A tudat metafizikája

Tartalom

I. Bevezetés: A naturalizmus és a tudat problémája 9
A. METAFIZIKAI MEGKÖZELÍTÉSEK
II. Smart redukcionista materializmusa: határozói elmélet és az érzetek
metafizikailag semleges fogalma 21
1. Az érzetek és az agyi folyamatok azonossága 21
2. A jelentéssel kapcsolatos ellenvetések 22
3. Metafizikai ellenvetések 24
4. További ellenvetések és konklúziók 28
III. Armstrong redukcionista materializmusa: az észlelés tiszta hitelmélete
és az elme oksági fogalma 30
1. Az elme és az agy azonossága és az észlelés hitelmélete 30
2. Általános ellenvetések a materializmus ellen 32
3. Specifikus ellenvetések az észlelés Armstrong-féle értelmezésével szemben 34
3.1. Az illúzióérv 34
3.2. A természettudományokra hivatkozó érv Armstrong színelmélete ellen 35
3.3. Az empirikus érv Armstrong színelmélete ellen 37
4. További ellenvetések 37
4.1. Az észlelés által és más módon történő hitelsajátítások közötti különbség 37
4.2. Az észlelés és a tapasztalatok kontingens viszonya 39
4.2.1. A zombik lehetősége 39
4.2.2. Lehet-e empirikus fogalmakra szert tenni tapasztalatok nélkül? 41
5. Konklúziók 43
IV. Feyerabend: eliminatív materializmus és az érzetek elméletfüggő fogalma 44
1. Feyerabend materializmusa és „eltűnéselmélete" 44
2. Általános ellenvetések a materializmussal szemben 45
3. Feyerabend érvei a materializmus mellett 45
3.1. Az érzetek konceptualista fogalmára támaszkodó érv 45
3.2. Az empirikus tudás lehetetlenségére támaszkodó érv 47
4. Konklúzió 48
V. Rorty eliminatív materializmusa: az érzetek közösségfüggő azonosítása 49
1. Rorty materializmusa és „eltűnéselmélete" 49
2. A jelentéssel kapcsolatos ellenvetések 49
3. Metafizikai ellenvetések 51
3.1. Az érzetek közvetlen megfigyelhetősége 51
3.2. Az érzetek magánjellegűsége
és az érzetekkel kapcsolatos tévedhetetlenség 52
4. Válaszok és konklúzió 55
VI. A materializmus elleni modális érvek: Kripke, Chalmers, zombik és a felcserélt érzetminőségek 57
1. Kripke és Chalmers dualista érvének kapcsolata 57
2. Kripke érve 58
2.1. A lehetőségből a valóságosságra következtetés 58
2.2. Az érzetek és az agy állapotok független létezésének a lehetősége 59
2.3. A modálisillúzió-ellenérv 60
2.4. A lehetőségből a valóságosságra következtetéssel szembeni érvek 61
2.5. Összefoglalás 62
3. Chalmers érve 62
3.1. A lehetőségből a valóságosságra következtetés 65
3.2. Az érzetek és agyállapotok független létezésének a lehetősége 65
3.3. A modálisillúzió-ellenérv 66
3.4. Érvek az érzetek és agyállapotok független létezésének
lehetősége mellett: a zombihipotézis 69
3.4.1. Az elgondolhatóság-lehetőség átmenet 69
3.4.2. A zombik elgondolhatósága 71
3.4.2.1. A zombik önismeretére alapozott ellenérv
a zombik elgondolhatóságával szemben 73
3.5. A lehetőségből a valóságosságra következtetés melletti érvek
3.6. Összefoglalás 78
4. A fordítottspektrum-érv 78
4.1. A színfelcserélés-érv a materializmus ellen 79
4.2. A színfelcserélés empirikus lehetetlenségére hivatkozó ellenérv 80
4.3. A verifikacionizmusra alapozott ellenvetés 80
4.3.1. Az elkülöníthetetlenségi ellenvetés 82
4.3.2. Az érzetszavak privát jelentése elleni wittgensteiniánus ellenvetés 82
4.4. Konklúzió 84
VII. A tudásérvek és a magyarázati szakadék: ontológiai
és episztemológiai dualizmus 85
1. Bevezetés: Nagel és a denevérek 85
2. Metafizikai dualizmus 86
2.1. Jackson és Mary, a szupertudós 86
2.2. A képességhipotézisre támaszkodó ellenvetés 87
2.3. A tudásfogalom kétértelműségén alapuló ellenvetés 88
3. Episztemológiai dualizmus 91
3.1. Magyarázati szakadék és a posteriori materializmus 91
3.2. McGinn agnoszticizmusa 93
VIII. Strukturális realizmus és az agy-tudat azonosságelmélet 97
1. Bevezetés: a strukturális realizmus fogalma 97
2. Russell elmélete 98
3. Maxwell elmélete 100
3.1. A szemantikai ellenvetés 102
3.2. Metafizikai ellenvetések 103
3.3. A tudásérv 104
3.4. Modális ellenvetések 105
4. További ellenvetések 106
5. A kválék és a fizikai tulajdonságok kapcsolatának
strukturális realista értelmezései 107
6. Kiegészítés: a szemcsézettségi probléma 108
7. Konklúziók 110
B. TERÁPIÁS MEGKÖZELÍTÉSEK
IX. Carnap és az agy-tudat probléma logikai pozitivista felszámolása 113
1. Kognitív értelmesség és az agy-tudat viszony 113
2. Fenomenalizmus 114
3. Korai fizikaiizmus 115
4. Liberalizált empirista fizikalizmus 118
5. Konklúziók 121
X. Wittgenstein a privát nyelvek ellen és az agy-tudat probléma 123
1. Bevezetés: a privát nyelv fogalma 123
2. A hagyományos értelmezés 125
2.1. A diakrón értelmezés 126
2.2. A szinkrón értelmezés 127
2.3. Ellenvetések 128
2.3.1. A „tűnni" ítélet és fenomenális jelentésének összekeverése 128
2.3.2. A publikus világra vonatkozó tudás előfeltételezi a privát tapasztalatokra vonatkozó tudást 129
3. A radikális értelmezés 130
3.1. Kripke szkeptikus paradoxona 130
3.2. Kripke megoldása: a közösségi nézet 134
3.3. Ellenérvek 135
4. A privát nyelv elleni érv és az agy-tudat probléma 136
5. Konklúziók 137
XI. McDowell és az agy-tudat probléma konceptualista felszámolása 139
1. Bevezetés: a világ elmefüggése 139
2. McDowell tapasztalat- és világfogalma 140
3. McDowell az érzéki közvetítő modell és a tapasztalat
nem-fogalmi tartalma ellen 142
4. McDowell metafizikája és az agy-tudat probléma 146
5. Konklúziók 146
XII. Utószó 149
FELHASZNÁLT IRODALOM 154

Témakörök