Aluta

Előszó

Részlet a könyvből:

"A Brassói medencerendszer pleiszitocén korú képződményeinek gazdag puhatestű faunája van. Étinek tanulmányozásával többen is foglalkoztak. <Herbich F. és Neumayr M. (1875), Roth L. (1881), Lőrenthey I. (1895), Jekelius E. (1932)>. Kormeghatározó értéke - különösen az utóbbi években feldolgozott <Rdadulescu C., Sámson P., Mihaila N. et Kovács Al. (1965); Samson P., Radulescu C., Kovács Al. (1969) ; Radulescu C., Kisgyörgy Z. (1970)> ősemlősfauna ismeretének jegyében - vitatható. Tagadhatatlan azonban az emlősfaunával párhuzamosított biosztratigráfiai szintjelző szerepe ott, ahol az hiányzik. Ennek megoldása - akárcsak az ősnövénytani és a palinológiai adatok szinkronizálása - a jövő feladata. E kövült puhatestű faunában különös szintjelző értékkel rendelkezik a Viviparus-nem jónéhány képviselője is.
Ismeretes, hogy a közép- és kelet-európai zárt medencék endémikus Viviparus faunái hehetetlenül nagy formagazdagsággal rendelkeznek s egymáshoz nagyon hasonló formákat tartalmaznak térben távoli és korban különböző rétegösszletekben(1). Ezeknek tehát a kormeghatározás értékéig menő genetikai kapcsolatait kutatni ma már eredménytelen. A másod- és harmadkori formákból kiinduló őstörzsfaágakba való besorolásuk és az egyazon biocönózisban is, a változó életfeltételek kialakította formák helyi szintjelző szerepének megállapítása lehetséges és hasznos is." Vissza