Alternatív esztétikai tantervi koncepció az alsó és középfokú iskolák számára

Kézirat

Szerkesztő

Lektor

'Sipos Lajos: Alternatív esztétikai tantervi koncepció az alsó és középfokú iskolák számára ' összes példány

Kiadó:	ELTE BTK XX. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék-Fővárosi Pedagógiai Intézet
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	164 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 200 példányban. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "művészetek oktatása" az iskolában Egy időszámításunk előtti 480. év tájáról fennmaradt vázakép tanúsága szerint az ókori görög városállamban a tanulni vágyó ifjakat olvasásra és írásra, az Iliász és az Odüsszeia tanulmányozásával földrajzra és történelemre oktatták; az írásolvasást dallamfelismerési gyakorlatokkal, fuvolázással és kütharán való játék megtanításával egészítették ki. A képzés tehát - mai terminológiával szólva - "irodalmi-művészeti" jellegű volt.
A XIX. század végére, a középfokú oktatási rendszerek kiépülésére ez az egység felbomlott. Parcellázódtak az ismeretek, kialakult a tantárgyak ma is érvényes rendszere. Ettől az időtől kezdve az irodalomtanítás feladata többször is módosult. Másként képzelték el akkor, amikor a társadalmi-politikai rendszer direkt támogatását tekintették a tanítás legfőbb céljának, másként gondolták, ha a gyermeki érdeklődésből indultak ki, s megint másként, ha úgy vélekedtek: az irodalom feladata a kultúra folyamatosságának biztosítása. Ez a három, egymást kölcsönösen tagadó elképzelés valamiben megegyezett: abban nevezetesen, hogy a tervezők minden esetben szinte kizárólagosan csak az irodalomra gondoltak. A görög teljességet nem is próbálták meg helyreállítani.
Az ezredfordulóhoz közeledve a "teljesség" szempontjából a helyzet még bonyolultabbá vált. Egyrészt a Hegel által emlegetett "korszellem" ma a szakszerűség növelését kívánja mindenben, azaz azt várja, hogy a különböző területeken csak speciálisan képzett szakemberek adjanak át ismereteket. Másrészt a film és videózás térhódítása jelzi; a klasszikus értelemben vett Gutenberg-galaxis a végéhez közeledik; a jövő generációja legalább olyan mértékben lesz mozgókép-néző, mint könyv-olvasó. Vissza

Tartalom

A "művészetek tanítása" az iskolában 3
Bevezetés 6
Az egységes esztétikai nevelésről 8
1. Az alapelképzelés vázlata 8
2. Elméleti problémák 11
2.1 Kiindulópont: a kilencvenes évek 11
2.2 Önálló esztétikai szemléletmód kialakítása 11
2.2.1 A nevelésközpontúság elve 12
2.2.2 A művészetek iránti érdeklődés és igény felkeltésének tudatossága 13
2.2.3 Az intellektuális és érzelmi nevelés tudatossága 13
2.2.4 A katartikus nevelés szerepe 13
2.2.5 Esztétikum és értékszemlélet összefüggése 18
2.2.6 Műközpontúság és történetiség 20
2.2.7 Az esztétikai tárgyak egymáshoz való viszonya 21
2.2.8 Az irodalom viszonylagos központi szerepe 21
2.2.9 Koncentráció és integráció 22
2.2.10 Áz alkalmazott és az autonóm művészetek 22
2.2.11 Koncentráció a nem művészeti tárgyakkal 23
2.2.12 Az ismeretanyag és készségfejlesztés 24
2.2.13 Konvergencia és divergencia a tervezésben 25
2.2.14 Egyetemes művészet - magyar művészet 27
2.2.15 Az egyes iskolatípusok és az esztétikai koncentráció 27
2.2.16 A pedagógusképzés reformja 28
Az irodalmi tanterv vázlata 30
1. Fogalmi háló 30
2. Az egységes esztétikai nevelés első szakasza 74
3. Az egységes esztétikai nevelés második szakasza 88
4. Az egységes esztétikai nevelés harmadik szakasza 103
Műelemzési modellek 104
Komplex esztétikai órák 140
1. Reneszánsz stílusjegyek a különböző művészeti ágakban 141
2. Barokk stílusjegyek a különböző művészeti ágakban 146
Irodalom 160
Tartalom 163

Témakörök

Pedagógia > Nevelés > Művészeti, kulturális
Pedagógia > Oktatás > Tanterv

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem