Általános statisztika

Előszó

Statisztikán általában a köznapi ember számok halmazát, adatsorokat, képletek tömegét érti. Ehhez a - előrebocsátjuk - helytelen szemlélet kialakításához nagyban hozzájárultak a polgári statisztikusok, különösen az angol-amerikai statisztikai iskola hívei, akik a statisztikát az alkalmazott matematika egyik ágának tekintik. Szerintük a statisztika olyan tudomány, amelyre az jellemző, hogy a természet és a társadalom területén észlelt jelenségeket számszerű alakban fejezik ki. Nézetük szerint a statisztika legszorosabb kapcsolatban a matematikával áll, sőt egyes statisztikai eljárások lényegében a matematikával azonosak. Szerintük a statisztika az ú.n. tömegjelenségek mennyiségi vizsgálatának tudománya, módszer, amelynek lényegét a nagy számok törvényén alapuló valószínűségszámítás, a szóródásra, az átlagokra vonatkozó matematikai megállapítások határozzák meg. Anélkül, hogy részletesen tárgyalnók itt e nézetet, a polgári statisztika néhány alapvető megtévesztő nézetére rá kell mutatni:
1./ A polgári statisztikusok egyenlőségi jelet tesznek a társadalmi és természeti törvényszerűségek között. Ezzel tagadják a társadalmi törvényszerűségeknek történelmi és az osztályharcok viszonyai között folyó jellegét.
2./ A polgári statisztikusok szerint a társadalmi élet területén, ahol a jelenségek "tömegesen" fordulnak elő, bizonyos speciális "statisztikai" törvényszerűségek léteznek, amelyek függetlenek a társadalom anyagi, történelmi valóságától. Ezek a statisztikusok figyelmen kívül hagyják a tényleges anyagi világ sokoldalúságát, összefüggéseit és csak a mennyiségek változásának egyetlen külső és formális ismérvére támaszkodnak. Vissza