Általános társadalomföldrajz I-II.

Tartalom

I. kötet

Előszó 11
1. fejezet: A Társadalomföldrajz alapjai 15
1.1. A társadalomföldrajz tudományrendszertani helye, a társadalom és
a természet kölcsönhatása, a társadalmi-gazdasági tér értelmezése (Tóth József) 17
1.1.1. Sztereotípiák 17
1.1.2. A földrajztudomány tárgya 17
1.1.3. Szemléleti kérdések 19
1.1.4. A földrajztudomány belső struktúrája 21
2. fejezet: A világgazdaság kialakulásának folyamata
és jelenlegi térszerkezete (Golobics Pál) 25
2.1. A világgazdaság főbb elméleti kérdései 27
2.2. A világgazdaság genezise és fejlődéstörténete 33
2.2.1. A merkantil világkereskedelem és a világpiac fejlődése, a kezdetleges
világgazdaság létrejötte 33
2.2.2. Az ipari kapitalizmus kora 39
2.2.3. A monopolkapitalizmus, az imperialista gyarmatosítás és a tőkekivitel kora 39
2.2.4. A második világháború utáni globalizálódó, többpólusú világgazdaság kialakulása.
Történelmi előzmények és főbb strukturális változások 43
2.3. Napjaink multipoláris világgazdasága 57
2.3.1. Növekedési gócok - akciótérségek: a Triád uralma 57
2.3.2. Világkereskedelem az új világgazdasági szerkezetben 63
2.3.3. A Triád és a nemzetközi tőkeáramlás 68
2.3.4. A centrum-periféria viszony a XX. század végén 76
3. Fejezet: Globális világproblémák és megatrendek 83
(Hajnal Klára - Tóth József)
3.1. Globalitás és lokalitás 85
3.1.2. A globális világproblémák értelmezése: 88
3.1.3. A A globális világproblémák kialakulása 89
3.1.3.1. A történelem előtti időszak 90
3.1.3.2. A mezőgazdaság forradalmától az ipari forradalomig 90
3.1.3.3. Az ipari forradalomtól napjainkig 91
3.1.4. Globális problémák 94
3.1.5. Röviden a világmodellekről 98
3.1.6. Világmodellek 108
3.1.7. A fenntartható fejlődés 116
3.1.8. Megatrendek 119
4. fejezet: Az általános iparföldrajz alapjai 125
(Abonyiné Palotás Jolán)
4.1. Az általános iparföldrajz alapjai 127
4.1.1 Az ipar fogalma 127
4.1.2. Az ipar felosztása 127
4.1.3. Az ipar koncentrációja 131
4.1.4. Az ipar fejlődése 133
4.2. Az ipar telepítési tényezői 133
4.2.1. Természeti tényezők 134
4.2.2. Ásványkincsek 135
4.2.3. Éghajlat, időjárás 136
4.2.4. A víz 137
4.2.5. A felszín tagoltsága és egyéb tényezők 138
4.2.6. Problémák 138
4.3. Társadalmi-gazdasági tényezők 139
4.3.1. A munkaerő 139
4.3.2. Fogyasztópiac 142
4.3.2. Nyersanyag 142
4.3.3. Szállítás 143
4.3.4. Kooperáció 143
4.3.5. Preferenciák 144
4.4. A tőke (külföldi müködőtőke) 145
4.4.1. Mi minősül külföldi működőtőkének? 146
4.4.2. De milyen haszon származhat a külföldi tőkéből a fogadó országnak? 148
4.4.3. Milyen esetleges hátrányok származhatnak a tőkeimportból? 148
4.4.4.A külföldi működőtőke eredete és áramlási irányának változása 149
4.4.5. A külföldi működőtőke beáramlása Közép- és Kelet-Európába 151
4.5. Infrastruktúra 153
4.6. A tudományos technikai forradalom és az ipari termelés kapcsolata 159
5. fejezet: A világ mezőgazdasága (Süli-Zakar István) 165
5.1. A mezőgazdasági termelés jelentősége, történelmi szerepe 167
5.2. A világ mezőgazdaságának földrajzi alapjai, a termelést befolyásoló tényezők 175
5.2.1. A gazdálkodási tér 177
5.2.2. Természeti erőforrások 181
5.2.3. Társadalmi-gazdasági tényezők 185
5.3. A mezőgazdasági termelés zonalitása 194
5.3.1. Egyenlítői övezet 194
5.3.2. Szavanna övezet 198
5.3.3. Trópusi sivatagok 201
5.3.4. Monszunterületek 202
5.3.5. Szubtrópusi területek 203
5.3.6. Mediterrán területek 205
5.3.7. Mérsékelt éghajlati öv 207
5.3.8. Boreális övezet 212
5.3.9. Szubpoláris övezet 213
5.3.10. Azonális területek 214
5.4. A mezőgazdasági termelés területi típusai 217
5.4.1. Talaj váltó gazdálkodás 219
5.4.2. Árasztásos rizstermesztés 223
5.4.3. Nomád pásztorkodás 226
