Filozófia

Tartalom

Előszó (Boros Gábor) 19
1. Görög-római filozófia (Bene László) 23
1.1. Az antik filozófia korszakai 23
1.2. Preszókratikus filozófia 27
1.2.1. A milétosziak: Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész ... 27
1.2.2. Xenophanész és Püthagorasz 32
1.2.3. Hérakleitosz 37
1.2.4. Parmenidész 43
1.2.5. Az eleai iskola és az 5. század kozmológusai 49
1.2.6. A szofisták 56
1.3. Klasszikus kori filozófia (Szókratésztól Arisztotelészig) 65
1.3.1. Szókratész és Platón 65
1.3.1.1. Szókratész: a lélek, az erények
és a cáfolat módszere 69
1.3.1.2. A formák elmélete: a formák ismeretelméleti, etikai
és ontológiai szerepe 72
1.3.1.3. A formák elmélete: kérdések és válaszok 76
1.3.1.4. A lélek 78
1.3.1.5. A természeti világ 82
1.3.1.6. Etika és politika 85
1.3.1.7. Költészet, szofisztika és filozófia 90
1.3.1.8. A dialógusok és az íratlan tanítás 93
1.3.1.9. Az Óakadémia 95
1.3.2. Arisztotelész 100
1.3.2.1. Megfigyelés és filozófiai elmélet 102
1.3.2.2. Érvényes következtetés, bizonyítás
és dialektikus érvelés 103
1.3.2.3. A természeti folyamatok magyarázata 109
1.3.2.4. Test és lélek 115
1.3.2.5. A létező mint létező tudománya 120
1.3.2.6. Etika és politika 128
1.3.3. A 4. század egyéb filozófiai irányai 138
1.3.3.1. A szókratikus irányok 138
1.3.3.2. Démokritosz követői 146
1.4. Hellenisztikus filozófia (Bene László-Kendeffy Gábor) 147
1.4.1. A hellenisztikus kor filozófiai életének jellemzői 147
1.4.2. A korai pürrhonizmus 152
1.4.3. A hellenisztikus kori Peripatosz 153
1.4.4. A Kert filozófiája 155
1.4.4.1. Epikurosz és iskolája 155
1.4.4.2. Ismeretelmélet és tudományelmélet 156
1.4.4.3. Természetfilozófia 160
1.4.4.4. Etika 164
1.4.5. A régi Sztoa 168
1.4.5.1. A régi Sztoa filozófusai 168
1.4.5.2. Logika és ismeretelmélet 169
1.4.5.3. Természetfilozófia 174
1.4.5.4. Etika 178
1.4.6. A szkeptikus Akadémia 184
1.5. A filozófia a római világban a köztársaságkor végén
és a császárkor első évszázadaiban 189
1.5.1. A filozófiai élet jellemzőinek alakulása az i. e. 2. század
utolsó harmadától az i. sz. 3. század közepéig 189
1.5.2. A középső Sztoa és a császárkori sztoikusok 194
1.5.3. Az i. e. 1. század és a császárkor epikureusai 198
1.5.4. Az i. e. 1. század és a császárkor arisztotelianizmusa 199
1.5.5. Az újpürrhonizmus 200
1.5.6. Probabilizmus és eklektikus platonizmus a szkeptikus
Akadémia felbomlása után: Cicero és Antiokhosz 204
1.5.7. A középső platonizmus 205
1.6. A császárkori újplatonizmus 211
1.6.1. Plótinosz 211
1.6.1.1. Hagyomány és filozófiai érvelés 212
1.6.1.2. A három hiposztázis 214
1.6.1.3. A metafizikai modell alapelvei 218
1.6.1.4. A rossz eredete 220
1.6.1.5. A lélek visszatérése az Értelemhez és az Egyhez 223
1.6.2. Későbbi újplatonikusok 228
1.6.2.1. Porphüriosz és Iamblikhosz 228
1.6.2.2. Az athéni és az alexandriai iskola 236
Irodalom 244
2. Patrisztika (Kendeffy Gábor) 254
2.1. Philón és a görög egyházatyák 254
2.1.1. Alexandriai Philón 254
2.1.2. A 2. századi görög apologéták 256
2.1.3. Irenaeus (görögösen Eirénaiosz) 259
2.1.4. Alexandriai Kelemen 262
2.1.5. Órigenész 266
2.1.6. Kappadókiai atyák 272
