| Előszó | 5 |
| A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye (Szabó József) | 7 |
| A természetföldrajz fejlődése | 9 |
| A környezetismerettől a tudományig | 9 |
| Az antik világ természetföldrajzi képe | 10 |
| Gazdasági-társadalmi visszaesés - tudományos hanyatlás | 13 |
| Geográfia és természet a virágzó középkorban | 13 |
| A természetföldrajzi ismeretek színvonala a nagy földrajzi felfedezések korában | 14 |
| A természetföldrajzi gondolkodás az újkor első századaiban | 16 |
| A természetanalízis és -szintézis egysége - a humboldti gondolat | 17 |
| A földtudományok differenciálódása és az új természetföldrajz | 18 |
| A geomorfológia fejlődése | 19 |
| Egyéb természetföldrajzi ágak fejlődése | 20 |
| Természetföldrajz és tájkutatás | 20 |
| A természetföldrajz a magyar geográfiában | 21 |
| Irodalom | 23 |
| A Föld fejlődése és szerkezete (Borsy Zoltán) | 28 |
| A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása | 29 |
| A szilárd kéreg | 33 |
| A Föld belső szerkezete | 35 |
| Földmodellek | 39 |
| A Föld belsejének hőmérséklete | 41 |
| A földmágnesesség | 42 |
| A kontinensek és az óceánok keletkezése | 46 |
| A kontintensvándorlás elmélete | 48 |
| A lemeztektonika | 51 |
| A kontinensek vándorlása | 61 |
| A Pangea (és a Gondwana) egykori meglétének bizonyítékai | 65 |
| A földkéreg szerkezetét kialakító folyamatok | 67 |
| Törések, vetődések | 67 |
| Gyűrődések | 71 |
| Epirogenezis | 74 |
| A hegységképződés | 75 |
| A hegységképződés elméletei | 75 |
| Hegységképződések a proterozoikumban | 81 |
| Az óidő hegységképződései | 82 |
| A másodidő- és a harmadidőszak hegységképződései | 82 |
| A magmatizmus és vulkanizmus földrajzi jelenségei (Jakucs László) | 85 |
| A plutonizmus folyamata és a plutonok főbb formatípusai | 88 |
| A szubvulkanikus formák | 89 |
| A vulkanizmus felszíni jelenségeinek morfogenetikus csoportjai | 92 |
| A felszíni vulkánosság anyagprodukciója | 94 |
| Funkcionális és morfológiai vulkántípusok | 97 |
| A) Robbanásos (explóziós) vulkántípusok | 98 |
| B) Kiömlési (effúziós) vulkántípusok | 101 |
| C) Vegyes típusok | 101 |
| D) Monogenetikus és poligenetikus vulkánok | 104 |
| E) Iszapvulkánosság és a vulkáni utóműködés típusai | 106 |
| F) Tenger alatti vulkánosság | 109 |
| A vulkánosság földrajzi területi rendje és kapcsolata a lemezszegélyekkel | 110 |
| A földrengések (Borsy Zoltán) | 115 |
| A földrengések erősségének fokozatai | 116 |
| A földrengések formaképző hatása | 119 |
| Irodalom | 121 |
| A víz földrajza (Szabó József) | 124 |
| A földi vízről általában | 125 |
| A vÍz fizikai tulajdonságai | 125 |
| Kémiai tulajdonságok | 128 |
| A Föld vízkészlete és a vízkészlet származása | 129 |
| Vízkörforgás, vízháztartás | 130 |
| A világtenger | 132 |
| A tengerkutatás fejlődése | 132 |
| A világtenger horizontális és vertikális tagozódása | 133 |
| Vízszintes tagozódás | 133 |
| Függőleges tagozódás | 136 |
| A tenger vize | 137 |
| A tengervíz anyagforgalma | 137 |
