Alumínium függönyfalak és egyéb térelhatároló szerkezetek

Előszó

Az építészet fejlődési iránya, a gazdaságosságra való törekvés, valamint az anyagok és szerkezetek jobb megismerése tette lehetővé, hogy a múlt század 45-50 cm vastag falai 25-30 cm-re csökkenjenek. Ez a csökkentés azonban kimerítette a hagyományos szilikátalapú építőipari anyagok könnyítési lehetőségét. További korszerűsítést az építésben az új anyagok megjelenése eredményezett. Ezek az új anyagok, amelyek a szerkezetek könnyítését lehetővé tették az acél, alumínium, műanyagok, stb. Ezeknek az anyagoknak az alkalmazásával a határoló falak súlya a korábbi 400-600 kp/m2 fajlagos értékről 25-60 kp/m2 értékre csökkent. Ez a jelentős súlycsökkenés, ami a határoló falaknál jelentkezett, többszintes épületek esetében 25-50%-os építmény önsúly csökkenést eredményezett. Ez a súlycsökkenés kedvezően befolyásolja az épület alapozási költségeit, de az egész épület vonatkozásában nem jelent árcsökkenést, miután az alkalmazott új anyagok bekerülési összege lényegesen magasabb, mint a hagyományos szilikát bázisúaké. Ennek ellenére elterjedésüket annak köszönhetik, hogy alkalmazásukkal lehet csak a komplett építésiparosítást megvalósítani és a nagyfokú előregyárthatósággal jelentős munkaerő megtakarítást elérni.
Az új anyagok alkalmazása jelentős mértékű szemléletváltozást igényel, mind a tervezési, mind a kivitelezési fázisban. Ez a szemléletváltozás egészen új épületeket és építési technológiát eredményezett, amelynek teljes kifejlődése az úgynevezett könnyűszerkezetes épületeknél tetőzött. Ennek az új építési rendszernek a kialakulását leginkább részegységek, elemkomponensek fejlődésén keresztül lehet nyomon követni. A múlt század utolsó negyedében jelentkező magasház igények feltétlenül sürgették az egyes elemkomponensek súlycsökkenését. Ekkor jelentek meg az acélvázas épületek, amelyek közül az első jelentős az 1833-ban Chichagóban épített „Home Insurance Building". Az acélváz megjelenése lehetővé tette olyan könnyű falszerkezet alkalmazását, amelynek már az épülettartó szerepe nem tartozott a feladatai közé, hanem csak a saját önsúlyát és a ráható meteorológiai terheket kellett viselnie. A könnyű falszerkezetek alkalmazását megelőzték a fémből készült nyílászáró szerkezetek, amelyeknek a fával szemben számos előnyös tulajdonságon túlmenően, nagyon jelentős előnyük az is, hogy alkalmasak nagy bevilágító felületek kialakítására. Vissza