Amerikai tragédia I-III.

Előszó

Részlet:
Nyári alkony, és egy vagy négyszázezer lakosú amerikai város kereskedelmi központjának magas falai, - olyan falak, amelyeket idővel talán csak meséből fognak ismerni.
A széles úton, amely most aránylak csöndes volt, hat emberből álló kis csoport közeledett. Alacsony, körülbelül ötvenéves, nagyon jelentéktelennek látszó férfi, akinek sűrű haja fekete, kemény kalap alól buggyant elő és aki olyan kis harmóniumot vitt, melyet rendesen uccai prédikátorok és énekesek szoktak használni. És mellette egy, talán öt évvel fiatalabb, magasabb és nem oly széles, de azért jó erőben lévő asszony, nagy egyszerű, de elég jó állapotban lévő ruhában, aki egyik kezével kis, hétéves fiút vezetett, a másikban bibliát és néhány énekeskönyvet vitt. Vissza

Fülszöveg

Theodore Dreiser Amerikai tragédia című nagy regényének, a modern világirodalom egyik leghatalmasabb alkotásának tartalma a következő:
Clyde Griffiths, a regény főhőse, szegény uccai prédikátorcsaládból származik, de magasabbra tör és ki akar emelkedni a nyomorból. Sok kísérlet és nélkülözés után végre dúsgazdag nagybátyjához kerül, aki gyárában alkalmazza, de azonkívül semmit sem törődik vele. Clyde lassankint jobb helyzetbe kerül és mert nagyon hasonlít pénzes unokaöccséhez, hasonlósága révén bejut a város legelőkelőbb társaságaiba és megismerkedik az egyik legszebb és leggazdagabb leánnyal. Most már kénytelen-kelletlen nagybátyja családja is elismeri és mert a gazdag, szép leány megszereti és felesége akar lenni, Clyde előtt nyitva áll a teljes érvényesülés, ha már előbb viszonyt nem kötött volna egy munkásleánnyal, aki a gyárban az ő fölügyelete alatt dolgozik. Clyde eleinte szerette ezt a leányt, de amilyen mértékben előrehaladt, úgy idegenkedett el tőle, amikor pedig a gazdag leánnyal megismerkedett és a munkásleány másállapotba jutott, akkor már szerette volna otthagyni. Roberta, a munkásleány, azonban egyre jobban ragaszkodott Clyde-hez és utoljára már azt követelte, hogy esküdjön meg vele. Clyde így kettős probléma elé került és midőn Roberta leleplezéssel fenyegette, akkor gyilkosságra gondolt. A gyilkosságot valóban mégsem követte el, de amikor a véletlen is beavatkozott a drámába, akkor nem szegült ellene és nem sietett a leány megmentésére. A társadalom és a törvények szerint mégis őt tették felelőssé a leány haláláért és bár semmi közvetlen bizonyíték nincs rá, hogy ő lett volna a gyilkosa, tettéért felelnie kell és esküdtszék elé kerül. Vissza