Általános Zenetörténet I-II.

Tartalom

I. kötet
Az ó-kor homofon zenéje. (Keleti népek.)
Néhány általános kérdés (A zenetörténet tanulságai, - Mióta van zene ? -
A zenetörténet felosztása. - A zenetörténet forrásai) 3
Egyptom (Az ásatások eredményei. - Hangszerek. - 18 ábra) 5
Kitia (A skálák. - Hangszerek. - Négy kinai dallam. - 4 ábra) 9
India (A 22 foku skála. - Írásmódok. - Hangszerek. - Négy hindu
dallam. - 3 ábra.) 13
Az asszírok, babilóniaiak és héberek zenéje (7 ábra) 21
Az arabok és perzsák zenéje (A 17 fokú skála. - A hangsorok. - Hangköz-elmélet. - Hangszerek. - Nyolc dallam. - 4 ábra) 23
Görög zene (Vers és zene kapcsolata. - A reánk maradt dallam-emlékek. -
A skálák. - Transzpoziciók. - Konzonanciák és disszonanciák. -
Ritmus és tempó. - A hangjegyírás. - Hangszerek. - A műfajok.
- Homofon vagy polifon zene ? - Három dallam. - 7 ábra) . . 32
A hanyatlás kora (A római világ. - 10 ábra) 46
Adatok az ó-kor homofon zenéjéhez 49
A középkor homofon zenéje.
A keresztény zene kibontakozása 53
Ambrus püspök (Zsoltárok, canticumok, antiphonák, responsoriumok,
hymnusok, tropusok, jubilációk, sequenciák. - Skálák. - Öt dallam) 55
Nagy Gergely pápa (A legrégibb kéziratok. - A hangsorok. - A módosító
jelek, valamint a „dur" és „moll" keletkezése. - Négy dallam.) . 59
Szolmizáció és mutáció (Arezzoi Guido. - A hexakordok. - A mai solfeggio
és vokalizácio.) 64
A kromatika története (Musica ficta. - Paduai Marchettus. - Az első
kromatikus téma. - A temperált hangolás előtti kor.) 67
Átmenet a mai hangnemekre 70
Adatok a középkor keresztény zenéjéhez 78
A középkor többszólamú zenéje.
A többszólamuság kezdete (Scotus Erigena és Hucbald. - Orgánum, gymel,
discantus, fauxbourdon) 77
A középkori fejlettebb többszólamuság (A tercek és szextek konzonanciája.
- A tiltott párhuzamok. - A feloldás törvénye. - A francia ars
antiqua. - A firenzei ars nova. - A discantus-ok nevezetesebb
formái: motetus, rondellus, conductus, ochetus stb. - A caccia.
- Kánon és többszörös ellenpont. - Négy dallam.) 81
Adatok a középkori többszólamuság történetéhez 92
A középkori hangjegyírás (Neumák. - Bizánci írás. - Romanus-féle
betűk. - Hucbaldus vonalai. - Hermannus Contractus. - A vonalrendszer kialakulása. - A kulcsok keletkezése. - Korál-hangjegyek.
- A hangjegynyomás. - Menzurális hangjegyek. - Az ütemnemek, a tempók, az időegység: - Az ütemvonal és a hangjegyfejek kikerekitése. - Franciák és olaszok, mint a hangjegyírás
fejlesztői. - Orgona-tabulatura, olasz, francia és német lant-tabulaturák. - Dinamikai előjegyzések. - Hét dallam. - 9 ábra.) ... 93
Adatok a középkori hangjegyírás történetéhez 135
A középkor világi zenéje (A legrégibb kéziratok. - A népdal. - Trubadurok. Minnesingerek és mesterdalnokok. - Német, olasz, francia
többszólamú dalok (villanella, frottola, chanson stb.), a spanyol
Cancionero. - Öt dallam. - 2 ábra.) 136
A középkori hangszerek (Hárfa, a lant-család, rótta, pszalterium, chrotta,
lyra, rebec, fidula, gigue, viella, tromba marina, organisztrum,
clavicordium, clavicvmbalum, fuvola, chalumeau, bombardo, görbe
kürt, zink, szerpent, duda, trombita, puzón, kürtök, orgona. - 35 ábra.) 147
A 15. század mesterei (Angolok: Dunstaple stb. - Az első németalföldi
iskola: Binchois, Dufay stb. - A mise, gyászmise, motett, lamentáció, magnificat, passzió. - Az a cappella-stilus. - A második
németalföldi iskola: Okeghem, Busnois, Hobrecht. - Josquin de
Prés. - A hangjegyek színezése. - A németalföldiek technikája.
- Franciák és németek. - Hat dallam.) 156
A 16. század mesterei (A harmadik németalföldi iskola. - A madrigál. -
Arcadelt, Festa, Vicentino, Gesualdo di Venosa, Gastoldi, Luca
Marenzio stb. - Willaért és az első velencei iskola. - Cipriano di
Rore, Porta, Zarlino, Croce. - A dur- és moll-akkord. - Az önálló
hangszeres zene : fantázia, ricercare, praeambulum, intonáció, toccata,
szonáta. - Andrea és Giovanni Gabrieli. - A konczert. - Banchieri,
Viadana. - A számozott basszus. - Az első orkeszter. - Alessandro
de Grandi és a kantáta. - Orlando di Lasso. - Palestrina. -
A római iskola. - Festa, Animuccia, Morales, a két Nanini, a két
Anerio, Suriano, Giovanelli, Vittoria, Guerrero - Az oratorium. -
Jannequin és a francziák. - A német mesterek: Senfl, Mahu,
Hasler stb. - Az angol madrigál- és zongora-irodalom: Tallis, Byrd,
Gibbons, Bull, Dowland, Morley, Bennet. - A protestáns korál. -
Összefoglaló adatok a középkorról. - Két dallam 187