| A sótartalom eloszlása | 139 |
| A tengervíz hőháztartása | 141 |
| A hőmérséklet regionális változásai | 143 |
| A tenger jege | 145 |
| A tengervíz mozgásai | 146 |
| A hullámzás | 146 |
| Különleges hullámjelenségek | 148 |
| Tengeráramlások | 151 |
| A tengerjárás (apály) | 154 |
| A vízfolyások földrajza (potamológia) | 160 |
| Alapfogalmak | 160 |
| A vízfolyás fogalma | 160 |
| Vízfolyástípusok | 161 |
| Források és torkolatok | 161 |
| Vízgyűjtők és vízválasztók | 162 |
| A vízfolyások nagysága | 164 |
| A vízhálózat alakrajzi jellemzői | 167 |
| A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői | 168 |
| Rendűség | 168 |
| A vízfolyások sűrűsége | 169 |
| Folyó- és völgyszakaszok morfometriai paraméterei | 172 |
| A vízhálózat rajzolata | 175 |
| A vízfolyások vízszállítása | 179 |
| Felszíni lefolyás | 180 |
| Felszín alatti lefolyás | 184 |
| Vízjárás és vízjárási rendszerek | 185 |
| A vízfolyások fizikája | 189 |
| A vízfolyás természete | 189 |
| A folyó esése | 192 |
| A mederformálás mechanizmusa | 193 |
| A vízfolyások hordalékszállítása | 196 |
| A folyóvizek hőháztartása | 200 |
| Jég a folyókon | 200 |
| A tavak | 201 |
| A tómedencék genetikai típusai | 202 |
| I. Endogén eredetű tómedencék | 204 |
| II. Exogén eredetű tómedencék | 208 |
| III. Kozmikus hatásra kialakult tómedencék | 214 |
| IV. Atropogén eredetű tómedencék | 214 |
| A tavak földrajzi elterjedése | 215 |
| A tavak vize | 216 |
| Vízháztartás | 216 |
| Hőháztartás | 217 |
| Termikus tótípusok | 219 |
| Biológiai tótípusok | 222 |
| A tavak fejlődése (pusztulása) | 223 |
| Felszín alatti vizek | 227 |
| A felszín alatti víz elhelyezkedése | 228 |
| A talajnedvesség | 228 |
| A talajvíz | 230 |
| Talajvíztípusok | 232 |
| Talajvízháztartás | 233 |
| Rétegvíz | 235 |
| Résvíz | 239 |
| A karsztvíz helyzete és típusai | 240 |
| A felszín alatti vizek hőmérséklete | 242 |
| A felszín alatti vizek minősége | 244 |
| A felszín alatti vizek felszínre lépése | 246 |
| Források | 246 |
| Irodalom | 249 |
| Fejezetek a külső erők természetföldrajzáról | 251 |
| Az aprózódás és a mállás (Kerényi Attila) | 251 |
| Az aprózódás és a mállás fogalma, természetföldrajzi jelentősége | 251 |
| Az aprózódás típusai | 252 |
| A hőingadozás okozta aprózódás | 252 |
| A fagy okozta aprózódás | 254 |
| Sókristály-növekedéses aprózódás | 255 |
| Nyomáscsökkenés okozta aprózódás | 255 |
| Mozgó közegek kőzetaprózó hatása | 256 |
| Az élővilág kőzetaprózó szerepe | 256 |
| A hidratáció okozta aprózódás | 257 |
| Emberi tevékenység hatására lejátszódó aprózódás | 257 |
| A mállás típusai | 257 |
| Oldásos mállás | 258 |
| Szilikátok mállása | 260 |
| Oxidációs mállás | 262 |
| Biológiai mállás | 263 |
| Az aprózódás és a mállás intenzitása a Földön | 263 |
| Irodalom | 268 |
| Tömegmozgások (Szabó József) | 269 |
| A tömegmozgás fogalma | 269 |
| Tömegmozgások a lejtőn | 269 |
| A tömegmozgások általános feltételei | 269 |
| Omlások | 273 |
| Szabálytalan periódusú omlások | 274 |