5.4.4. Mediterrán mezőgazdaság 232
5.4.5. Vegyes gazdaságok 239
5.4.6. Tejgazdaság 243
5.4.7. Ültetvényes rendszer 247
5.4.8. Ranchgazdálkodás 251
5.4.9. Nagyüzemi gabonatermelés 254
Az élelmiszergazdaság jövője 258
6. ejezet: A világ népessége 261
6.1. Népesedési elméletek (Ancsin Gabriella) 263
6.1.1. Történeti áttekintés 263
6.1.2. A demográfiai átmenet elmélete 267
6.1.3. A demográfiai átmenet után 272
6.2. Általános népességföldrajz (Tóth Józsefi 275
6.2.1. A népességföldrajz tárgya, tudományrendszertani helye,
rokontudományai, feladata 275
6.2.2. A népesség demográfiai megoszlása 278
6.2.3. A népesség számának alakulása 280
6.2.4. A migráció 289
6.3. Feminista földrajz (Tímár Judit) 295
6.3.1. A feminista földrajz fogalma, tárgya, szemlélete 295
6.3.2. A feminista földrajz története 296
6.3.3. A feminista földrajz kutatási területei 303
6.3.4. A feminista földrajz módszere 311
6.4. Etnikai földrajz (Kocsis Károly) 313
6.4.1. Az etnikai földrajz genezise, definíciója és helye a társadalomföldrajzban 313
6.4.2. Az etnicitás és a földrajz kapcsolata a kezdetektől napjainkig 314
6.4.3. Az etnikai földrajz fogalomrendszere 319
6.4.4. Az állam és nemzet térbeli kapcsolata 323
6.4.5. A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása 323
6.4.6. A kisebbségek eredet szerinti osztályozása 327
6.4.7. Az etnikai földrajzi kutatások adatbázisa 331
6.4.8. Az etnikai földrajzi kutatások feladatai 332
6.5. A kulturális földrajz alapjai (Trócsányi András) 336
6.5.1. A kulturális földrajz fogalma és tárgya ^36
6.5.2. A kultúra elemei 338
6.5.3. Kultúrrégió 338
6.5.4. Kultürterületek 341
6.5.5. Kultúraterjedés 342
6.5.6. A kultúrökológia 344
6.5.7. A kulturális integráció 346
6.5.8. A kultúrtáj 347
6.5.9. A kultúra alrendszerei 349
6.6. Általános vallásföldraji (Hunyadi László) 359
6.6.1. A vallásföldrajz mint új földrajzi diszciplína 359
6.6.2. A vallásföldrajzi kutatások időszerűsége 359
6.6.3. A vallásföldrajz tagolódása 360
6.6.4. A kultúra, a civilizáció és a vallás 361
6.6.5. A vallási jelenségek 362
6.6.6. A vallás alkotóelemei 363
6.6.7. A vallásosság jellemzői 364
6.8. A vallásos hit eredete; a vallások kialakulása és csoportosítása 366
6.6.9. A vallások térben és időben 368
6.6.10. A vallás környezeti meghatározottsága 373
6.6.11. A vallás, a társadalom és a gazdasági élet összefüggései, kölcsönhatásai 376
6.6.12. A vallások hatása a földrajzi környezetre 377
6.7. Egészségföldrajz (Pál Viktor) 382
6.7.1. Az egészségföldrajz alapjai 382
6.7.2. A népesség egészségi állapotának általános kérdései 403
6.7.3. Az egészségügyi rendszer általános kérdései 408
6.8. y7 A népesség térbeli eloszlása 415
7. fejezet: Általános településföldrajz 421
(Kőszegfalvi György - Tóth József)
7.1. Fogalmi kérdések 423
7.1.1. A település fogalma 423
7.1.2. Az urbanizáció fogalma, az urbanizációs folyamat ismérvei 428
7.2. A városfejlődés történelmi folyamatai, sajátosságai 431
7.2.1. A város fogalmának értelmezése 431
7.2.2. Városfejlődés az ókorban 432
7.2.3. Városfejlődés a középkorban 436
7.2.4. Városfejlődés az újkorban 438
7.2.5. Az urbanizációs folyamat ciklikussága: az egyes ciklusok sajátosságai441
7.2.6. Városfejlődés a II. világháború után, a XX. század második felében 444
7.2.7. Elképzelések a jövő városairól 452
7.3. A rurális térségek településfejlődésének történeti áttekintése 455
7.4. Településmorfológia 466
7.5. A település funkciói 472
7.6. A települések nagyság szerinti csoportosítása 474
7.7. A települések funkciók szerinti csoportosítása (tipizálás) 475
7.8. A települések hierarchiája 478
7.9. A vonzáskörzetek 480
7.10. A településrendszer jellemzése 481
7.11. A településpolitika 483

