kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 832 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-186-010-8 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. |
Előszó | 5 |
A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye (Szabó József) | 7 |
A természetföldrajz fejlődése | 9 |
A környezetismerettől a tudományig | 9 |
Az antik világ természetföldrajzi képe | 10 |
Gazdasági-társadalmi visszaesés - tudományos hanyatlás | 13 |
Geográfia és természet a virágzó középkorban | 13 |
A természetföldrajzi ismeretek színvonala a nagy földrajzi felfedezések korában | 14 |
A természetföldrajzi gondolkodás az újkor első századaiban | 16 |
A természetanalízis és -szintézis egysége - a humboldti gondolat | 17 |
A földtudományok differenciálódása és az új természetföldrajz | 18 |
A geomorfológia fejlődése | 19 |
Egyéb természetföldrajzi ágak fejlődése | 20 |
Természetföldrajz és tájkutatás | 20 |
A természetföldrajz a magyar geográfiában | 21 |
Irodalom | 23 |
A Föld fejlődése és szerkezete (Borsy Zoltán) | 28 |
A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása | 29 |
A szilárd kéreg | 33 |
A Föld belső szerkezete | 35 |
Földmodellek | 39 |
A Föld belsejének hőmérséklete | 41 |
A földmágnesesség | 42 |
A kontinensek és az óceánok keletkezése | 46 |
A kontintensvándorlás elmélete | 48 |
A lemeztektonika | 51 |
A kontinensek vándorlása | 61 |
A Pangea (és a Gondwana) egykori meglétének bizonyítékai | 65 |
A földkéreg szerkezetét kialakító folyamatok | 67 |
Törések, vetődések | 67 |
Gyűrődések | 71 |
Epirogenezis | 74 |
A hegységképződés | 75 |
A hegységképződés elméletei | 75 |
Hegységképződések a proterozoikumban | 81 |
Az óidő hegységképződései | 82 |
A másodidő- és a harmadidőszak hegységképződései | 82 |
A magmatizmus és vulkanizmus földrajzi jelenségei (Jakucs László) | 85 |
A plutonizmus folyamata és a plutonok főbb formatípusai | 88 |
A szubvulkanikus formák | 89 |
A vulkanizmus felszíni jelenségeinek morfogenetikus csoportjai | 92 |
A felszíni vulkánosság anyagprodukciója | 94 |
Funkcionális és morfológiai vulkántípusok | 97 |
A) Robbanásos (explóziós) vulkántípusok | 98 |
B) Kiömlési (effúziós) vulkántípusok | 101 |
C) Vegyes típusok | 101 |
D) Monogenetikus és poligenetikus vulkánok | 104 |
E) Iszapvulkánosság és a vulkáni utóműködés típusai | 106 |
F) Tenger alatti vulkánosság | 109 |
A vulkánosság földrajzi területi rendje és kapcsolata a lemezszegélyekkel | 110 |
A földrengések (Borsy Zoltán) | 115 |
A földrengések erősségének fokozatai | 116 |
A földrengések formaképző hatása | 119 |
Irodalom | 121 |
A víz földrajza (Szabó József) | 124 |
A földi vízről általában | 125 |
A vÍz fizikai tulajdonságai | 125 |
Kémiai tulajdonságok | 128 |
A Föld vízkészlete és a vízkészlet származása | 129 |
Vízkörforgás, vízháztartás | 130 |
A világtenger | 132 |
A tengerkutatás fejlődése | 132 |
A világtenger horizontális és vertikális tagozódása | 133 |
Vízszintes tagozódás | 133 |
Függőleges tagozódás | 136 |
A tenger vize | 137 |
A tengervíz anyagforgalma | 137 |
A sótartalom eloszlása | 139 |
A tengervíz hőháztartása | 141 |
A hőmérséklet regionális változásai | 143 |
A tenger jege | 145 |
A tengervíz mozgásai | 146 |
A hullámzás | 146 |
Különleges hullámjelenségek | 148 |
Tengeráramlások | 151 |
A tengerjárás (apály) | 154 |
A vízfolyások földrajza (potamológia) | 160 |
Alapfogalmak | 160 |
A vízfolyás fogalma | 160 |
Vízfolyástípusok | 161 |
Források és torkolatok | 161 |
Vízgyűjtők és vízválasztók | 162 |
A vízfolyások nagysága | 164 |
A vízhálózat alakrajzi jellemzői | 167 |
A vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői | 168 |
Rendűség | 168 |
A vízfolyások sűrűsége | 169 |
Folyó- és völgyszakaszok morfometriai paraméterei | 172 |
A vízhálózat rajzolata | 175 |
A vízfolyások vízszállítása | 179 |
Felszíni lefolyás | 180 |
Felszín alatti lefolyás | 184 |
Vízjárás és vízjárási rendszerek | 185 |
A vízfolyások fizikája | 189 |
A vízfolyás természete | 189 |
A folyó esése | 192 |
A mederformálás mechanizmusa | 193 |
A vízfolyások hordalékszállítása | 196 |
A folyóvizek hőháztartása | 200 |
Jég a folyókon | 200 |
A tavak | 201 |
A tómedencék genetikai típusai | 202 |
I. Endogén eredetű tómedencék | 204 |
II. Exogén eredetű tómedencék | 208 |
III. Kozmikus hatásra kialakult tómedencék | 214 |
IV. Atropogén eredetű tómedencék | 214 |
A tavak földrajzi elterjedése | 215 |
A tavak vize | 216 |
Vízháztartás | 216 |
Hőháztartás | 217 |
Termikus tótípusok | 219 |
Biológiai tótípusok | 222 |
A tavak fejlődése (pusztulása) | 223 |
Felszín alatti vizek | 227 |
A felszín alatti víz elhelyezkedése | 228 |
A talajnedvesség | 228 |
A talajvíz | 230 |
Talajvíztípusok | 232 |
Talajvízháztartás | 233 |
Rétegvíz | 235 |
Résvíz | 239 |
A karsztvíz helyzete és típusai | 240 |
A felszín alatti vizek hőmérséklete | 242 |
A felszín alatti vizek minősége | 244 |
A felszín alatti vizek felszínre lépése | 246 |
Források | 246 |
Irodalom | 249 |
Fejezetek a külső erők természetföldrajzáról | 251 |
Az aprózódás és a mállás (Kerényi Attila) | 251 |
Az aprózódás és a mállás fogalma, természetföldrajzi jelentősége | 251 |
Az aprózódás típusai | 252 |
A hőingadozás okozta aprózódás | 252 |
A fagy okozta aprózódás | 254 |
Sókristály-növekedéses aprózódás | 255 |
Nyomáscsökkenés okozta aprózódás | 255 |
Mozgó közegek kőzetaprózó hatása | 256 |
Az élővilág kőzetaprózó szerepe | 256 |
A hidratáció okozta aprózódás | 257 |
Emberi tevékenység hatására lejátszódó aprózódás | 257 |
A mállás típusai | 257 |
Oldásos mállás | 258 |
Szilikátok mállása | 260 |
Oxidációs mállás | 262 |
Biológiai mállás | 263 |
Az aprózódás és a mállás intenzitása a Földön | 263 |
Irodalom | 268 |
Tömegmozgások (Szabó József) | 269 |
A tömegmozgás fogalma | 269 |
Tömegmozgások a lejtőn | 269 |
A tömegmozgások általános feltételei | 269 |
Omlások | 273 |
Szabálytalan periódusú omlások | 274 |
Szabályos periódusú omlások | 276 |
Epizodikus omlások | 276 |
Csuszamlások | 277 |
A csuszamlások tipizálása | 278 |
A csuszamlások formai elemzése | 283 |
Kúszások | 284 |
Kúszástípusok | 286 |
Folyások | 287 |
Szoliflukciós folyamatok | 287 |
Geliszoliflukció (geliflukció) | 290 |
Tömegmozgások talajsüllyedéssel | 291 |
Irodalom | 292 |
A szárazföldi jég (Borsy Zoltán) | 293 |
A gleccserek és a jégtakarók földi elterjedése | 295 |
A negyedidőszaki eljegesedés és az eljegesedések története | 296 |
A jégkorszakok kialakulásának okai | 304 |
A gleccser képződése | 306 |
A hóhatár | 306 |
Hó, firn, jég | 310 |
A gleccserjég szerkezete | 312 |
A gleccser mozgása | 312 |
Gleccserrepedések | 315 |
A gleccserjég olvadása | 317 |
A gleccserjég felszíne | 318 |
Morénák | 320 |
Gleccseringadozások | 322 |
Gleccsertípusok | 323 |
Jégsapkák, jégtakarók | 325 |
A mozgó jég felszínalakító munkája a hegységekben | 326 |
A magashegységek jég által kialakított formái | 328 |
A cirkuszvölgyek | 328 |
A teknővölgy | 331 |
A jégtakarók felszínalakító munkája | 337 |
