Általános statisztika

Előszó

Kéziratként közreadott jegyzetünk alapvetően a Pénzügyminisztérium Tanulmányi Felügyelősége által kibocsátott „Általános statisztika" c. 1963-ban megjelent könyv alapján készült.
E jegyzetünk - főként 1. és 2. fejezete - tömörebb formában tárgyalja a tananyagot. Az említett könyv 4. fejezetének anyaga beépítésre került jegyzetünk 1. fejezetébe.
A jegyzet szerkesztésénél figyelembe vettük a Pénzügyminisztérium Oktatási Osztálya által 1967-ben sokszorosított formában kiadott „Általános Statisztika Útmutató" anyagát. Ez lehetővé tette, hogy a 3. fejezetet is rövidített formában jelentessük meg. Az Útmutató ugyanis bőven tartalmaz példákat a begyakorlásra, az értelmezés megkönnyítésére.
Az általános statisztika tananyagának az 1968-69 oktatási évben való tanulásánál értelemszerűen alkalmazni lehet az Útmutatóban közölt tananyag ütemezést.
Az idei tanévben az általános statisztika tananyagát a vállalati tervezés anyaga követi az oktatásban. Ennek befejezése után kerül sor az iparstatisztika tanulására.
Az általános statisztikai és az iparstatisztikai tananyag a vállalati tervezési szervezési tárgy vizsgaanyagának részét képezi. Vissza

Fülszöveg

Részlet a könyvből:

"A statisztika fogalma, szerepe Statisztikán a tömegesen előforduló jelenségeknek és folyamatoknak számok, adatok révén történő jellemzését értjük. A statisztikai tevékenység tárgyát képező jelenségek és folyamatok lehetnek társadalmi- gazdasági jellegűek (pl. Magyarország iparvállalatai, azok termelése, egy iparág munkagépei, egy külkereskedelmi vállalat exportált árui, a házasságkötések stb.), de lehetnek egyéb jellegűek is, mint például természeti jelenségek és folyamatok (időjárási jelenségek, biológiai jelenségek stb.). Tanulmányaink során csak a társadalmi-gazdasági tevékenységek leírását és feltárását célzó statisztikai tevékenységgel foglalkozunk. A statisztika mint tudomány a statisztikai tevékenység elméletét, módszertanát jelenti. A statisztika módszertana alapvetően két részre osztható: általános statisztikára, amely a jelenségek és folyamatok feltárásának és leírásának módszereit általánosságban (részben a matematikára támaszkodva) tárgyalja, valamint összefoglalóan szakstatisztikának nevezett részre, amelyek a konkrét statisztikai tevékenység egyes területein kialakult speciális módszereket foglalják rendszerbe, így a statisztikai tevékenység egyes ágainak megfelelően kialakult az ipar-, kereskedelem-, mezőgazdasági statisztika, szociális és kulturális, igazságügyi stb. statisztika. Az általános statisztikában tárgyalt módszerek helyes alkalmazásának egyik fontos feltétele a konkrét alkalmazási terület egyéb irányú alapos ismerete. Ezért az egyes szakstatisztikák alapjául az általános statisztika által feltárt módszerek mellett a megfelelő szaktudományok (ipargazdaságtan, kereskedelem-, mezőgazdaság gazdaságtana stb.) megállapításai szolgálnak. A statisztikai tevékenység többezer éves, jelentősége állandóan növekedett és napjainkban a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszközévé vált. A népgazdasági és alacsonyabb szintű tervek elkészítése és ellenőrzése, valamint a gazdaságpolitikai intézkedések kihatásának vizsgálata csak megfelelő statisztikai adatok birtokában lehetséges." Vissza