II. kötet
Az újkor harmonizált homofoniája.
Bevezetés (Ellenpont és harmonizálás. - A firenzei renaissance 1600 körül) 3
Az opera Peritől Gluckig (A firenzei, velencei és nápolyi dalmű-szerzők.
- Peri, Caccini, Monteverdi, Alessandro Scarlatti, Pergolesi stb. -
A vígopera története. - Az opera francia és német földön. - Lully,
Rameau, Grétry, Schütz, Hiller stb. - Purcell és más angolok. -
Gluck. - Hat dallam) 9
Az egyházi zene a 17. században (A római, bolognai és velencei mesterek. - A monodisztikus és koncertáló stílus a templomban. -
A protestáns egyházi zene. - Benevoli 53 szólamu miséjéből a
„Sanctus") 62
Az oratórium, kantáta és koncert Bachig (Cavalieri, Carissimi stb. - Világi
és egyházi kantáta. - A koncertálás három iránya. - Viadana,
Corelli, Vivaldi stb.) 77
A szonáta története Bachig (Sonata da chiesa és sonata da camera. -
Vitali, Marini, Kuhnau, Frescobaldi stb. - A suite története. -
Couperin, Rameau, Domenico Scarlatti, Froberger stb. - Németalföldiek, angolok, spanyolok. - Hét dallam és kisebb hangjegyidézetek) 89
Az első klasszicizmusz.
(A 18. század első fele.)
Bach és Handel (A fuga. - Bach J. S. fiai és kortársai, Veracini,
Tartini stb. - Két dallam) 121
A második klasszicizmus.
(A 18. század második fele és a 19. század eleje.)
Átmenet a második klasszicizmuszra (A számozott basszus megszünése.
- A mannheimi iskola. - Andante Stamitz Esz-dur szimfóniájából) 153
Haydn 162
Mozart 169
Beethoven 178
Az újkori hangszerek (Pengető és vonós hangszerek. - A zongora. -
A fa- és rézfuvók. - Az orgona. - Ütőhangszerek) 192
A romantika.
(A 19. század.)
Weber . . . 199
A 19. század operája (Németek, franciák, olaszok, oroszok, csehek, lengyelek, angolok, skandinávok, finnek, spanyolok, portugálok) . . 204
Schubert 214
Mendelssohn 223
Schumann 229
Chopin 238
Berlioz 247
Liszt .... 255
Wagner 268
Brahms . 277
A 19. század szimfonikus, kamara- és egyházi zenéje (Franck, Csajkovszki,
Löwe, Franz, Jensen, Wolf, Volkmann, Bruckner, Mahler, Grieg és
más skandinávok, finnek, angolok, olaszok) 283
A 20. század kezdete (Naturalizmusz és impresszionizmusz. - Strauss,
Debussy stb.) 294

Témakörök