A lepusztulás formái | 337 |
Felhalmozódási formák és képződmények | 339 |
A jégtakarók olvadékvizeinek lepusztulás- és felhalmozódásformái | 347 |
A glaciális sorozat | 353 |
Irodalom | 354 |
A periglaciális felszínformálás (Székely András) | 356 |
Az örökfagy kialakulása és hatása | 360 |
Az örökfagy kiterjedése | 361 |
A felszínalatti vizek típusai az örökfagy területén | 369 |
Az örökfagy rétegződése | 370 |
A krioturbáció | 373 |
A felszínalatti jég | 374 |
Szerkezeti talajok | 379 |
A fagyhalmok és a jégdombok | 384 |
Az örökfagy olvadásformái | 389 |
Az állandófagy visszahúzódása | 393 |
A felszín közeli periglaciális folyamatok | 397 |
A fagy okozta aprózódás | 402 |
A niváció és kiroplanáció | 405 |
A periglaciális völgy- és lejtőformálás | 408 |
Gyakorlati, gazdasági problémák az örökfagy területén | 410 |
A magashegységi periglaciális jelenségek | 412 |
A szuperbglaciális jelenségek | 414 |
Irodalom | 418 |
A tengervíz felszínalakító munkája, a tengerpartok formái (Borsy Zoltán) | 421 |
A hullámverés felszínformáló munkája | 422 |
A mély vizű partok felszínalakító folyamatai és formái | 423 |
Mély vizű, magas partok | 423 |
A mély vizű, alacsony partok formálódása | 427 |
Anyagmozgás az abráziós teraszon | 428 |
Gyengén fejlett mély vizű partok | 434 |
A sekély vizű partok felszínalakító folyamatai és formái | 434 |
A parti áramlások jelentősége | 436 |
Folyótorkolatok | 436 |
Az abráziós felszínek kiterjedése | 439 |
A tengerszint tartós változásai és ezek hatása a partokra | 440 |
A tengerpartok típusai | 444 |
Partformálódás a főbb éghajlati övezetekben | 446 |
Poláris parti övezet | 446 |
Szubpoláris parti övezet | 446 |
Hűvös mérsékelt parti övezet | 447 |
Mérsékelten meleg parti övezet | 447 |
Szubtrópusi parti övezet | 447 |
Trópusi parti övezet | 447 |
Irodalom | 448 |
A tengerfenék domborzata | 448 |
A szárazföldek peremterületei | 449 |
A mélytengerek domborzata | 452 |
Irodalom | 458 |
A szél felszínalakító munkája (Borsy Zoltán) | 459 |
A szél hordalékszállítása | 460 |
A homokmozgás megindulásához szükséges kritikus nyírási sebesség | 461 |
A szélfújta hordalék mozgása | 463 |
A szél által szállított homokmennyiség meghatározása | 465 |
A kifúvás és a szélmarás folyamata, formái | 467 |
A kavicssivatagok | 471 |
Agyag- és sósagyag sivatagok | 471 |
A hamada | 472 |
Szélfújta mélyedések | 473 |
A szél felhalmozó munkája | 474 |
A homokfodrok kialakulása | 475 |
A futóhomokformák kialakulását befolyásoló tényezők | 476 |
A szabadon mozgó futóhomok formái | 477 |
A részben kötött futóhomok-területek formái | 487 |
A szél káros hatásai | 497 |
Irodalom | 499 |
A társadalom hatása a földfelszínre (antropogén geomorfológia) (Szabó József) | 500 |
Az antropogén geomorfológia rendszere | 503 |
A bányászat felszínformáló hatása | 504 |
Az ipar hatása a felszínre | 506 |
A települések hatásai | 506 |
A közlekedés geomorfológiai hatásai | 508 |
A vízrendezés és a vízszabályozás hatásai | 509 |
A mező- és erdőgazdálkodás hatásai | 511 |
Irodalom | 518 |
Vulkánmorfológia (Székely András) | 518 |
A különböző magmatartományok és vulkáni övek hatása a formákra | 519 |
Az elsődleges tűzhányóformák morfológiai típusai | 521 |
Vulkáni rekonstrukció | 528 |
Vulkánmorfológiai módszerek | 531 |
Vulkánmorfológiai típusok | 536 |
A külső erők átformáló tevékenysége | 538 |
A vulkáni kőzetek morfológiája | 541 |
Irodalom | 543 |
A karsztosodó kőzetek alaktana (karsztgeomorfológia) (Zámbó László) | 544 |
