Elöljáró beszéd | 5 |
Az első fejezet, amelyben peóniák pirossága a Kék Hal rontó varázsa, s Szun Vu-kung fog szorultában siratólevél-írásba | 11 |
A második fejezet, amelyben a káprázatból elébukkan az Új Tang-dinasztia, és a Zöld Jáde-palotában vigadoz az Ég Fia | 23 |
A harmadik fejezet, amelyben fegyvert küldenek Hszüan-cangnak, barackvirág alabárdot, s mennyet hasgató fejszéktől riad a majom-zarándok | 35 |
A negyedik fejezet, amelyben a hős milliom tükör közé téves rejtekúton át, s hogy a képek világa megéled, elveszti önmagát | 45 |
Az ötödik fejezet, amelyben faragott művű tükrön át a majom a múltba lép, és a Zöld Gyöngy palotájában ráncolja szemöldökét | 53 |
A hatodik fejezet, amelyben ál-alakja hamis könnyén elpusztul egy igaz szépség, s asszonyával pörlekedvén Hsziang Jüt elfogja a kétség | 65 |
A hetedik fejezet, amelyben hajnalig lassan múlnak az órák, aludni nem lehet, s reggel a majom a szépítószobában tükröt nézeget | 75 |
A nyolcadik fejezet, amelyben a Jövendő Világában hat lator elpusztíttatik, s a majom az alvilágban Jen-lo helyett bíráskodik | 87 |
A kilencedik fejezet, amelyben az árultó száz halállal kínozzák, vezekeltetik, s Szun Vu-kung előtt a vértanú Jüe Fej megjelenik | 95 |
Tizedik fejezet, amelyben a Kék Világba Szu Vu-kung visszatér már a tükrön át, s a veres fonalak fogságából maga menti mag magát | 111 |
A tizenegyedik fejezet, amelyben az egyik jósjel házában a számadást vizsgálgatja, s Bánat Ormán teste szőrét enmagára visszarakja | 121 |
A tizenkettedik fejezet, amelyben Párosmadár Palotában zokog a kínai barát, s egy vak leány lantszó mellett énekel széphistóriát | 129 |
A tizenharmadik fejezet, amelyben Szun Vu-kung barlangok mélyén egy vénembert meglátogat, s nádas tó partján, víznek szélén a császár után kutat | 135 |
A tizennegyedik fejezet, amelyben megjő a császár levele, szerzetesből hadvezér lesz, tóba öli magát neje, s nagy bánatában belevesz | 149 |
A tizenötödik fejezet, amelyben holdfényben éjfélre feláll a szemlére a hadsereg, s az öldöklő harcra Szun Vu-kung vad arca is megremeg | 157 |
A tizenhatodik fejezet, amelyben egy isten szavára Szun Vu-kung vad álma félbeszakad, s mesteréhez térve megleli feléje már az utat | 167 |
A könyv megvitatása | 177 |
Jegyzetek (Csongor Barnabás) | 183 |
A megfoghatatlan valóság nyomában (Csongor Barnabás) | 199 |