Alvajárók

Fülszöveg

„Az 1914-ben egymással szemben álló felek alvajárók voltak:
néztek, de nem láttak, álmokat kergettek, de nem ismerték fel annak az iszonyatnak a valóságosságát, amit a világra szabadítottak" CHRISTOPHER CLARK
A neves cambridge-i történészprofesszor új szemszögből vizsgálja a 20. század első nagy világégését: háborús konfliktusok és részletes eseménytörténet helyett azokra a bonyolult történésekre és viszonyokra összpontosít, melyek a háborút legkevésbé sem áhító, döntéshelyzetben lévő politikusokat a brutális összecsapáshoz vezették.
Az eseményeket lépésről lépésre izgalmas fordulatokban elénk táró elbeszélésből, melynek helyszínei - többek közt Bécs, Berlin, Szentpétervár, London és Belgrád - már-már filmszerűen váltakoznak, megtudhatjuk, milyen kölcsönös félreértések, akaratlan jelzések és félelemmé erősödő gyanakvások vezettek ahhoz, hogy a meglévő feszültségekből világháború robbant ki.
Az Alvajárókzt a The New York Times Boák Review 2013-ban az év legjobb 10 könyve közé... Tovább

Fülszöveg

„Az 1914-ben egymással szemben álló felek alvajárók voltak:
néztek, de nem láttak, álmokat kergettek, de nem ismerték fel annak az iszonyatnak a valóságosságát, amit a világra szabadítottak" CHRISTOPHER CLARK
A neves cambridge-i történészprofesszor új szemszögből vizsgálja a 20. század első nagy világégését: háborús konfliktusok és részletes eseménytörténet helyett azokra a bonyolult történésekre és viszonyokra összpontosít, melyek a háborút legkevésbé sem áhító, döntéshelyzetben lévő politikusokat a brutális összecsapáshoz vezették.
Az eseményeket lépésről lépésre izgalmas fordulatokban elénk táró elbeszélésből, melynek helyszínei - többek közt Bécs, Berlin, Szentpétervár, London és Belgrád - már-már filmszerűen váltakoznak, megtudhatjuk, milyen kölcsönös félreértések, akaratlan jelzések és félelemmé erősödő gyanakvások vezettek ahhoz, hogy a meglévő feszültségekből világháború robbant ki.
Az Alvajárókzt a The New York Times Boák Review 2013-ban az év legjobb 10 könyve közé választotta.
A cambridge-i történész könyve újból vitára bocsátja a kérdést, hogy kit terhel a felelősség az első világháború kirobbantásáért. Lehet, hogy meg kell változatnunk azt a felfogást, miszerint a fő felelősök a németek voltak"?
DIE ZEIT
„Gondolatmenetem vezérfonala, hogy 1914 júliusának eseményeit csak akkor érthetjük meg, ha végigkövetjük útjukon a döntéseket hozó kulcsfigurákat. Vajon azok az emberek, akiknek döntései háborúba sodorták Európát, miért látták és értelmezték úgy a dolgokat, ahogyan tették? Hogyan párosulhatott a sok forrásbanjói érzékelhető félelem és gyötrő előérzet dölyffel és vakmerő pökhendiség-gel - gyakran ugyanazokban az emberekben? Amikor a döntéshozók a nemzetközi helyzetről vagy a belföldi nehézségekről és veszélyekről beszéltek, vajon valóságos dolgokról szóltak, vagy a saját vágyaikat és szorongásaikat vetítették ki ellenfeleikre? Vagy mindkettő? Célom az volt, hogy a lehető legelevenebben és leghívebben idézzem meg a rendkívül nagyjelentőségű döntéshelyzeteket, amelyekkel az európai politika kulcsfigurái szembesültek 1914 nyarán." Vissza