A mészkőkarsztok formálódása | 550 |
Karsztos felszínformák | 561 |
Oldásos domborzati kisformák - karrok | 561 |
A karsztos vízelvezetés domborzati formái | 570 |
Dolina | 570 |
Vízelvezető karsztos formák társulásai | 574 |
Karsztvölgyek | 574 |
Poljék | 575 |
Karsztos síkságok, korróziós síkságok | 578 |
Karsztos maradványformák | 579 |
Kúp- és toronykarsztok | 579 |
Karsztos sziklakibukkanások, rétegfejek, réteglépcsők maradványformái | 581 |
Felhalmozódásos és épülő karsztformák | 581 |
Kalkretek | 581 |
Forrásmészkő-felhalmozódások | 581 |
Felszín alatti karsztformák - barlangok | 582 |
A barlangok belső eróziós formái | 583 |
Barlangi felhalmozódások | 584 |
A dolomitkarsztok sajátosságai | 585 |
Evaporit kőzetek (gipsz- és sókarsztok) | 587 |
Gipszkarsztok formakincse | 587 |
A sókarsztok | 588 |
A karsztosodás dinamikája, a karsztos lepusztulás vizsgálata | 589 |
Irodalom | 592 |
A lösz- és löszterületek formakincse (Borsy Zoltán) | 594 |
A típusos lösz általános jellemzése | 594 |
A lösz képződése, elterjedése, típusai | 596 |
A lösz lepusztulásformái | 607 |
Irodalom | 615 |
Geomorfológiai szintézis (Székely András) | 616 |
Az elegyengetett felszínek kialakulását magyarázó elméletek | 617 |
A klasszikus felszínfejlődési elméletek | 619 |
Klimatikus felszínfejlődési elméletek | 626 |
Poligenetikus komplex felszínfejlődési elméletek | 634 |
Irodalom | 640 |
Az éghajlat hatása a felszín formáinak alakulására (Éghajlati morfológiai régiók) (Borsy Zoltán) | 642 |
Az éghajlati felszínalaktan kialakulása és fejlődése | 642 |
A poláris és szubpoláris területek formacsoportjai | 645 |
A jégtakaróval fedett területek formái | 645 |
A jégmentes területek formái | 645 |
A fagy okozta aprózódás és lejtőletarolás sajátosságai | 645 |
A túlnyomóan glaciális lepusztulással jellemzett területek formái | 645 |
A túlnyomóan periglaciális és fluviális lepusztulással jellemzett, gyengén tagolt síksági jellegű területek | 646 |
A poláris és szubpoláris tartomány hegységeinek domborzata | 647 |
A laza üledékekből felépült poláris és szubpoláris területek akkumulációs és denudációs formái | 648 |
A nedves közepes földrajzi szélességű területek formacsoportjai | 648 |
A hegységi domborizat különleges vonásai | 650 |
Feldarabolt, tönkösödött gyűrthegységek | 651 |
Táblás vidékek | 652 |
Harmadidőszaki dombvidékek | 652 |
Laza üledékekből felépült akkumulációs felszínek | 653 |
A nedves és félig nedves szubtrópusok formaegyüttesei | 653 |
Az aprózódás és mállás sajátosságai, lejtőlepusztulás és völgyképződés | 653 |
A hegységi domborzat sajátos vonásai | 654 |
Laza üledékekből felépült akkumulációs felszínek | 655 |
A váltakozóan nedves-száraz éghajlatú trópusok formái | 655 |
A mállás sajátosságai, lejtőletarolás és völgyképződés | 655 |
A tönkfelületek kora, maradványformák | 656 |
Feltöltődött síkságok | 657 |
A tönkfelület-képződés pólus felőli határa | 657 |
Az állandóan nedves trópusok formái | 658 |
A félig száraz és száraz területek formái | 659 |
A közepes földrajzi szélességek és szubtrópusok hideg telű, félig száraz és száraz területek formái | 659 |
Az enyhe telű száraz szubtrópusok formái | 661 |
A száraz trópusok formái | 663 |
Geomorfológiai térképezés (Mezősi Gábor) | 665 |
Történeti áttekintés | 665 |
Különböző célú és méretarányú geomorfológiai térképek | 665 |
A geomorfológiai térképek szerkesztésének elvi és gyakorlati kérdései | 668 |
Az ábrázolásmódok fejlődése; a jelkulcsok | 670 |
Irodalom | 675 |
