Általános statisztika I.

Tartalom

Előszó / 13
1. A statisztika alapfogalmai 17
1.1. A statisztika fogalma 17
1.1.1. A statisztikai tevékenység történeti kialakulása, fejlődése. Statisztika a szocializmusban 19
1.1.2. A statisztikai módszertan kialakulása, fejlődése. A statisztikai elmélet fejlődése Magyarországon 21
1.1.3. A statisztika kapcsolata más tudományokkal 25
1.2. A statisztikai sokaság és ismérv fogalma 27
1.3. A statisztikai adat, mutatószám és modell fogalma 29
1.4. A statisztikai osztályozás,csoportosítás 31
1.5. összehasonlítás és összehasonlíthatóság a statisztikában 34
2. A statisztikai információrendszer 37
2.1. A statisztikai információrendszer fogalma és működése 37
2.1.1. Statisztikai adat, információ és információrendszer 37
2.1.2. A statisztikai információrendszer szerkezete 39
2.1.3. A statisztikai információrendszer működése 40
2.1.4. Hierarchikus rendszerszerkezet 43
2.1.5. A vezetési információrendszer 47
2.2. A statisztikai szervezet 50
2.2.1. Statisztikai hivatalok 50
2.2.2. A magyar statisztikai szervezet 51
2.2.3. Nemzetközi statisztikai szervezetek 54
2.3. Kódolás és osztályozási rendszerek 55
2.3.1. A jelkészlet 56
2.3.2. A kódjegyzék 58
2.3.3. A kódszerkesztés 59
2.3.4. Osztályozási rendszerek 60
2.3.5. A hierarchikus osztályozás 62
2.4. A statisztikai adatfelvétel 65
2.4.1. Az adatgyűjtési rendszer 65
2.4.2. Teljes körű és reprezentatív felvétel 67
2.4.3. A kérdőív és az utasítás szerkesztése 70
2.4.4. Adatellenőrzés és hibajavítás 77
2.5. Adattárolás és feldolgozás 79
2.5.1. A statisztikai adatbázis 80
2.5.2. Adathordozók 81
2.5.3. Adatszervezés és-tárolás 83
2.5.4. Adatkarbantartás és-feldolgozás 89
2.6. A tájékoztatási rendszer 94
2.6.1. A statisztikai kiadványok 94
2.6.2. Egyéb tájékoztatási formák 95
3. Statisztikai sorok és táblák 97
3.1. Statisztikai sorok 97
3.1.1. Idő-és területi sorok 103
3.1.2. Minőségi és mennyiségi sorok 104
3.1.2.1. A mennyiségi sorok fajtái 109
3.1.2.2. A kvantilis értékek 116
3.2. Statisztikai táblák 119
3.2.1. Statisztikai mérlegek 126
3.3. A statisztikai elemzés jellegzetes esetei 120
3.3.1. Az ismérvek közötti kapcsolat fogalma 130
4. Elemzés egyszerűbb eszközökkel 135
4.1. Viszonyszámok 136
4.1.1. Megoszlási viszonyszámok 137
4.1.2. Összehasonlító viszonyszámok 139
4.1.3. Intenzitási viszonyszámok 143
4.2. Grafikus ábrázolás 146
4.2.1. Ábrázolás koordináta-rendszerben 147
4.2.1.1. Gyakorisági sorok ábrázolása 153
4.2.2. Egyéb ábrázolási módok 159
4.3. Egyszerű táblák adatainak elemzése 162
4.3.1. Intenzitási és Összehasonlító viszonyszámok együttes alkalmazása 167
4.3.2. A növekmény felbontása szorzótényezők szerint 170
4.4. Csoportosító táblák elemzése. Rész-és összetett viszonyszámok 174
4.4.1. A koncentráció elemzése 176
4.4.2. Az összetétel összehasonlítása 180
4.5. Kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése 186
4.5.1. Kapcsolatvizsgálat viszonyszámokkal 188
4.5.1.1. Kombinációs táblából számított megoszlási viszonyszámok összefüggése 191
4.5.1.2. A függetlenség feltétele 193
4.5.2. Az asszociáció szorossága 195
4.5.2.1. A Yule-féle asszociációs együttható 195
4.5.2.2. A Csuprov-féle asszociációs együttható 197
4.5.2.3. Közvetett kapcsolatok 202
5. Középértékek / 205
5.1. A középértékek fogalma, fejtéi 205
5.1.1. Mérési skálák 206
5.2. Átlagok 208
5.2.1. Számtani átlag 212
5.2.1.1. A számtani átlag tulajdonságai 217
5.2.1.2. A számtani átlag és az intenzitási viszonyszám 222
5.2.2. Harmonikus átlag 223
5.2.3. Mértani átlag 226
5.2.4. A négyféle átlag összefoglaló áttekintése 228
5.3. Helyzeti középértékek. Módusz és médián 229
5.4. A középértékek és a csoportosítás 234
5.4.1. Átlag és sztochasztikus kapcsolat 235
5.5. Az idősorok elemzése átlagok segítségével 237
5.5.1. Kronologikus átlag 238
5.5.2. Átlagos abszolút és relatív változás 240
6. Szóródásszámítás, a gyakorisági sorok vizsgálata / 245
6.1. A szóródás mérőszámai 245
6.1.1. Átlagos eltérés 247
6.1.2 A szórás és a relatív szórás 249
6.1.2.1. A szórás tulajdonságai és felhasználásuk 252
6.1.2.2. Az alternatív ismérvek átlaga és szórása 254
6.1.3. Átlagos különbség 256
6.2. A gyakorisági sorok vizsgálatának további módszerei 258
6.2.1. Empirikus eloszlástípusok 259
6.2.2. Az aszimmetria mérőszámai 264
6.2.3. A momentumok 266
6.3. A vegyes kapcsolat szorosságának mérése 270
6.3.1. A szórásnégyzet összetevőkre bontása 270
6.3.2. A szóráshányados 274
7. Indexszámítás.
Érték-, volumen- és árindex / 277
7.1. Közös mértékegységben történő számbavétel. Az indexszám fogalma 277
7.2. AZ értékindexkör. Aggregát- és átlagformák 282
7.2.1. Az árindex 283
7.2.2. A volumenindex 288
7.2.3. Indexösszefüggések 290
7.2.4 Az indexek súlyozása 296
7.3. További volumen- él árindexformulák 302
7.3.1. Indexpróbák, keresztezett formulák 304
7.3.2. Az indexelmélet „közgazdasági" irányzata 308
7.4. Indexsorok 312
7.4.1. Állandó és változó súlyú indexsorok 315
7.4.2. A különböző fajta indexsorok tulajdonságai 320
7.4.3. Az időegység szerepe az indexsorokban 324
7.5. Területi indexek 327
7.5.1. Nemzetközi volumen-összehasonlítások 328
7.5 2. A valuták vásárlóerejének összehasonlítása 332
8. A főátlagok összehasonlítása standardizálás segítségével / 335
8.1. A főátlagok összehasonlítása 335
8.2. Az összehasonlított főátlagok különbségének felbontása összetevőire 336
8.2.1. A megfelelő részátlagok különbségeiből adódó komponens 339
8.2.2. Az összetétel különbözőségéből eredő komponens 344
8.23. A standard adatsorozat megválasztásának lehetőségeiről 347
83. Indexszámítás standardizálás alapján 350
8.3.1. A főátlagindex 351
8.3.2. A részátlagindex 353
8.3.3. Az összetételhatás indexe 356
8.4. Összefüggések az értékindexkor és a főátlagindex-kör között 359

Témakörök