| Az ó-kor homofon zenéje. (Keleti népek) | |
| Néhány általános kérdés (A zenetörténet tanulságai., Mióta van zene?, A zenetörténet felosztása., A zenetörténet forrásai) | 3 |
| Egyiptom (Az ásatások eredményei., Hangszerek., 18 ábra) | 5 |
| Kina (A skálák., Hangszerek., Négy kinai dallam., 4 ábra) | 9 |
| India (A 22 foku skála., írásmódok., Hangszerek., Négy hindu dallam., 3 ábra) | 13 |
| Az asszirok, babiloniak és héberek zenéje (7 ábra) | 21 |
| Az arabok és perzsák zenéje (A 17 foku skála., A hangsorok., Hangköz-elmélet., Hangszerek., Nyolc dallam., 4 ábra) | 23 |
| Görög zene (Vers és zene kapcsolata., A reánk maradt dallam-emlékek., A skálák., Transzpoziciók., Konzonanciák és disszonanciák., Homofon vagy polifon zene?, Három dallam., 7 ábra) | 32 |
| A hanyatlás kora (A római világ., 10 ábra) | 46 |
| Adatok az ó-kor homofon zenéjéhez | 49 |
| A középkor homofon zenéje | |
| A keresztény zene kibontakozása | 53 |
| Abrus püspök (Zsoltárok, canticumok, antiphonák, responsoriumok, hymnusok, tropusok, jubilációk, sequenciák., Skálák., Öt dallam) | 55 |
| Nagy Gergely pápa (A legrégibb kéziratok., A hangsorok., A módosító jelek, valamint a "dur" és "moll" keletkezése., Négy dallam) | 59 |
| Szolmizáció és mutáció (Arezzoi Guido., A hexakordok., A mai solfeggio és vokalizácio.) | 64 |
| A kromatika története (Musica ficta., Paduai Marchettus., Az első kromatikus téma., A temperált hangolás előtti kor) | 67 |
| Átmenet a mai hangnemekre | 70 |
| Adatok a középkor keresztény zenéjéhez | 78 |
| A középkor többszólamu zenéje | |
| A többszólamuság (Scotus Erigena és Hucbald., Organum, gymel, discantus, fauxbourdon) | 77 |
| A középkori fejlettebb többszólamuság (A tercek és szextek konzonanciája., A tiltott párhuzamok., A feloldás törvénye., A francia ars antiqua., A firenzei ars nova., A discantus-ok nevezetesebb formái: motetus, rondellus, conductus, ochetus, stb., A caccia., Kánon és többszörös ellenpont., Négy dallam) | 81 |
| Adatok a középkori többszólamuság történetéhez | 92 |
| A középkori hangjegyirás (Neumák., Bizanci írás., Romanus-féle betűk., Hucbaldus vonalai., Hermannus Contractus., A vonalrendszer kialakulása., A kulcsok keletkezése., Korál-hangjegyek., A hangjegynyomás., Menzurális hangjegyek., Az ütemnemek, a tempók, az időegység., Az ütemvonal és a hangjegyfejek kikerekítése., Franciák és olaszok, mint a hangjegyírás fejlesztői., Orgona-tabulatura, olasz, francia, és német lant-tabulaturák., Dinamikai előjegyzések., Hét dallam., 9 ábra) | 93 |
| Adatok a középkori hangjegyírás történetéhez | 135 |
| A középkor világi zenéje (A legrégibb kéziratok., A népdal., Trubarudok, Minnesingerek és mesterdalnokok., Német, olasz, francia többszolamú dalok (villanella, frottola, chanson stb), a spanyol Cancionero., Öt dallam., 2 ábra) | 136 |
| A középkori hangszerek (Hárfa, a lant-család, rotta, pszalterium, chrotta, lyra, rebec, fidula, gigue, viella, tromba marina, organisztrum, clavicordium, clavicymbalum, fuvola, chalumeau, bombardo, görbe kürt, zink, szerpent, duda, trombita, puzón, kürtök, orgona., 35 ábra) | 147 |
| A 15. század mesterei (Angolok: Dunstaple stb., Az első németalföldi iskola: Binchois, Dufay stb., A mise, gyászmise, motett, lamentáció, magnificat, passzió., Az a cappella-stilus., A második németalföldi iskola: Okeghem, Bushois, Hobrecht., Josquin de Prés., A hangjegyek szinezése., A németalföldiek technikája., Franciák és németek., Hat dallam) | 156 |
| A 16. század mesterei (A harmadik németalföldi iskola., A madrigál., Arcadelt, Festa, Vicentino, Gesualdo di Venosa, Gastoldi, Luca Marenzino stb., Willaert és az első velencei iskola., Cipriano di Rore, Porta, Zarlino, Croce., A dur- és moll-akkord., Az önálló hangszeres zene: fantázia, ricercare, praembulum, intonáció, toccata, szonáta.) | |
| (Andrea és Giovanni Gabrieli., A konczert., Banchieri., Viadana., A számozott basszus., Az első orkeszter., Alessandro de Grandi és a kantáta., Orlando di Lasso., Palestrina., A római iskola., Festa, Animuccia, Morales, a két Nanini, a két Anerio, Suriano, Giovanelli, Vittoria, Guerrero., Az oratorium., Jannequin és a francziák., A német mesterek: Senfl, Mahu, Hasler, stb., Az angol madrigál- és zongora-irodalom: Tallis, Byrd, Gibbons, Bull, Dowland, Morley, Bennet., A protestáns korál., Összefoglaló adatok a középkorról., Két dallam) | 187 |
Folytatás Microsoft-tal