Általános természetföldrajz I.

Tartalom

1. BEVEZETÉS (Szabó József)
1.1. A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása,
tudomány-rendszertani helye 13
1.2. A természetföldrajz fejlődése 16
1.2.1. A környezetismerettől a tudományig 16
1.2.2. Az antik világ természetföldrajzi képe 17
1.2.3. Gazdasági-társadalmi visszaesés - tudományos hanyatlás 20
1.2.4. Geográfia és természet a virágzó középkorban 20
1.2.5. A természetföldrajzi ismeretek színvonala a nagy földrajzi felfedezések
korában 21
1.2.6. A természetföldrajzi gondolkodás az újkor első századaiban 22
1.2.7. A természetanalízis és -szintézis egysége - a humboldti gondolat 24
1.2.8. A földtudományok differenciálódása és az új természetföldrajz 24
1.2.9. A geomorfológia fejlődése 25
1.2.10. Egyéb természetföldrajzi ágak fejlődése 26
1.2.11. Természetföldrajz és tájkutatás 27
1.2.12. Természetföldrajzi kutatási irányok a második világháború után 28
1.2.13. A természetföldrajz a magyar geográfiában 29
Irodalomjegyzék 35
2. A FÖLDRAJZI BUROK KIALAKULÁSA
(Bartholy Judit, Karátson Dávid, Pongrácz Rita, Szabó József, Szabó Mária)
2.1. A Föld származása és helye a Naprendszerben 37
2.2. A kéreg kialakulása és fejlődése 38
2.3. A vízburok származása 40
2.4. A légkör kialakulása és az oxigénszint változásai 41
2.5. Az élővilág kialakulása és elterjedése a Földön 43
Irodalomjegyzék 46
3. A LÉGKÖR FÖLDRAJZA (Bartholy Judit, Pongrácz Rita)
3.1. A légkör összetétele és vertikális szerkezete 47
3.1.1. A földi légkör összetétele 47
3.1.2. A légkör vertikális rétegződése 49
3.2. Sugárzási törvények, a napsugárzás légköri veszteségei,
üvegházhatás, a földi légkör sugárzási egyenlege 51
3.2.1. A légkör külső határára érkező sugárzási energia 51
3.2.2. A sugárzás spektruma és törvényszerűségei 56
3.2.3. A Nap és a Föld sugárzási spektruma 58
3.2.4. A napsugárzás elnyelődése a légkörben, az óceánokban
és a talajban 59
3.2.5. A földfelszín kisugárzása, üvegházhatás 60
3.2.6. A sugárzási egyenleg 61
3.3. Globális légköri és óceáni cirkuláció 63
3.3.1. Történeti áttekintés, kezdeti elképzelések 63
3.3.2. A légkör általános cirkulációja, XX. századi modellek 63
3.3.3. Polárfront, futóáramlások 66
3.3.4. A légkör-óceán rendszerben megjelenő ENSO-jelenség 69
3.4. Ciklonok és anticiklonok 73
3.4.1. Mérsékelt övi ciklonok 73
3.4.2. Mérsékelt övi anticiklonok 77
3.4.3. Időjárási frontok 77
3.5. Felhő- és csapadékképződés, felhőosztályozás 80
3.5.1. Felhő- és csapadékképződés 80
3.5.2. Felhőosztályozás 83
3.5.3. Csapadékfajták 86
3.6. Éghajlat-osztályozási rendszerek 88
3.7. Éghajlati övek jellemzése 93
3.7.1. Trópusi éghajlat (A) 95
3.7.2. Száraz éghajlat (B) 96
3.7.3. Meleg-mérsékelt éghajlat (C) 97
3.7.4. Boreális éghajlat (D) 100
3.7.5. Poláris éghajlat (E) 100
3.8. Múltbeli éghajlatváltozások, antropogén eredetű
éghajlatváltozás 102
Irodalomjegyzék 114
4. A VÍZ FÖLDRAJZA
4.1. A földi vízről általában (Szabó József) 116
4.1.1. A víz fizikai tulajdonságai 116
4.1.2. Kémiai és fizikokémiai tulajdonságok 118
4.1.3. A Föld vízkészlete és a vízkészlet származása 119
4.1.4. Vízkörforgás, vízháztartás 120
4.2. A világtenger (Szabó József) 123
4.2.1. A világtenger horizontális és vertikális tagozódása 123
4.2.2. A tengervíz jellemzése 127
4.2.2.1. A tengervíz anyagforgalma 127
4.2.2.2. A tengervíz hőmérséklete és hőháztartása 131
4.2.3. A tengervíz mozgásai 136