2.1.7. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész
(Pszeudo-Areopagita Dénes) 275
2.2. A nyugati egyházatyák 278
2.2.1. Quintus Septimius Florens Tertullianus 278
2.2.2. Lucius Caelius Firmianus Lactantius 281
2.2.3. Aurelius Augustinus 283
2.2.3.1. Isten 285
2.2.3.2. A lélek: természete és testhez való viszonya 289
Irodalom 305
3. A középkor filozófiája (Borbély Gábor) 309
3.1. Filozófia a korai középkorban (Borbély Gábor-Bene László) 310
3.1.1. Boéthius 310
3.1.2. A korai középkor enciklopédiái
és Johannes Scotus Eriugena 314
3.2. Anselmus Cantuarensis (Canterburyi Anselmus) 315
3.2.1. Eadmer 315
3.2.2. Vándorévek és Bee 316
3.2.3. A Monologion és a Proslogion 318
3.2.4. A hit és a tudás 319
3.2.5. Az ontológiai istenérv 322
3.2.6. Anzelm mint canterburyi érsek. A késői írások 330
3.3. Petrus Abaelardus 332
3.3.1. A Szerencsétlenségeim története (História calamitatum) 332
3.3.2. Abaelardus és tanítómesterei 333
3.3.2.1. Roscellinus, a vokalista 334
3.3.2.2. Guillelmus de Campellis
(Guillaume de Champeaux) 339
3.3.2.3. Teológiai tanulmányok: Anselmus Laudunensis
(Anselm de Laon) 341
3.3.3. Abelard és Héloise 342
3.3.4. Abaelardus mint szerzetes és teológus 343
3.3.5. Az univerzáléprobléma 348
3.3.5.1. Az univerzálé a dolgok anyagi lényege H
3.3.5.2. Az univerzálé indifferenciaelmélete §H
3.3.5.3. Abaelardus első megoldása:
a Logicaingredientibus 352
3.3.5.4. Abaelardus második megoldása:
a Logica nostrorum petitioni sociorum 356
3.3.6. Etika 360
3.3.6.1. A Collationes 360
3.3.6.2. Az Ethica sive Scito teipsum 364
3.4. A12. és 13. századi filozófia Abaelardustól
Aquinói Szent Tamásig 368
3.4.1. Párizsi filozófiai iskolák a 12. században 368
3.4.2. Reales-Nominales 369
3.4.3. Platón és Arisztotelész a 12. században 371
3.4.4. Bernardus Carnotensis (Bemard de Chartres) 372
3.4.5. Guillelmus de Conchis (Guillaume de Conches) 373
3.4.6. Theodoricus Carnotensis (Thierry de Chartres) 373
3.4.7. Párizs és Chartres 374
3.4.8. Gilbertus Porretanus
(Gilbert de Poitiers, Gilbert de la Porré) 375
3.4.9. Johannes Saresberiensis (John of Salisbury) 377
3.4.10. Fordítók és fordítások a 12-13. században 379
3.4.11. A tudomány axiomatikus-deduktív modellje 383
3.4.12. Petrus Lombardus A szentenciák négy könyve 385
3.4.13. Arisztotelész-recepció Párizsban a 13. század elején 386
3.4.14. Averroés Arisztotelész-kommentárjai 387
3.4.15. A görög, arab és zsidó filozófiai hagyomány recepciója
a 13. századi teológusoknál 389
3.4.16. A Második analitika 391
3.4.17. Logikai összefoglaló művek a 13. században 393
3.4.18. Egyetemek, oktatási formák, műfajok 394
3.5. Aquinói Szent Tamás 400
3.5.1. Fiatalkor, tanulmányok 400
3.5.2. A létező és a lényeg 404
3.5.3. Összetett szubsztanciák 407
3.5.4. Az egyediség alapelve (princípium individuationis) 408
3.5.5. Az univerzálék és a lényeg önmagában vett szemlélete 410
3.5.6. Egyszerű szubsztanciák 415
3.5.7. A létezés és a lényeg valóságos különbözősége 415
3.5.8. Tamás első párizsi magisztériuma és itáliai tartózkodása.
A teológiai summák 419
3.5.9. Tamás második párizsi magisztériuma 422
3.6. Albertus Magnustól Johannes Duns Scotusig 423
3.6.1. Albertus Magnus 423