| Szabályos periódusú omlások | 276 |
| Epizodikus omlások | 276 |
| Csuszamlások | 277 |
| A csuszamlások tipizálása | 278 |
| A csuszamlások formai elemzése | 283 |
| Kúszások | 284 |
| Kúszástípusok | 286 |
| Folyások | 287 |
| Szoliflukciós folyamatok | 287 |
| Geliszoliflukció (geliflukció) | 290 |
| Tömegmozgások talajsüllyedéssel | 291 |
| Irodalom | 292 |
| A szárazföldi jég (Borsy Zoltán) | 293 |
| A gleccserek és a jégtakarók földi elterjedése | 295 |
| A negyedidőszaki eljegesedés és az eljegesedések története | 296 |
| A jégkorszakok kialakulásának okai | 304 |
| A gleccser képződése | 306 |
| A hóhatár | 306 |
| Hó, firn, jég | 310 |
| A gleccserjég szerkezete | 312 |
| A gleccser mozgása | 312 |
| Gleccserrepedések | 315 |
| A gleccserjég olvadása | 317 |
| A gleccserjég felszíne | 318 |
| Morénák | 320 |
| Gleccseringadozások | 322 |
| Gleccsertípusok | 323 |
| Jégsapkák, jégtakarók | 325 |
| A mozgó jég felszínalakító munkája a hegységekben | 326 |
| A magashegységek jég által kialakított formái | 328 |
| A cirkuszvölgyek | 328 |
| A teknővölgy | 331 |
| A jégtakarók felszínalakító munkája | 337 |
| A lepusztulás formái | 337 |
| Felhalmozódási formák és képződmények | 339 |
| A jégtakarók olvadékvizeinek lepusztulás- és felhalmozódásformái | 347 |
| A glaciális sorozat | 353 |
| Irodalom | 354 |
| A periglaciális felszínformálás (Székely András) | 356 |
| Az örökfagy kialakulása és hatása | 360 |
| Az örökfagy kiterjedése | 361 |
| A felszínalatti vizek típusai az örökfagy területén | 369 |
| Az örökfagy rétegződése | 370 |
| A krioturbáció | 373 |
| A felszínalatti jég | 374 |
| Szerkezeti talajok | 379 |
| A fagyhalmok és a jégdombok | 384 |
| Az örökfagy olvadásformái | 389 |
| Az állandófagy visszahúzódása | 393 |
| A felszín közeli periglaciális folyamatok | 397 |
| A fagy okozta aprózódás | 402 |
| A niváció és kiroplanáció | 405 |
| A periglaciális völgy- és lejtőformálás | 408 |
| Gyakorlati, gazdasági problémák az örökfagy területén | 410 |
| A magashegységi periglaciális jelenségek | 412 |
| A szuperbglaciális jelenségek | 414 |
| Irodalom | 418 |
| A tengervíz felszínalakító munkája, a tengerpartok formái (Borsy Zoltán) | 421 |
| A hullámverés felszínformáló munkája | 422 |
| A mély vizű partok felszínalakító folyamatai és formái | 423 |
| Mély vizű, magas partok | 423 |
| A mély vizű, alacsony partok formálódása | 427 |
| Anyagmozgás az abráziós teraszon | 428 |
| Gyengén fejlett mély vizű partok | 434 |
| A sekély vizű partok felszínalakító folyamatai és formái | 434 |
| A parti áramlások jelentősége | 436 |
| Folyótorkolatok | 436 |
| Az abráziós felszínek kiterjedése | 439 |
| A tengerszint tartós változásai és ezek hatása a partokra | 440 |
| A tengerpartok típusai | 444 |
| Partformálódás a főbb éghajlati övezetekben | 446 |
| Poláris parti övezet | 446 |
| Szubpoláris parti övezet | 446 |
| Hűvös mérsékelt parti övezet | 447 |
| Mérsékelten meleg parti övezet | 447 |
| Szubtrópusi parti övezet | 447 |