4.2.3.1. A hullámzás 136
4.2.3A.1. Különleges hullámjelenségek 137
4.2.3.2. Tengeráramlások 140
4.2.3.3. A tengerjárás (árapály) 144
4.3. A vízfolyások földrajza (potamológia) (Szabó József) 150
4.3.1. Alapfogalmak 150
4.3.1.1. A vízfolyás fogalma 150
4.3.1.2. Vízfolyástípusok 150
4.3.1.3. Források és torkolatok 151
4.3.1.4. Vízgyűjtők és vízválasztók 152
4.3.1.5. A vízfolyások nagysága 155
4.3.2. A vízhálózat alakrajzi jellemzői 156
4.3.2.1. A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői 157
4.3.2.1.1. Rendűség 157
4.3.2.1.2. A vízfolyások sűrűségé 158
4.3.2.1.3. Folyó- és völgyszakaszok morfometriai paraméterei 160
4.3.2.1.4. A vízhálózat rajzolata 161
4.3.3. A vízfolyások vízszállítása 163
4.3.3.1. Felszíni lefolyás 164
4.3.3.2. Felszín alatti lefolyás 168
4.3.3.3. Vízjárás és vízjárási rendszerek 168
4.3.3.4. A folyóvizek hőmérséklete 171
4.3.3.4.1. Jég a folyókon 172
4.4. Állóvizek (Szabó József) 172
4.4.1. A tómedencék genetikus típusai 173
4.4.1.1. Endogén eredetű tómedencék 176
4.4.1.1.1. Epirogenetikus (szerkezeti) süllyedékek tavai 176
4.4.1.1.2. Ároktavak 177
4.4.1.1.3. Vulkanikus eredetű tavak 177
4.4.1.2. Exogén eredetű tómedencék 178
4.4.1.2.1. Glaciális tómedencék 178
4.4.1.2.2. Termokarsztos (fagykarsztos) tavak 181
4.4.1.2.3. Folyóvízi erózió révén kialakult tavak 182
4.4.1.2.4. Karsztos tavak 182
4.4.1.2.5. Eolikus eredetű tómedencék 183
4.4.1.2.6. Partfejlődéshez kapcsolódó tómedencék 183
4.4.1.2.7. Tömegmozgásos tavak 183
4.4.1.2.8. Élővilág alkotta tómedencék 183
4.4.1.3. Kozmikus hatásra kialakult tómedencék 184
4.4.1.4. Antropogén eredetű tómedencék 184
4.4.2. A tavak földrajzi elterjedése 185
4.4.3. A tavak vize 186
4.4.3.1.Vízháztartás 186
4.4.3.2. Hőháztartás, hőmérséklet-változás 186
4.4.3.2.1. Termikus tótípusok 189
4.4.33. Biológiai tótípusok 191
4.4.4. A tavak fejlődése (pusztulása)
4.4.4.1. A víz eltűnése 192
4.4.4.2. A tómedence megszűnése 192
4.4.4.2.1. A medence lecsapolódása 192
4.4.4.2.2. A tómedencék feltöltődése
4.5. Felszín alatti vizek (Rakonczai János) 196
4.5.1. A felszín alatti vizek fő típusai I97
4.5.1.1. Talajvíz 198
4.5.1.1.1. Talajvízjárás 199
4.5.1.1.2. Talajvíztípusok 202
4.5.1.2. Rétegvíz 203
4.5.1.2.1. Hidraulikus gradiens 205
4.5.1.2.2. Vízjáték a rétegvizekben 206
4.5.1.3. Résvíz 207
4.5.1.3.1. A karsztos üregek kialakulása 207
4.5.1.3.2. A karsztvíz helyzete, mozgása 208
4.5.2. A felszín alatti vizek minősége 209
4.5.2.1. A felszín alatti vizek kémiai jellemzői 209
4.5.2.2. A mélységi vizek gázossága 210
4.5.2.3. A felszín alatti vizek kora 210
4.5.2.4. Ásvány- és gyógyvizek 211
4.5.3. A felszín alatti vizek hőmérséklete 212
4.5.4. A felszín alatti vizek vízforgalmi kapcsolata környezetükkel 213
4.5.4.1. Források 213
4.5.4.2. A felszín alatti vizek és a tengerek kapcsolata 215
4.5.5. A felszín alatti vizekhez kapcsolódó környezeti problémák 216
4.5.5.1. Vízszintváltozások és következményeik 216
4.5.5.2. A vízkészlet minőségi változásai 218
4.5.5.3. A klímaváltozás következményei 219
4.6. A belvíz (Rakonczai János) 221
4.6.1. A belvíz fogalma, jelentősége 221
4.6.2. A belvízképződés feltételei 222
4.6.3. A belvizek keletkezés szerinti csoportosítása 223
4.6.4. Belvízi veszélyeztetettség, belvízgyakoriság 225
4.6.5. Belvízvédelem, belvízgazdálkodás 225
Irodalomjegyzék 227
5. AZ ÉLŐVILÁG FÖLDRAJZA (Szabó Mária)