3.6.2. Bonaventura 426
3.6.3. Az 1277-es elítélő határozat 434
3.6.4. Sigerus de Brabantia és Boéthius de Dacia 438
3.6.5. Aegidius Romanus, Godofredus de Fontibus
és Henricus Gandavensis 444
3.7. Johannes Duns Scotus 447
3.7.1. Duns Scotus élete 447
3.7.2. Duns Scotus művei 453
3.7.3. Univocitás 454
3.7.4. Intuitív és absztraktív megismerés 459
3.7.5. Princípium individuationis 462
3.7.6. Formális különbözőség 470
3.7.7. Szabad akarat, a kontingencia szinkronikus értelmezése ... 470
3.8. Duns Scotus és Ockham között 480
3.8.1. Duns Scotus tanítványai, követői és bírálói 480
3.8.2. PetrusAureoli 481
3.8.3. Henricus de Harclay (Henry of Harclay) 486
3.8.4. Richardus de Camsale (Richárd of Campsall) 487
3.9. Guillelmus de Ockham 489
3.9.1. Ockham élete 489
3.9.2. Ockham művei 490
3.9.3. Ockham szemantikája 490
3.9.3.1. A terminusok sajátosságai 490
3.9.3.2. Szignifikáció 492
3.9.3.3. Szuppozíció 493
3.9.3.4. Ockham a szignifikációról és a szuppozícióról ... 494
3.9.3.5. Abszolút és konnotatív terminusok 500
3.9.4. Mentális nyelv 503
3.9.5. Univerzálék és egyedi fogalmak 507
3.9.6. Intuitív megismerés - absztraktív megismerés 509
3.10. Ockham kortársai. Késő középkori filozófia 512
3.10.1. Gualterus Chatton (Walter Chatton) 512
3.10.2. Adamus Goddamus (Adam Wodeham) 513
3.10.3. Róbert Holcot 520
3.10.4. Gualterus Burlaeus (Walter Burley) 521
3.10.5. Oxford és Párizs a 14. század első felében 522
3.10.6. Ockham-recepció Párizsban 527
3.10.6.1. A párizsi egyetem artes fakultásának
1339. szeptember 25-i statútuma 528
3.10.6.2. A párizsi egyetem artes fakultásának
1340. december 29-i statútuma 529
3.10.7. Johannes Buridanus 532
3.10.8. Az angol teológia Párizsban és Oxfordban
a 14. század második felében 536
3.10.9. Buridanizmus a közép-európai egyetemeken. Via antiqua
és via moderna, realizmus és nominalizmus 538
3.11. Nicolaus Cusanus 540
Irodalom 551
4. A reneszánsz filozófiája (Boros Gábor) 569
4.1. Humanizmus 570
4.2. Platonizmus és szinkretizmus 574
4.2.1. Georgiosz Gemisztosz Pléthon 574
4.2.2. Bessarion 575
4.2.3. Marsilio Ficino 576
4.2.4. Giovanni Pico della Mirandola 579
4.2.5. Francesco Patrizi 583
4.3. Arisztotelizmus 585
4.3.1. Pietro Pomponazzi 586
4.3.2. Jacopo Zabarella 589
4.4. A hellenisztikus filozófiák reneszánsza 592
4.4.1. LorenzoValla 593
4.4.2. Újsztoicizmus 599
4.4.3. Szkepticizmus 599
4.4.4. Michel de Montaigne 603
4.5. Mágia, természetfilozófia, teozófia 606
4.5.1. Agrippa von Nettesheim (Heinrich Cornelius) 606
4.5.2. Theophrastus Bombast von Hohenheim (Paracelsus) 608
4.6. Reformáció és ellenreformáció a filozófiában 612
4.6.1. „Iskolafilozófia" a reneszánsz idején 612
4.6.2. Francisco Suárez 614
4.6.3. Petrus Ramus (Pierre de la Ramée) 618
4.6.4. Philipp Melanchthon 620
4.7. Természettudományos fejlemények 622
4.7.1. Giordano (eredetileg Filippo) Bruno 625
4.8. Reneszánsz jog-és politikai filozófia 629
4.8.1. Niccoló Machiavelli 630
4.8.2. Thomas More 632
4.8.3. Jean Bodin 633
4.8.4. Richárd Hooker 634
4.8.5. Tommaso Campanella 635
4.8.6. Johannes Althusius 636
Irodalom 637
5. Kora újkori filozófia (Boros Gábor) 640
5.1. FrancisBacon 640
