1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános statisztika

1-7. fejezet/Kézirat - Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 335 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 1000 példányban, 45 fekete-fehér ábrával. Kihajtható mellékletekkel. Tankönyvi szám: J10-847.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"1.1 A statisztika fogalma
Statisztikán több - egymással szoros kapcsolatban álló - különböző fogalmat szokás érteni. Statisztikának nevezik ugyanis:
1. azt a gyakorlati tevékenységet,... Tovább

Előszó

Részlet:
"1.1 A statisztika fogalma
Statisztikán több - egymással szoros kapcsolatban álló - különböző fogalmat szokás érteni. Statisztikának nevezik ugyanis:
1. azt a gyakorlati tevékenységet, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk /ebben az értelemben pl. igy beszélhetünk a statisztikáról: "a statisztika vizsgálja az életszínvonal alakulását"/; igy nevezik
2. e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összességét /"a lapok statisztikát közöltek az életszínvonal alakulásáról"/; végül
3. statisztikán egy bizonyos módszertant is értenek /"a statisztika eszközei alkalmasak az életszínvonal alakulásának vizsgálatára"/.
A fenti három fogalom közül az elsőt meghatározva a másik két fogalom közvetve is definiálható. / Számunkra e kettő közül a statisztikai módszertan meghatározásának lesz majd jelentősége./
A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk, /adatok/ gyűjtése, feldolgozása és elemzése, ennek alapján a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése. Azok a tömeges jelenségek, amelyek statisztikai tevékenység tárgyát képezik, sokfélék lehetnek. Pl: egy ország lakossága, a gyárak, ipari munkásság, mezőgazdasági, egyéni, szövetkezeti és állami gazdaságok, a kereskedelmi vállalatok, boltok, az ipar, a mezőgazdaság, vagy ezek valamely ágának termékei, a bel- és külkereskedelmi áruforgalom, a születések, halálozások és igy tovább. Az ilyen tömegek nagyságának megállapítása, azok összetételeinek, mozgásának, összefüggéseinek vizsgálata a társadalmi és gazdasági élet fontos kérdéseire ad választ." Vissza