| Trópusi parti övezet | 447 |
| Irodalom | 448 |
| A tengerfenék domborzata | 448 |
| A szárazföldek peremterületei | 449 |
| A mélytengerek domborzata | 452 |
| Irodalom | 458 |
| A szél felszínalakító munkája (Borsy Zoltán) | 459 |
| A szél hordalékszállítása | 460 |
| A homokmozgás megindulásához szükséges kritikus nyírási sebesség | 461 |
| A szélfújta hordalék mozgása | 463 |
| A szél által szállított homokmennyiség meghatározása | 465 |
| A kifúvás és a szélmarás folyamata, formái | 467 |
| A kavicssivatagok | 471 |
| Agyag- és sósagyag sivatagok | 471 |
| A hamada | 472 |
| Szélfújta mélyedések | 473 |
| A szél felhalmozó munkája | 474 |
| A homokfodrok kialakulása | 475 |
| A futóhomokformák kialakulását befolyásoló tényezők | 476 |
| A szabadon mozgó futóhomok formái | 477 |
| A részben kötött futóhomok-területek formái | 487 |
| A szél káros hatásai | 497 |
| Irodalom | 499 |
| A társadalom hatása a földfelszínre (antropogén geomorfológia) (Szabó József) | 500 |
| Az antropogén geomorfológia rendszere | 503 |
| A bányászat felszínformáló hatása | 504 |
| Az ipar hatása a felszínre | 506 |
| A települések hatásai | 506 |
| A közlekedés geomorfológiai hatásai | 508 |
| A vízrendezés és a vízszabályozás hatásai | 509 |
| A mező- és erdőgazdálkodás hatásai | 511 |
| Irodalom | 518 |
| Vulkánmorfológia (Székely András) | 518 |
| A különböző magmatartományok és vulkáni övek hatása a formákra | 519 |
| Az elsődleges tűzhányóformák morfológiai típusai | 521 |
| Vulkáni rekonstrukció | 528 |
| Vulkánmorfológiai módszerek | 531 |
| Vulkánmorfológiai típusok | 536 |
| A külső erők átformáló tevékenysége | 538 |
| A vulkáni kőzetek morfológiája | 541 |
| Irodalom | 543 |
| A karsztosodó kőzetek alaktana (karsztgeomorfológia) (Zámbó László) | 544 |
| A mészkőkarsztok formálódása | 550 |
| Karsztos felszínformák | 561 |
| Oldásos domborzati kisformák - karrok | 561 |
| A karsztos vízelvezetés domborzati formái | 570 |
| Dolina | 570 |
| Vízelvezető karsztos formák társulásai | 574 |
| Karsztvölgyek | 574 |
| Poljék | 575 |
| Karsztos síkságok, korróziós síkságok | 578 |
| Karsztos maradványformák | 579 |
| Kúp- és toronykarsztok | 579 |
| Karsztos sziklakibukkanások, rétegfejek, réteglépcsők maradványformái | 581 |
| Felhalmozódásos és épülő karsztformák | 581 |
| Kalkretek | 581 |
| Forrásmészkő-felhalmozódások | 581 |
| Felszín alatti karsztformák - barlangok | 582 |
| A barlangok belső eróziós formái | 583 |
| Barlangi felhalmozódások | 584 |
| A dolomitkarsztok sajátosságai | 585 |
| Evaporit kőzetek (gipsz- és sókarsztok) | 587 |
| Gipszkarsztok formakincse | 587 |
| A sókarsztok | 588 |
| A karsztosodás dinamikája, a karsztos lepusztulás vizsgálata | 589 |
| Irodalom | 592 |
| A lösz- és löszterületek formakincse (Borsy Zoltán) | 594 |
| A típusos lösz általános jellemzése | 594 |
| A lösz képződése, elterjedése, típusai | 596 |
| A lösz lepusztulásformái | 607 |
| Irodalom | 615 |
| Geomorfológiai szintézis (Székely András) | 616 |