II. kötet

8. fejezet: A társadalmi tevékenységek földrajza 7
8.1. történeti földrajz alapjai (Frisnyák Sándor) 9
8.1.2. A történeti földrajz kialakulása és fejlődése 10
8.1.3. A hazai történeti földrajz irányzatai és eredményei 12
8.1.4. A történeti földrajz tárgya 15
8.1.5. A történeti földrajz feladata és módszere 18
8.2. A politikai földrajz alapjai (Hajdú Zoltán) 21
Bevezetés 21
8.2.2. A politikai földrajzi gondolkodás és a politikai
földrajz fejlődésének évszázadai 22
8.2.3. A politikai földrajz fejlődése a xx. század II. felében 34
8.2.4. Összegzés 38
8.3. A katonaföldrajz alapjai (Kecskeméthy Klára) 43
8.3.1. A katonaföldrajz alapkérdésének változása 43
8.3.2. A katonaföldrajz fejlődésének áttekintő története 43
8.3.3. Uj kihívások a katonaföldrajzzal szemben 58
8.3.4. A katonaföldrajz fogalma, felosztása, kutatási területei 60
8.4. Az infrastruktúra földrajza (Kőszegfalvi György) 69
8.4.1. Az infrastruktúra fogalma, csoportosítása, funkciói, sajátos jegyei 69
8.4.2. Az infrastruktúra szerepe a településfejlődésben 75
8.5 A kommunikáció általános földrajza^Erdősi Ferenc) 83
8.5.1. A kommunikáció földrajzi értelmezése és alrendszerei 83
8.5.2. A kommunikáció keltő tényezői és gazdasági-társadalmi funkciói 87
8.5.3. A kommunikáció helye és súlya a nemzetgazdaságban 88
8.5.4. A kommunikáció és a tér viszonyának főbb összefüggései 90
8.5.5. A kommunikáció használatának keresleti és kínálati oldala 97
8.5.6. A kommunikációs hálózatok 108
8.5.7. A kommunikációföldrajz főbb irányzatai 124
8.5.8. A közlekedésföldrajz tárgya és felosztása 128
8.5.9. A kommunikáció területi/települési hatásai 130
8.6. A turizmus földrajza (Aubert Antal) 143
8.6.1. A turizmus a társadalmi-gazdasági fejlődés terméke 143
8.6.2. A turizmus rövid története, rendszere és környezete 148
8.6.3. A turimus kutatása/a geográfia mint alapdiszciplína 150
8.6.4. Globalizáció és turizmus 152
8.7. A viselkedésfoldrajz alapjai fGodó Nándor) 160
8.7.1. A viselkedésfoldrajz fogalma, a tudományág helye
a geográfia rendszerében, jeles képviselőinek munkái 160
8.7.2. Az egyének aktivitási tere 162
8.7.3. A területi szétszóródás 170
8.7.4. A környezet érzékelése és a tudati térképek 174
8.7.5. A térbeli katasztrófaveszélyek érzékelése 176
8.7.6. A migráció 178
8.7.7. Migrációs minták 186
8. Következtetések 188
8.8. A nemzetközi gazdasági integrációk integrációföldrajzi körvonalak (Golobics Pál) 191
8.8.1. A nemzetközi regionális integráció értelmezése és tartalmi kérdései 192
8.8.2. A nemzetközi integráció kiváltó okai, tényezői és következményei 196
8.8.3. Nemzetközi integrációk formái és integrációelméleti irányzatok 199
8.8.4. A nemzetközi integrációk és a világgazdaság térszerkezetének változása 209
8.9. Az innovációk földrajza (ftechnitzer János) 219
8.9.1. Az innováció fogalma 219
8.9.2. Az innovációk térbeli terjedése 228
8.9.3. Az innovációk területi terjesztésének eszközei 233
8.10. A sportföldrajz alapjai (Bánhidi Miklós-Farkas János) 248
8.10.1. A sporttevékenység a társadalmi-természeti környezetben 248
8.10.2. A globális és lokális problémakörök a sportban 249
8.10.3. A sportfoldrajz, a tudományfejlődés egyik ágazata 251
8.10.4. A sportföldrajzhoz kapcsolódó eddigi kutatási eredmények
8.10.5. A sport elhelyezkedése a makrokörnyezetben
8.10.6. A sport földrajzi kutatások irányai 264
8.11. Környezetföldrajz (Fodor István) 268
8.11.1. Az atmoszféra és szennyeződése 271
8.11.2. A hidroszféra elszennyeződésének veszélyei 274
8.11.3. A Föld szilárd kérgének környezeti problémái 277
8.11.4. Környezetünk globális veszélyei 281
9. fejezet: Rajon és régióelméletek 287
9.1. Rajon- és régióelméletek (Tóth József-Pap Norbert) 289
9.1.1 A régió fogalomról 289
9.1.2 A nagy földrajzi gondolatrendszerek térfelfogása 289
9.1.3 Napjaink néhány élő térkategória-rendszere 293
9.1.4 Modellek a magyar térszerkezetre 296
9.1.5 A hazai gazdaságikörzet-kutatás néhány történeti
és elméleti-módszertani kérdése 300

Témakörök