Általános statisztika I.

Tartalom

Előszó 13
1. A statisztika alapfogalmai 17
1.1. A statisztika fogalma 17
1.1.1. A statisztikai tevékenység történeti kialakulása, fejlődése. Statisztika a szocializmusban 19
1.1.2. A statisztikai módszertan kialakulása, fejlődése. A statisztikai elmélet fejlődése Magyarországon 19
1.1.3. A statisztika kapcsolata más tudományokkal 23
1.2. A statisztikai sokaság és ismérv fogalma 25
1.3. A statisztikai adat, mutatószám és modell fogalma 27
1.4. A statisztikai osztályozás, csoportosítás 29
1.5. összehasonlítás és összehasonlíthatóság a statisztikában 32
2. A statisztikai információrendszer 35
2.1. A statisztikai információrendszer fogalma és működése 35
2.1.1. Statisztikai adat, információ és információrendszer 35
2.1.2. A statisztikai információrendszer szerkezete 37
2.1.3. A statisztikai információrendszer működése 38
2.1.4. Hierarchikus rendszerszerkezet 41
2.1.5. A vezetési információrendszer 45
2.2. A statisztikai szervezet 48
2.2.1. Statisztikai hivatalok 48
2.2.2. A magyar statisztikai szervezet 49
2.2.3. Nemzetközi statisztikai szervezetek 51
2.3. Kódolás és osztályozási rendszerek 52
2.3.1. A jelkészlet 53
2.3.2. A kódjegyzék 55
2.3.3. A kódszerkesztés 56
2.3.4. Osztályozási rendszerek 57
2.3.5. A hierarchikus osztályozás 59
2.4. A statisztikai adatfelvétel 62
2.4.1. Az adatgyűjtési rendszer 62
2.4.2. Teljes körű és reprezentatív felvétel 64
2.4.3. A kérdőív és az utasítás szerkesztése 67
2.4.4. Adatellenőrzés és hibajavítás 74
2.5. Adattárolás és feldolgozás 76
2.5.1. A statisztikai adatbázis 77
2.5.2. Adathordozók 78
2.5.3. Adatszervezés és-tárolás 80
2.5.4. Adatkarbantartás és-feldolgozás 86
2.6. A tájékoztatási rendszer 91
2.6.1. A statisztikai kiadványok 91
2.6.2. Egyéb tájékoztatási formák 92
3. Statisztikai sorok és táblák 93
3.1. Statisztikai sorok 93
3.1.1. Idő-és területi sorok 99
3.1.2. Minőségi és mennyiségi sorok 100
3.1.2.1. A mennyiségi sorok fajtái 105
3.1.2.2. A kvantilis értékek 112
3.2. Statisztikai táblák 115
3.2.1. Statisztikai mérlegek 122
3.3. A statisztikai elemzés jellegzetes esetei 125
3.3.1. Az ismérvek közötti kapcsolat fogalma 126
4. Elemzés egyszerűbb eszközökkel 131
4.1. Viszonyszámok 131
4.1.1. Megoszlási viszonyszámok 133
4.1.2. Összehasonlító viszonyszámok 135
4.1.3. Intenzitási viszonyszámok 139
4.2. Grafikus ábrázolás 142
4.2.1. Ábrázolás koordináta-rendszerben 143
4.2.1.1. Gyakorisági sorok ábrázolása 149
4.2.2. Egyéb ábrázolási módok 155
4.3. Egyszerű táblák adatainak elemzése 158
4.3.1. Intenzitási és Összehasonlító viszonyszámok együttes alkalmazása 163
4.3.2. A növekmény felbontása szorzótényezők szerint 166
4.4. Csoportosító táblák elemzése. Rész-és összetett viszonyszámok 170
4.4.1. A koncentráció elemzése 172
4.4.2. Az összetétel összehasonlítása 175
4.5. Kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése 182
4.5.1. Kapcsolatvizsgálat viszonyszámokkal 184
4.5.1.1. Kombinációs táblából számított megoszlási viszonyszámok összefüggése 187
4.5.1.2. A függetlenség feltétele 189
4.5.2. Az asszociáció szorossága 191
4.5.2.1. A Yule-féle asszociációs együttható 191
4.5.2.2. A Csuprov-féle asszociációs együttható 193
4.5.2.3. Közvetett kapcsolatok 198
5. Középértékek 201
5.1. A középértékek fogalma, fejtéi 201
5.1.1. Mérési skálák 202
5.2. Átlagok 204
5.2.1. Számtani átlag 208
5.2.1.1. A számtani átlag tulajdonságai 213
5.2.1.2. A számtani átlag és az intenzitási viszonyszám 218
5.2.2. Harmonikus átlag 219
5.2.3. Mértani átlag 222
5.2.4. A négyféle átlag összefoglaló áttekintése 224
5.3. Helyzeti középértékek. Módusz és médián 225
5.4. A középértékek és a csoportosítás 230
5.4.1. Átlag és sztochasztikus kapcsolat 231
5.5. Az idősorok elemzése átlagok segítségével 233
5.5.1. Kronologikus átlag 234
5.5.2. Átlagos abszolút és relatív változás 236
6. Szóródásszámítás, a gyakorisági sorok vizsgálata / 241
6.1. A szóródás mérőszámai 241
6.1.1. Átlagos eltérés 243
6.1.2 A szórás és a relatív szórás 245
6.1.2.1. A szórás tulajdonságai és felhasználásuk 248
6.1.2.2. Az alternatív ismérvek átlaga és szórása 250
6.1.3. Átlagos különbség 252
6.2. A gyakorisági sorok vizsgálatának további módszerei 254
6.2.1. Empirikus eloszlástípusok 255
6.2.2. Az aszimmetria mérőszámai 260
6.2.3. A momentumok 262
6.3. A vegyes kapcsolat szorosságának mérése 266
6.3.1. A szórásnégyzet összetevőkre bontása 266
6.3.2. A szóráshányados 270
7. Indexszámítás. Érték-, volumen- és árindex 273
7.1. Közös mértékegységben történő számbavétel. Az indexszám fogalma 273
7.2. AZ értékindexkör. Aggregát- és átlagformák 278
7.2.1. Az árindex 279
7.2.2. A volumenindex 284
7.2.3. Indexösszefüggések 286
7.2.4 Az indexek súlyozása 292
7.3. További volumen- él árindexformulák 298
7.3.1. Indexpróbák, keresztezett formulák 300
7.3.2. Az indexelmélet „közgazdasági" irányzata 304
7.4. Indexsorok 308
7.4.1. Állandó és változó súlyú indexsorok 312
7.4.2. A különböző fajta indexsorok tulajdonságai 316
7.4.3. Az időegység szerepe az indexsorokban 320
7.5. Területi indexek 323
7.5.1. Nemzetközi volumen-összehasonlítások 324
7.5 2. A valuták vásárlóerejének összehasonlítása 328
8. A főátlagok összehasonlítása standardizálás segítségével 331
8.1. A főátlagok összehasonlítása 331
8.2. Az összehasonlított főátlagok különbségének felbontása összetevőire 332
8.2.1. A megfelelő részátlagok különbségeiből adódó komponens 335
8.2.2. Az összetétel különbözőségéből eredő komponens 340
8.23. A standard adatsorozat megválasztásának lehetőségeiről 343
83. Indexszámítás standardizálás alapján 346
8.3.1. A főátlagindex 347
8.3.2. A részátlagindex 349
8.3.3. Az összetételhatás indexe 352
8.4. Összefüggések az értékindexkor és a főátlagindex-kör között 355

Témakörök