| Az elegyengetett felszínek kialakulását magyarázó elméletek | 617 |
| A klasszikus felszínfejlődési elméletek | 619 |
| Klimatikus felszínfejlődési elméletek | 626 |
| Poligenetikus komplex felszínfejlődési elméletek | 634 |
| Irodalom | 640 |
| Az éghajlat hatása a felszín formáinak alakulására (Éghajlati morfológiai régiók) (Borsy Zoltán) | 642 |
| Az éghajlati felszínalaktan kialakulása és fejlődése | 642 |
| A poláris és szubpoláris területek formacsoportjai | 645 |
| A jégtakaróval fedett területek formái | 645 |
| A jégmentes területek formái | 645 |
| A fagy okozta aprózódás és lejtőletarolás sajátosságai | 645 |
| A túlnyomóan glaciális lepusztulással jellemzett területek formái | 645 |
| A túlnyomóan periglaciális és fluviális lepusztulással jellemzett, gyengén tagolt síksági jellegű területek | 646 |
| A poláris és szubpoláris tartomány hegységeinek domborzata | 647 |
| A laza üledékekből felépült poláris és szubpoláris területek akkumulációs és denudációs formái | 648 |
| A nedves közepes földrajzi szélességű területek formacsoportjai | 648 |
| A hegységi domborizat különleges vonásai | 650 |
| Feldarabolt, tönkösödött gyűrthegységek | 651 |
| Táblás vidékek | 652 |
| Harmadidőszaki dombvidékek | 652 |
| Laza üledékekből felépült akkumulációs felszínek | 653 |
| A nedves és félig nedves szubtrópusok formaegyüttesei | 653 |
| Az aprózódás és mállás sajátosságai, lejtőlepusztulás és völgyképződés | 653 |
| A hegységi domborzat sajátos vonásai | 654 |
| Laza üledékekből felépült akkumulációs felszínek | 655 |
| A váltakozóan nedves-száraz éghajlatú trópusok formái | 655 |
| A mállás sajátosságai, lejtőletarolás és völgyképződés | 655 |
| A tönkfelületek kora, maradványformák | 656 |
| Feltöltődött síkságok | 657 |
| A tönkfelület-képződés pólus felőli határa | 657 |
| Az állandóan nedves trópusok formái | 658 |
| A félig száraz és száraz területek formái | 659 |
| A közepes földrajzi szélességek és szubtrópusok hideg telű, félig száraz és száraz területek formái | 659 |
| Az enyhe telű száraz szubtrópusok formái | 661 |
| A száraz trópusok formái | 663 |
| Geomorfológiai térképezés (Mezősi Gábor) | 665 |
| Történeti áttekintés | 665 |
| Különböző célú és méretarányú geomorfológiai térképek | 665 |
| A geomorfológiai térképek szerkesztésének elvi és gyakorlati kérdései | 668 |
| Az ábrázolásmódok fejlődése; a jelkulcsok | 670 |
| Irodalom | 675 |
| A föld talajai (Kerényi Attila) | 676 |
| A talaj fogalma, funkciói | 676 |
| Klasszikus és rendszerszemléletű megközelítés | 676 |
| A talajok funkciói az ökológiai rendszerekben | 677 |
| A talajszelvény és a főbb talajszintek. A katéna | 679 |
| A talajképződést meghatározó környezeti tényezők | 681 |
| Éghajlat | 681 |
| Biológiai tényezők | 683 |
| Földtani tényezők | 684 |
| Domborzati tényezők | 685 |
| Az időtényező (a talajok kora) | 686 |
| Emberi tevékenység | 687 |
| A talajképződés során lejátszódó fontosabb folyamatok | 687 |
| A humuszképződés | 688 |
| A humusz fogalma, a humuszanyagok funkciói a talajban | 688 |