A föld talajai (Kerényi Attila) | 676 |
A talaj fogalma, funkciói | 676 |
Klasszikus és rendszerszemléletű megközelítés | 676 |
A talajok funkciói az ökológiai rendszerekben | 677 |
A talajszelvény és a főbb talajszintek. A katéna | 679 |
A talajképződést meghatározó környezeti tényezők | 681 |
Éghajlat | 681 |
Biológiai tényezők | 683 |
Földtani tényezők | 684 |
Domborzati tényezők | 685 |
Az időtényező (a talajok kora) | 686 |
Emberi tevékenység | 687 |
A talajképződés során lejátszódó fontosabb folyamatok | 687 |
A humuszképződés | 688 |
A humusz fogalma, a humuszanyagok funkciói a talajban | 688 |
A humifikáció | 688 |
Kilúgozódás-felhalmozódás | 689 |
Agyagosodás-agyagbemosódás (lessivage) | 691 |
Podzolosodás | 691 |
Glejesedés | 692 |
Savanyúsodás-lúgosodás | 693 |
Karbonátosodás (szerozjomképződés) | 693 |
Csernozjomképződés | 694 |
Deszilikátosodás-lateritesedés | 696 |
Vertisolképződés (tirsképződés) | 697 |
Szikesedés (sós talajok képződése) | 698 |
Talajosztályozás-talajrendszerek | 698 |
Genetikus-talajföldrajzi szemléletű osztályozás | 698 |
Talajosztályozás az USA-ban | 701 |
A FAO-talajrendszer | 702 |
A földrajzi övek talajai | 704 |
A talajföldrajz tárgya. Zonális, intrazonális és azonális talajok | 704 |
A trópusi övezet talajai | 705 |
Trópusi esőerdők és nedves monszunerdők talajai | 705 |
Trópusi nedves és száraz szavannák talajai | 711 |
Trópusi félsivatagok, sivatagok talajai | 714 |
A mérsékelt övezet talajai | 715 |
Szubtrópusi területek talajai | 715 |
Mediterrán klímaterületek talajai | 715 |
A kontinensek keleti oldalán elhelyezkedő szubtrópusi területek talajai | 717 |
A közepes földrajzi szélességek talajai | 717 |
A hideg-mérsékelt öv talajai | 720 |
Az arktikus övezet talajai | 721 |
A talajok pusztulása, az erózió felgyorsulása a megművelt területeken | 722 |
Irodalom | 725 |
Az élővilág földrajza (Papp Sándor) | 726 |
Az élővilág és a földrajzi környezet | 726 |
Életfeltételek (élettelen és élő környezeti tényezők) | 727 |
Ökoszisztémák | 734 |
Életközösségek | 737 |
Az élőlények egyed feletti szerveződései | 737 |
Az élővilág zonális elhelyezkedése | 738 |
A forró (trópusi) övezet növény- és állatvilága | 739 |
A trópusi esőerdő élővilága | 740 |
A szavannák élővilága | 748 |
A trópusi (zonális) sivatagok élővilága | 755 |
A mérsékelt övezet növény- és állatvilága | 761 |
A meleg-mérsékelt (szubtrópusi) öv élővilága | 762 |
Esős telű szubtrópusi (mediterrán) tartományok | 764 |
Állandóan nedves, illetve esős nyarú szubtrópusi területek (monszun tartományok) | 768 |
A hűvös-mérsékelt öv élővilága | 770 |
Óceáni tartományok | 771 |
Mérsékelten szárazföldi tartományok | 773 |
Szárazföldi tartományok | 778 |
Szélsőségesen szárazföldi (félsivatagi, sivatagi) tartományok | 783 |
A hideg-mérsékelt (szubarktikus) öv élővilága | 786 |
A hideg (arktikus) övezet növény- és állatvilága | 791 |
A hegyvidékek élővilága | 795 |
A tengerek élővilága | 800 |
Az élővilág szerepe a domborzat formálásában | 803 |
Irodalom | 806 |
A földrajzi táj (Mezősi Gábor) | 807 |
A táj fogalma | 807 |
Tájalkotó tényezők, tájfejlődés | 808 |
A tájak határai, a táj hierarchiája | 809 |
A tájtípus fogalma, tájökológia | 810 |
A táj és környezet | 812 |
Tér, területiség és földrajzi környezet | 814 |
A környezet adottságai, erőforrásai, potenciáljai | 815 |
A tájak és környezetek, minősítések lehetőségei, módszerei | 817 |
Irodalom | 818 |
Tartalom | 820 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.