Tartalom

1. A statisztika alapfogalmai 3
1.1 A statisztika fogalma 3
1.2 A statisztika történeti kialakulása, fejlődése. Statisztika a szocializmusban 6
1.3 A statisztika kapcsolata más tudományokkal 13
1.4 A statisztikai sokaság és ismérv fogalma 18
1.5 A statisztikai adat és mutatószám fogalma 21
1.6 A statisztikai adatok pontossága 22
1.7 A statisztikai munka szakaszai 29
Gyakorló feladatok 31
2. Csoportositás és összehasonlítás. Sorok és táblák. A statisztikai elemzés jellegzetes esetei 33
2.1 A statisztikai csoportositás 33
2.2 Összehasonlítás és összehasonlíthatóság a statisztikában 37
2.3 Statisztikai sorok 38
2.3.1 Idősorok 43
2.3.2 Területi sorok 45
2.3.3 Minőségi sorok 47
2.3.4 Mennyiségi sorok 52
2.3.4.1 Mennyiségi ismérv szerinti osztályozás 52
2.3.4.2 A mennyiségi sorok fajtái 58
2.3.5 Leiró sorok
2.4 Statisztikai táblák 64
2.4.1 Egyszerű táblák 69
2.4.2 Csoportositó táblák 70
2.4.3 Kombinációs táblák 71
2.5 Statisztikai mérlegek 74
2.6 A statisztikai elemzés jellegzetes esetei. Az ismérvek közötti kapcsolat 76
2.6.1 A statisztikai elemzés jellegzetes esetei 78
2.6.2 Az ismérvek közötti kapcsolat fogalma 79
2.6.3 Sztochasztikus kapcsolat és okozati összefüggés 83
Gyakorló feladatok 83
3. Programkészítés, adatgyűjtés, feldolgozás 89
A statisztikai szervezet 89
3.1 A statisztikai adatgyűjtés vagy adatfelvétel 89
3.1.1 Megfigyelési és számbavételi egység. A kérdőivek fajtái 89
3.1.2 A felvételek fajtái 93
3.2 Feldolgozás. Lyukkártyarendszerű és elektronikus
adatfeldolgozó és számitó gépek 98
3.2.1 Az adatok ellenőrzése 99
3.2.2 A kérdőivek előkészítése. Kódolás 101
3.2.3 A csoportosítás és összesités technikai végrehajtása 105
3.2.3.1 Kézi feldolgozás 106
3.2.3.2 Gépi feldolgozás 108
3.2.4 A számitások elvégzése 111
3.2.5 Elektronikus számitó és adatfeldolgozó gépek 112
3.2.5.1 A kettes számrendszer alkalmazása 113
3.2.5.2 A gépegységek működése 114
3.3 Statisztikai programkészítés 118
3.3.1 A feladat kitűzése és statisztikai megfogalmazása 119
3.3.2 Az elemzés és közlés terve 122
3.3.3 A feldolgozási terv 124
3.3.4 Felvételi terv. Kérdőiv és utasitás szerkesztése 125
3.3.5 Szervezési munkálatok 128
3.4 A statisztikai szervezet. Az állam szerepe a statisztikában. A szocialista statisztika szervezete 130
3.4.1 A magyar statisztikai szervezet 133
3.4.2 Nemzetközi statisztikai szervezet 138
Gyakorló feladatok 142
4. Viszonyszámok 145
4.1 A viszonyszámok fajtái. Különbözőfajta sorok elemzése viszonyszámokkal 145
4.1.1 Megoszlási viszonyszámok. Kelativ gyakoriság és valószinüség. Csoportositó sorok elemzése 147
4.1.2 Dinamikus és egyéb összehasonlító viszonyszámok. Összehasonlító sorok elemzése 151
4.1.2.1 Dinamikus (bázis- és lánc-) viszonyszámok 151
4.1.2.2 Teljesitmény-viszonyszámok. Koordinációs és területi összehasonlító viszonyszámok 154
4.1.3 Intenzitás! viszonyszámok. Leiró sorok elemzése 155
4.1.3.1 Nyers és tisztított viszonyszámok 157
4.1.3.2 Egyenes és fordított intenzitás viszonyszámok 159
4.2 Különböző tipusu táblák elemzése viszonyszámok segítségével 160
4.2.1 Egyszerű táblák elemzése. Intenzitás! viszonyszámokból számított összehasonlító viszonyszámok 160
4.2.2 Csoportositó táblák elemzése 165
4.2.2.1 A koncentráció elemzése 166
4.2.2.2 A viszonyszámok kapcsolata a csoportosítással. Az összetett és részviszonyszámok fogalma 168
4.2.2.3 A sokaság összetételének térbeli és időbeli összehasonlítása 171
4.2.3 A kombinációs táblák elemzése. Két ismérv sztochasztikus kapcsolatának vizsgálata viszonyszámokkal 174
Gyakorló feladatok 180
5. Grafikus ábrázolás 185
5.1 A statisztikai adatok grafikus ábrázolásának módszerei. A grafikus ábrák típusai 185
5.2 Grafikus ábrázolás koordináta-rendszerben 187
5.2.1 Idősorok ábrázolása oszlop- és vonaldiagrammal 189
5.2.2 Gyakorisági sorok ábrázolása oszlop és vonal dia grammal 191
5.2.3 Szalagdiagram. - Kombinációs tábla adatainak ábrázolása 202
5.2.4 A koncentráció ábrázolása 202
5.2.5 A korreláció ábrázolása 205
5.2.6 Logaritmikus skálabeosztás 208
5.2.7 Poláris koordináta-rendszer 212
5.3 Mértani alakzatok felhasználása koordináta-rendszeren kivül. - Minőségi sorok ábrázolása 218
5.4 Térképen alapuló ábrázolás. Területi sorok ábrázolása 227
5.5 Figurális ábrázolás 228
5.6 Nomogramok 229
Gyakorló feladatok 233
6. Középértékek 237
6.1 A középértékek szerepe, fajtái. Mennyiségi sorok elemzése középértékek segítségével 237
6.2 A számtani átlag. Egyszerű és súlyozott átlag 239
6.2.1 A súlyozott számtani átlag értékét befolyásoló tényezők 242
6.2.2 A számtani átlag tulajdonságai 246
6.2.3 A számtani átlag kiszámítása. Egyszerüsitési lehetőségek 250
6.2.4 Alternativ ismérvek átlaga 253
6.2.5 Számtani átlag és intenzitás! viszonyszám 254
6.2.6 Az összetett viszonyszámok számtani átlagformája 256
6.3 A harmonikus átlag 257
6.3.1 Értékösszeg-sor és harmonikus átlag 259
6.3.2 Az összetett viszonyszámok kiszámitása harmonákus átlag-formában 261
6.4 A mértani átlag 261
6.5 Á négyzetes átlag 262
6.6 A különféle átlagok közötti összefüggés, az átlagok nagyságrendje 263
6.7 A módusz 268
6.8 A médián 272
6.9 Idősorok elemzése átlagok segitségével 274
6.9.1 A kronologikus átlag 275
6.9.2 A fejlődés intenzitásának vizsgálata 278
6.10 A középértékek és a csoportositás 282
6.11 Az átlagszámítás szerepe a sztochasztikus kapcsolatok vizsgálatában 284
Gyakorló feladatok 285
7. Szóródásszámit ás. A gyakorisági sorok vizsgálatának további módszerei 289
7.1 A szóródás fogalma és mutatószámai 289
7.1.1 A szóródás terjedelme 290
7.1.2 Átlagos (abszolút) eltérés 291
7.1.3 A szórás 295
7.1.J.l A szórás tulajdonságai 296
7.1.3.2 A szórás kiszámitása. Egyszerüsitések alkalmazása 303
7.1.3.3 Alternativ ismérvek szórása 304
7.1.4 Átlagos (abszolút) különbség 304
7.1.5 A relativ szórás 309
7.2 A gyakorisági sorok vizsgálatának további módszerei 309
7.2.1 Kvantilisek 310
7.2.2 Empirikus eloszlás-tipusok 313
7.2.3 Az aszimmetria mérése 320
7.2.4 A momentumok
7.2.5 A X 2-próba. Illeszkedés-vizsgálat 325
Gyakorló feladatok 329-335
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Általános statisztika Általános statisztika Általános statisztika Általános statisztika Általános statisztika Általános statisztika Általános statisztika Általános statisztika Általános statisztika

A borító kissé foltos, töredezett, rajta tulajdonosi bejegyzés látható. A gerinc javított. A borító és néhány lap nedvességtől enyhén foltos, hullámos. Néhány lapon aláhúzások, ceruzás bejegyzések láthatók.

Állapot: Közepes
2.480 Ft
990 ,-Ft 60
5 pont kapható
Kosárba