Előszó
Kevés törvényi tárgykört ismerek, amit olyan gondos előkészítő munka előzött meg, mint amely ebben az esetben folyt.
A kis- és közepes méretű vállalkozásokat illetően már az elmúlt évben készítettek anyagot a tényhelyzetről, a jogi környezetről, ide értve a szektorra jellemző jogi formákat, a megváltozott állami- és vállalkozói magatartást, továbbá tárgyalták a járulékrendszer, a vagyonképződés, a vállalkozók számának korlátozása, az állami támogatás, a közterhek, a csődtörvény és a dereguláció problematikáját.
Ebben az évben, folytatva a munkát, megkíséreltek leírni (ismertetni) a kis- és közepes méretű vállalkozásokra vonatkozó külföldi (nemzeti) jogalkotást, az ún. közösségi (Európa Uniós) jogforrásokat, külön a külföldi és a magyar fiskális környezetet és a bankok, illetve a kis- és középvállalkozások ellentmondásos kapcsolatát.
Mindezek után megpróbálkoztak egy „szabályos" paragrafusokba, bekezdésekbe és pontokba szedett törvényjavaslatot előállítani, ún. indokolással együtt, amely megfelel a követelményeknek.
A dicséretes erőfeszítések ellenére maradtak nyitott, érdemi kérdések. Mindenekelőtt az a lényegi, hogy egyáltalán szükség van-e a kutatók által előterjesztett formában a kisvállalkozói törvényre.
Véleményem szerint, így általában, biztos nincs. Ha azonban a kisvállalkozás speciális állami támogatásáról van szó, úgy ez a tárgykör is törvényi formába önthető. (Ez a helyzet Nyugat-Európában is.)
A másik lényeges kérdéskör: a mérethatár. A kutatói szövegjavaslatban szereplő mérethatár ugyanis önkényes, az Európai Unió általános mércéje Magyarországra nem alkalmazható, tehát jelenlegi adottságainknak megfelelő mérethatárt kell kialakítani.
Harmadszor, és végül: azt a szervezetet, amely a kis- és középméretű vállalkozások támogatásával foglalkozik a kormányzati rendszer egészéhez kell igazítani, de ennek a témának a kifejtése már túlnyúlik egy előszó terjedelmén.
Vissza