Fülszöveg
Az alternatív táplálékválasztás, mint tömegjelenség, nem nagy múltú a világ élelmezési . rendszereinek működésében. Ez a „választás" önmagában is sejtetni engedi, hogy az egyénnek bizonyos döntési szabadságáról beszélünk itt, amelyet nyilván az élelem bősége tesz lehetővé. Az emberiség múltjában pedig az éhezés mindig is gyakoribb jelenség volt, mint a bőség, amely a 20. században hirtelenül köszöntött ránk. Bár máig még mindig egész országokat, sőt földrészeket sújt az éhínség réme, a fehér ember által lakott földrészeken az élelmiszerbőség a jellemző. Látjuk ezt a bőséget, ám azt is, hogy - természettudományos alapismeretek híján - sok ember nem tanult meg okosan élni vele.
Tudjuk, hogy az emberi test a legtökéletesebben működő teremtmény a világon, hiszen a bonyolult életfolyamatokat külső beavatkozás nélkül, általában hibátlanul vezérlik szerveink. Ezen folyamatok között találjuk a táplálékfelvétel és hasznosulás önműködő folyamatát is. A megismerés mai szintjén a tudomány...
Tovább
Fülszöveg
Az alternatív táplálékválasztás, mint tömegjelenség, nem nagy múltú a világ élelmezési . rendszereinek működésében. Ez a „választás" önmagában is sejtetni engedi, hogy az egyénnek bizonyos döntési szabadságáról beszélünk itt, amelyet nyilván az élelem bősége tesz lehetővé. Az emberiség múltjában pedig az éhezés mindig is gyakoribb jelenség volt, mint a bőség, amely a 20. században hirtelenül köszöntött ránk. Bár máig még mindig egész országokat, sőt földrészeket sújt az éhínség réme, a fehér ember által lakott földrészeken az élelmiszerbőség a jellemző. Látjuk ezt a bőséget, ám azt is, hogy - természettudományos alapismeretek híján - sok ember nem tanult meg okosan élni vele.
Tudjuk, hogy az emberi test a legtökéletesebben működő teremtmény a világon, hiszen a bonyolult életfolyamatokat külső beavatkozás nélkül, általában hibátlanul vezérlik szerveink. Ezen folyamatok között találjuk a táplálékfelvétel és hasznosulás önműködő folyamatát is. A megismerés mai szintjén a tudomány képes ezeket a folyamatokat kielégítően leírni. Ám addig, amíg valamilyen, kisebb-nagyobb zavar nem áll be ebben a folyamatban, az emberek ritkán érdeklődnek a működési zavar tudományos magyarázata iránt.
Többféle formában jelenhetnek meg ezek a zavarok: emésztési problémák, hiánybetegségek, táplálkozási betegségek, fájdalom a gyomor-bél traktusban, de leginkább a testsúly változása, a testkép előnytelen módosulása stb. Ennek elsőrendű oka maga az ember, többnyire a mértéktelen túlfogyasztás, az elhízás, annak számtalan következményével. Bizonyos az is, hogy a legtöbb ember ezekre a jelekre étrendjének változtatásával reagál. Jó esetben orvosi utasításra, ám többnyire baráti tanácsra, vallásos sugallatra stb. Sajnos, az informatika fejlődésével és hozzáférhetőségével párhuzamosan a tanácsok könnyen elérhetőek lettek, ám többségük kétes értékű. Jó esetben hatástalan, ám ártalmas, és többnyire tudományosan megalapozatlan is lehet. Az egyes ember tájékozatlanságának következménye végső soron nagy tömegek egészségi állapotának romlása. Magánügyeink, lám, így válnak közügyekké.
PDr. Balogh Sándor (85) a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának emeritus professzora, a Kar jogelődjeként ismert Szegedi Élelmiszeripari Főiskola egyik korábbi főigazgatója. Jelenleg is több diszciplína oktatója. Csaknem 50 éve ténykedik az élelmiszer-ismeret oktatása és tudományos kutatása terén, ide értve az élelmiszerek fogyasztására ható közgazdasági, társadalmi, technológiai, pszichológiai tényezők elemzését is. Számos egyetemi tankönyv, jegyzet és segédlet szerzője. Nevéhez fűződik az élelmiszeripari termékinnováció nemzetközi összehasonlítását bemutató egyetlen magyar nyelvű egyetemi tankönyv.
Széleskörű szakmai ismereteire és tapasztalataira támaszkodva - a divatirányzatoktól nem befolyásoltan - független gondolkodóként önálló, tudományosan megalapozott álláspontot képvisel ebben a könyvében is.
Vissza