5.1.1. Nóvum Orgánum 640
5.1.2. Új Atlantisz 642
5.2. Gassendi és a libertinizmus 643
5.3. Mersenne és a tudós tudományszervezők 646
5.4. René Descartes 647
5.4.1. Szabályok az értelem vezetésére 648
5.4.2. Örök igazságok 654
5.4.3. Lemonde 655
5.4.4. Traitéde Vhomme 655
5.4.5. Értekezés a módszerről 660
5.4.6. Elmélkedések az első filozófiáról 666
5.4.7. A filozófia alapelvei és A lélek szenvedélyei 670
5.5. Descartes mellett s ellene 672
5.5.1. Ellenvetések és Válaszok 672
5.5.2. Okkazionalisták 673
5.5.3. Empirista kartezianizmus 679
5.6. Janzenizmus a filozófiában:
Pascal, Arnauld, Nicole 680
5.6.1. Leuveni előjáték 680
5.6.2. Antoine Arnauld 681
5.6.3. Pierre Nicole 682
5.6.4. Blaise Pascal 682
5.7. Thomas Hobbes 685
5.7.1. Korai művek, optika, Descartes 685
5.7.2. A filozófia - mozgáselmélet és számolás 687
5.7.3. Leviatán 690
5.8. Benedictus (Baruch) Spinoza 696
5.8.1. Etika 697
5.8.2. Teológiai-politikai tanulmány 704
Cambridge-i platonikusok 705
5.9.1. Edward Herbert of Cherbury 705
5.9.2. Ralph Cudworth 707
5.9.3. Culverwelt, Norris, Cumberland 708
John Locke 709
5.10.1. Értekezés az emberi értelemről 710
5.10.2. Fiimer Patriarchája és a kormányzatról szóló értekezések 1. 719
5.11. Gottfried Wilhelm Leibniz 722
5.11.1. Kombinatorika, jogbölcsesség, scientia generális 722
5.11.2. Metafizikai értekezés 726
5.11.3. Új rendszer 729
5.12. Természettudományos fejlemények 730
5.12.1. Mechanika 730
5.12.2. Galileo Galilei 732
5.12.3. Isaac Newton 734
5.13. Jog- és politikai filozófia 736
5.13.1. Hugó Grotius (Hugó, Huig de Groot) 736
5.13.2. Sámuel Pufendorf 738
Mágia, természetfilozófia, teozófia, misztika 740
5.14.1. Robert Fludd 740
5.14.2. Sir Kenelm Digby 741
5.14.3. Pierre Poiret 741
5.14.4. Frangois de Salignac de la Mothe-Fénelon 743
5.15. Szerzetesek, iskolafilozófia 744
5.15.1. Protestáns kartezianizmus, skolasztika 744
5.15.2. Pierre Bayle 745
5.15.3. Athanasius Kircher és a jezsuiták 746
5.16. A történeti-filológiai bibliakritika 748
5.16.1. Isaac de La Peyrére 748
5.16.2. Richárd Simon 749
5.16.3. Jean Le Clerc 750
Irodalom 750
6. Felvilágosodás (Boros Gábor) 753
6.1. Az átmenet gondolkodói
6.1.1. Anthony Ashley Cooper, III. Earl of Shaftesbury 753
6.1.2. Joseph Butler 754
6.1.3. Bemard de Mandeville . . 754
6.2. A brit deisták 756
6.2.1. John Toland 756
6.2.2. Matthew Tindal 758
6.3. A deizmus ellen 758
6.3.1. Sámuel Clarké 759
6.3.2. George Berkeley 760
6.4. Dávid Hume 764
6.5. Skót felvilágosodás 768
6.5.1. Francis Hutcheson 769
6.5.2. Adam Smith 770
6.5.3. Adam Ferguson 772
6.5.4. Thomas Reid 773
6.5.5. James Beattie 776
6.6. Francia felvilágosodás 776
6.6.1. Montesquieu 776
6.6.2. Voltaire (Francois Marié Arouet) 779
6.6.3. Claude Adrién Helvetius 783
6.6.4. Etienne Bonnot de Condiilac 784
6.7. Diderot és az Enciklopédia 786
6.8. Radikális felvilágosodás 790
6.8.1. Julien-Offray de La Mettrie 790
6.8.2. Paul Henri Thiry d'Holbach 790
6.8.3. Jean-Antoine-Nicholas Caritat de Condorcet 792
6.9. A német felvilágosodás filozófiája Kant előtt 794
6.9.1. Christian Thomasius 794
6.9.2. Christian Wolff és követői 796
6.9.3. Christian August Crusius 800