5.1. Alapfogalmak 230
5.2. Az élőlények szétterjedése 232
5.3. Életformák 236
5.4. Az élőlények elterjedését korlátozó környezeti tényezők 238
5.5. Az élővilág zonális elrendeződése 247
5.5.1. A forró (trópusi) övezet élővilága 248
5.5.1.1. Egyenlítői öv - a trópusi esőerdők élővilága 248
5.5.1.2. Az átmeneti öv és a monszunvidékek
(szavannák és monszunerdők) élővilága 255
5.5.1.3. A trópusi (zonális) sivatagok élővilága 260
5.5.2. A mérsékelt övezet élővilága 264
5.5.2.1. A meleg mérsékelt (szubtrópusi) öv élővilága 264
5.5.2.1.1. Esős telű szubtrópusi (mediterrán) területek 265
5.5.2.7.2. Nyáron csapadékos, télen száraz (monszun) területek 267
5.5.2.2. A valódi mérsékelt öv (hűvös mérsékelt öv) élővilága 269
5.5.2.2.1. Az óceáni területek 270
5.5.2.2.2. Mérsékelten szárazföldi területek 272
5.5.2.2.3. A szárazföldi területek 274
5.5.2.2.4. Szélsőségesen szárazföldi területek 276
5.5.2.3. A hideg-mérsékelt (szubarktikus) öv élővilága 280
5.5.3. A hideg (arktikus) övezet élővilága 283
5.6. A hegyvidékek élővilága 286
5.7. A tengerek élővilága 290
5.8. Tavak és folyóvizek („édesvizek") élővilága 293
5.9. A természetes biomok szervesanyag-produkciója 295
5.10. Az élővilági sokféleség (biodiverzitás) veszélyeztetettsége 298
5.11. Az ember szerepe az élőlények földrajzi elterjedésében 299
5.11.1. Az emberi tevékenység következményei 301
5.12. Emberföldrajz (Gyenis Gyula) 302
5.12.1. Az „emberföldrajz" tárgyköre 302
5.12.2. Az emberfélék helye az élővilágban 302
5.12.3. Az éghajlati változások és az emberfélék kialakulása 302
5.12.4. A Homo nemzetség evolúciója és az energiaháztartás
kapcsolata 305
5.12.5. A korai emberfélék kivándorlása Afrikából 306
5.12.6. A Homo sapiens afrikai eredete a fosszilis leletek alapján 306
5.12.7. Az afrikai eredet a molekuláris biológiai kutatások alapján 307
5.12.8. A Homo sapiens kivándorlása Afrikából és elterjedése
a többi földrészen 307
5.12.9. Az éghajlat és a természeti körülmények hatása
a Homo sapiens földrajzi változataira 308
5.12.10. A Homo sapiens jellegeinek zonalitása 309
5.12.11. A Homo sapiens biodiverzitása és fajon belüli egységei 312
5.12.12. A rasszizmus 314
5.12.13. A Homo sapiens biológikuma és kultúrája kapcsolata 314
Irodalomjegyzék 316
6. A TALAJ FÖLDRAJZA
6.1. A talaj fogalma (Papp Sándor) 319
6.1.1. A talaj definíciói 319
6.1.2. A talajszelvény 320
6.2. Talajképző tényezők (Papp Sándor) 322
6.2.1. Földtani tényezők 322
6.2.1.1. Aktív földtani tényezők 322
6.2.1.2. A talajképző kőzet 322
6.2.2. A domborzat 322
6.2.3. Az éghajlat 323
6.2.4. A víz (felszíni és felszín alatti vizek) 324
6.2.5. Az élőlények 324
6.2.6. Az idő 325
6.2.7. Az emberi (társadalmi) tevékenység 326
6.3. A talaj alkotóelemei (Szalai Zoltán, Jakab Gergely) 327
6.3.1. A talaj szilárd fázisa 327
6.3.1.1. A talaj fizikai félesége 327
6.3.1.2. A talaj ásványi alkotóelemei 329
6.3.1.2.1. A talaj ásványi alkotóelemeinek eredete 329
6.3.1.2.2. A homok- és a porfrakció ásványai 329
6.3.1.2.3. Az agyagfrakció ásványai 330
6.3.1.3. A talaj szerves anyagai 331
6.3.2. Gázfázis 336
6.3.3. Talajoldat 338
6.4. Fizikai folyamatok a talajban (Jakab Gergely) 339
6.4.1. Pórusterek és aggregátumok képződése 339
6.4.2. A gázfázishoz köthető fizikai folyamatok 340
6.4.3. A talaj hőmérséklete és hőgazdálkodása 341
6.4.4. A folyadékfázishoz köthető fizikai folyamatok 341
