ami nekem van, az tényszerűen van és az enyém. Azzal én rendelkezem. Eldönthetem, hogy megtartom, vagy például közre adom.
Vissza