6.10. A felvilágosodás kritikusai 801
6.10.1. GiambattistaVico 801
6.10.2. Jean-Jacques Rousseau 802
Irodalom 811
7. Kritikai filozófia, német idealizmus és hatásuk 813
7.1. Immanuel Kant (Ullmann Tamás) 813
7.1.1. A kritikai fordulat 818
7.1.2. A megismerés végső elemei 823
7.1.3. Metafizikai kérdések transzcendentális megvilágításban .. 825
7.1.4. Kötelesség és gyakorlati ész 829
7.1.5. A kritikai rendszer betetőzése az ítélőerőn keresztül 832
7.1.6. A kései Kant 836
7.2. Reakciók a kriticizmusra (Weiss János) 838
7.2.1. Leibniziánusok és antileibniziánusok 838
7.2.2. Friedrich Heinrich Jacobi Spinoza-könyvecskéje 840
7.2.3. Reinhold: a kanti filozófia szellemének kidolgozása 843
7.2.4. Maimon a metafizika lehetőségéről 846
7.2.5. Reinhold bírálói jjj 849
7.3. Fichte: a tudománytan programja 850
7.4. Schleiermacher a vallásról 863
7.5. A Schlegel fivérek: a metafilozófíától a művészetkritikáig 865
7.6. Friedrich Wilhelm Joseph Schelling 867
7.6.1. A fiatal Schelling pályája 867
7.6.2. Schelling kései filozófiájának alapgondolata 882
7.7. Georg Wilhelm Friedrich Hegel 883
7.7.1. Hegel útja A szellem fenomenológiájáig 883
7.7.2. A tudományok rendszere 896
7.7.3. Történelem- és jogfilozófia (Boros Gábor) 898
7.8. Feuerbach: a hegeli filozófia antropológiai bírálata (Weiss János) .. 901
7.9. Marx Hegel-kritikája és társadalomelmélete 906
7.10. Arthur Schopenhauer (Ullmann Tamás) 912
7.10.1. A világ mint akarat és képzet 913
7.11. Sorén Aabye Kierkegaard (Ullmann Tamás) 919
7.11.1. Az életstádiumok 921
7.11.2. Bűn, szorongás, hit 924
7.12. Spiritualisztikus tendenciák (Ullmann Tamás) 926
7.12.1. Frangois-Pierre Gonthier Maine de Biran 927
7.12.2. Bemard Bolzano 928
7.12.3. Franz Brentano 930
7.12.4. Wilhelm Wundt 932
7.13. Brit idealizmus (Ambrus Gergely) 935
7.13.1. Francis Herbert Bradley 935
7.13.2. ThomasH.Green 937
7.13.3. Bemard Bosanquet 938
7.13.4. John M. E. McTaggart 938
7.14. Pozitivizmus (Ambrus Gergely) 1 939
7.14.1. Auguste Comte 940
7.14.2. Jeremy Bentham 943
7.14.3. John Stuart Mill 943
7.14.4. Herbert Spencer 947
7.14.5. Emst Mach 949
Irodalom 951
8. 20. századi „kontinentális" filozófia (Ullmann Tamás) 955
8.1. Életfilozófia 955
8.1.1. Friedrich Nietzsche 955
8.2. Dilthey és a filozófiai hermeneutika kezdetei 972
8.3. Henri Bergson 977
8.4. Neokantianizmus 984
8.4.1. A marburgi neokantianizmus 984
8.4.2. A badeni neokantianizmus 991
8.5. Edmund Husserl 993
8.5.1. A fenomenológia kialakulása 995
8.5.2. A pszichologizmus kritikája 996
8.5.3. A tudat intencionalitása 997
8.5.4. A transzcendentális fenomenológia 1000
8.5.5. Időtudat 1000
8.5.6. Redukció 1001
8.5.7. Konstitúció 1003
8.5.8. A kései fenomenológia 1005
8.6. A fenomenológiai mozgalom 1008
8.6.1. A fenomenológiai mozgalom kezdete
és a realisztikus fenomenológia 1010
8.6.2. Max Scheler 1010
8.6.3. Nicolai Hartmann 1013
8.7. A fenomenológiai mozgalom második generációja 1015
8.7.1. Eugen Fink 1015
8.7.2. Román Ingarden 1016
8.8. Martin Heidegger 1017
8.8.1. A létkérdés 1018
8.8.2. A világ világisága 1021
8.8.3. Akárki és önmaga-lét 1021
8.8.4. Benne-lét 1022
8.8.5. Gond 1023
8.8.6. Egzisztencia és időbeliség 1024