6.4.4.1. A talaj nedvességtartalma 341
6.4.4.1.1. A nedvességre ható kötőerők 341
6.4.4.1.2. A talaj vízkapacitása és hasznosítható víztartalma 342
6.4.4.1.3. A nedvesség energiaállapota, a pF fogalma 343
6.4.4.2. Vízmozgás a talajban 345
6.4.4.2.1. Telített talaj vízvezetése 346
6.4.4.2.2. Telítetlen talaj vízvezetése 346
6.4.4.2.3. A csapadék beszivárgása és a lefolyás 348
6.4.5. Párolgás és párologtatás 349
6.4.6. Vízháztartási típusok 349
6.4.7. További talajfizikai paraméterek 350
6.5. Kémiai folyamatok a talajokban (Szalai Zoltán) 350
6.5.1. A talajok kémhatása 350
6.5.1.1. A talajok aktuális és potenciális savanyúsága 350
6.5.1.2. A talajsavanyúság és a talajlúgosság eredete 352
6.5.1.3. A talajok kémhatásával kapcsolatos folyamatok 353
6.5.2. A talajok redox viszonyai 354
6.5.2.1. A talajok oxidációs-redukciós viszonyai 354
6.5.2.2. A talajok redox viszonyaival kapcsolatos folyamatok 354
6.5.3. Az oldódás mint a mállás és a kilúgzás kémiai alapja 355
6.5.4. A talajok oldható sótartalma 356
6.5.5. A talajkolloidok 356
6.5.5.1. A talajkolloidok osztályozása 356
6.5.5.2. A talajkolloidok szerkezete 358
6.5.5.3. Anionok és molekulák adszorpciója a talajkolloidokon 359
6.5.6. A talajok pufferképessége 359
6.6. A talaj élővilága (Szalai Zoltán) 359
6.6.1. A magasabb rendű növények 359
6.6.1.1. A gyökérzet 359
6.6.1.2. A hajtás 360
6.6.2. A talajflóra 360
6.6.2.1. A prokarióták 361
6.6.2.2. Az eukarióták 362
6.6.2.2.1. A gombák 362
6.6.2.2.2. A moszatok (algák) 362
6.6.3. A talajfauna 363
6.6.3.1. A mikrofauna 363
6.6.3.2. A mező- és makrofauna 363
6.7. A talajképződés (Szalai Zoltán) 364
6.7.1. A talaj anyagminőségét kialakító folyamatok 365
6.7.1.1. Az aprózódás és a mállás 365
6.7.1.2. Az agyagosodás 365
6.7.1.3. A szerves anyagok átalakulásával kapcsolatos
folyamatok 365
6.7.2. A talajszelvényt kialakító folyamatok 366
6.7.2.1. A kilúgzás 366
6.7.2.2. Az igen nehezen oldódó sók kimosódása (keluviáció) 367
6.7.2.3. Az agyagbemosódás (lessivage) 367
6.7.2.4. A kovárványosodás 367
6.7.2.5. A glejesedés 368
6.7.2.6. A talajsavanyodás 368
6.7.2.7. A szalinizáció és az alkalinizáció 369
6.7.3. Összetett folyamatok 369
6.7.3.1. Mezőségi talajok képződése 369
6.7.3.2. Szoloncsákképződés 370
6.7.3.3. Szolonyecesedés (alkalinizáció) 370
6.7.3.4. A podzolosodás 370
6.7.3.5. Kalcifikáció 370
6.7.3.6. Lateritesedés 371
6.7.3.7. Vertisolképződés 371
6.8. A talajok osztályozása, talajrendszerek (Keveiné Bárány Ilona) 371
6.9. A talajok övezetes rendje (Keveiné Bárány Ilona) 375
6.9.1. A sarkvidéki jégtakaró és tundra klímájának talajszerű formái
és talajai 376
6.9.2. A hűvös mérsékelt szubarktikus és rövid nyarú kontinentális öv
podzoltalajai 378
6.9.3. A nedves kontinentális, rövid nyarú területek és a meleg mérsékelt
nedves (óceáni) területek erdőtalajai 379
6.9.4. A közepes szélességek félszáraz és száraz éghajlatú szteppterületeinek
csernozjomtalajai 381
6.9.5. A meleg mérsékelt övezet mediterrán- és monszunterületeinek
talajai 385
6.9.6. A száraz éghajlatok karbonátosodó talajai 386
6.9.7. A trópusi nedves esőerdők és szavannák talajai 388
6.10. Talajkárosodások, talajvédelem (Keveiné Bárány Ilona) 391
6.10.1. A talajkárosodások típusai 391
6.10.2. A természetes talajkárosodás típusai 392
6.10.3. Az emberi tevékenység hatása a talajokon 393
6.10.4. Talajvédelem 394
Irodalomjegyzék 397

Témakörök