| A humifikáció | 688 |
| Kilúgozódás-felhalmozódás | 689 |
| Agyagosodás-agyagbemosódás (lessivage) | 691 |
| Podzolosodás | 691 |
| Glejesedés | 692 |
| Savanyúsodás-lúgosodás | 693 |
| Karbonátosodás (szerozjomképződés) | 693 |
| Csernozjomképződés | 694 |
| Deszilikátosodás-lateritesedés | 696 |
| Vertisolképződés (tirsképződés) | 697 |
| Szikesedés (sós talajok képződése) | 698 |
| Talajosztályozás-talajrendszerek | 698 |
| Genetikus-talajföldrajzi szemléletű osztályozás | 698 |
| Talajosztályozás az USA-ban | 701 |
| A FAO-talajrendszer | 702 |
| A földrajzi övek talajai | 704 |
| A talajföldrajz tárgya. Zonális, intrazonális és azonális talajok | 704 |
| A trópusi övezet talajai | 705 |
| Trópusi esőerdők és nedves monszunerdők talajai | 705 |
| Trópusi nedves és száraz szavannák talajai | 711 |
| Trópusi félsivatagok, sivatagok talajai | 714 |
| A mérsékelt övezet talajai | 715 |
| Szubtrópusi területek talajai | 715 |
| Mediterrán klímaterületek talajai | 715 |
| A kontinensek keleti oldalán elhelyezkedő szubtrópusi területek talajai | 717 |
| A közepes földrajzi szélességek talajai | 717 |
| A hideg-mérsékelt öv talajai | 720 |
| Az arktikus övezet talajai | 721 |
| A talajok pusztulása, az erózió felgyorsulása a megművelt területeken | 722 |
| Irodalom | 725 |
| Az élővilág földrajza (Papp Sándor) | 726 |
| Az élővilág és a földrajzi környezet | 726 |
| Életfeltételek (élettelen és élő környezeti tényezők) | 727 |
| Ökoszisztémák | 734 |
| Életközösségek | 737 |
| Az élőlények egyed feletti szerveződései | 737 |
| Az élővilág zonális elhelyezkedése | 738 |
| A forró (trópusi) övezet növény- és állatvilága | 739 |
| A trópusi esőerdő élővilága | 740 |
| A szavannák élővilága | 748 |
| A trópusi (zonális) sivatagok élővilága | 755 |
| A mérsékelt övezet növény- és állatvilága | 761 |
| A meleg-mérsékelt (szubtrópusi) öv élővilága | 762 |
| Esős telű szubtrópusi (mediterrán) tartományok | 764 |
| Állandóan nedves, illetve esős nyarú szubtrópusi területek (monszun tartományok) | 768 |
| A hűvös-mérsékelt öv élővilága | 770 |
| Óceáni tartományok | 771 |
| Mérsékelten szárazföldi tartományok | 773 |
| Szárazföldi tartományok | 778 |
| Szélsőségesen szárazföldi (félsivatagi, sivatagi) tartományok | 783 |
| A hideg-mérsékelt (szubarktikus) öv élővilága | 786 |
| A hideg (arktikus) övezet növény- és állatvilága | 791 |
| A hegyvidékek élővilága | 795 |
| A tengerek élővilága | 800 |
| Az élővilág szerepe a domborzat formálásában | 803 |
| Irodalom | 806 |
| A földrajzi táj (Mezősi Gábor) | 807 |
| A táj fogalma | 807 |
| Tájalkotó tényezők, tájfejlődés | 808 |
| A tájak határai, a táj hierarchiája | 809 |
| A tájtípus fogalma, tájökológia | 810 |
| A táj és környezet | 812 |
| Tér, területiség és földrajzi környezet | 814 |
| A környezet adottságai, erőforrásai, potenciáljai | 815 |
| A tájak és környezetek, minősítések lehetőségei, módszerei | 817 |
| Irodalom | 818 |
| Tartalom | 820-831 |
Folytatás Microsoft-tal