8.8.7. A fordulat 1026
8.8.8. Létfelejtés 1027
8.9. Hermeneutika 1029
8.9.1. Hans-Georg Gadamer 1031
8.9.2. Paul Ricoeur 1033
8.10. Egzisztencializmus 1035
8.10.1. Kari Jaspers 1035
8.10.2. Jean-Paul Sartre 1038
8.11. A francia fenomenológia 1041
8.11.1. Maurice Merleau-Ponty 1042
8.11.2. Emmanuel Lévinas 1046
8.11.3. Jacques Derrida 1050
8.12. A Frankfurti Iskola (Weiss János) 1051
8.13. Lukács György (Perecz László) 1060
Irodalom 1062
9. Analitikus filozófia (Ambrus Gergely) 1065
9.1. Gottlob Frege 1067
9.1.1. Nyelvfilozófia 1067
9.1.2. Matematikafilozófia (Ambrus Gergely-Máté András) 1068
9.2. Bertrand Russell 1069
9.2.1. Korai idealista nézetek 1069
9.2.2. A matematika logicista értelmezése
és a leírások módszere 1071
9.2.3. Metafizika 1072
9.2.4. Ismeretelmélet 1073
9.2.5. Tudat és tapasztalat 1075
9.3. George Edward Moore 1076
9.3.1. Az idealizmus cáfolata 1077
9.3.2. A filozófia módszere 1080
9.4. Ludwig Wittgenstein 1081
9.4.1. A korai Wittgenstein és a Logikai-filozófiai értekezés 1082
9.4.2. Metafizika 1083
9.4.3. A korai Wittgenstein hatása 1085
9.4.4. A késői Wittgenstein és a Filozófiai vizsgálódások 1086
9.4.5. Filozófiai grammatika, nyelvjáték, a szabályok
és a privátnyelv problémája 1087
9.5. Logikai pozitivizmus és logikai empirizmus 1090
9.5.1. Bécsi Kör 1090
9.5.2. Rudolf Camap 1092
9.5.3. Ottó Neurath 1094
9.6. A „klasszikus" logikai pozitivista doktrína 1095
9.6.1. Etika és társadalomfilozófia 1097
9.7. A klasszikus doktrína bírálatai 1098
9.7.1. A protokolltétel-vita" és a fizikalizmus 1098
9.7.2. Szintakticizmus 1100
9.7.3. Az értelmesség empirikus kritériumának változásai 1101
9.7.4. A logikai pozitivizmus felbomlása Európában 1103
9.8. A logikai pozitivizmus további fejlődése 1103
9.8.1. Carnap Amerikában 1103
9.8.2. Induktív logika: a konfirmáció logikája 1105
9.9. A Berlini Kör 1106
9.9.1. Hans Reichenbach 1106
9.9.2. Carl Gustav Hempel 1109
9.10. A brit logikai pozitivizmus 1111
9.10.1. Alfred JulesAyer 1111
9.11. A logikai pozitivizmus bírálatai és alternatívái
a „tudományos filozófiában" 1115
9.11.1. Kari Raimund Popper 1115
9.11.2. Willard Van Ormán Quine 1120
9.12. A hétköznapi nyelv filozófiája 1126
9.12.1. GilbertRyle 1128
9.12.2. John Langshaw Austin 1131
9.12.3. Peter Frederick Strawson 1133
Irodalom 1138
10. Magyar filozófiatörténet (Perecz László) 1146
10.1. Kezdetek 1147
10.2. Viták és teljesítmények 1150
10.2.1. A Kant-vita 1151
10.2.2. A Hegel-vita 1153
10.2.3. A keretek kialakulása 1154
10.3. Az intézményrendszer kiépülése és működése 1159
10.4. Kommunizmus és posztkommunizmus 1167
Irodalom 1171
Bacsó Béla: Esztétika 1173
Boros Gábor: Történelemfilozófia 1180
Orthmayr Imre: 20. századi angolszász etika 1192
Felkai Gábor: A diszkurzusetika 1219
Mezei Balázs: Vallásfilozófia 1242
Huoranszki Ferenc: Metafizika 1258
Farkas Katalin-Kelemen János: Nyelvfilozófia 1273
Máté András: A logika és a matematika filozófiája Russell és Frege után 1289
Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról 1312
Boros János: Pragmatizmus 1330
Tengelyi László: Új fenomenológia Franciaországban 1346
Tárgymutató (Gulyás Péter) 1373

Témakörök