A reprezentatív adatfelvétel | 339 |
A mintavételen alapuló becslés fogalma és alkalmazásának feltételei | 339 |
Egyszerű véletlen mintavétel | 340 |
A kiválasztás módszerei | 342 |
Számtani átlag becslése egyszerű véletlen mintából. A torzitatlan becslés fogalma | 345 |
A mintaátlagok szóródásnak vizsgálata. A standard hiba fogalma | 351 |
A mintaátlagok eloszlásának vizsgálata. A konfidencia intervallum | 355 |
A gyakorlati számítás végrehajtása | 360 |
Értékösszeg becslése egyszerű véletlen mintából | 362 |
Megoszlási viszonyszám becslése | 364 |
A mintasokaság nagyságának megállapítása | 366 |
Csoportos és többlépcsős mintavétel | 367 |
Csoportos (egylépcsős) kiválasztás | 368 |
Többlépcsős kiválasztás | 370 |
A rétegzett kiválasztás | 371 |
Becslés rétegzett mintából | 373 |
A rétegzett mintavétel pontossága | 375 |
Nem véletlen kiválasztás | 379 |
A szisztematikus kiválasztás | 380 |
A kiválasztási módok összefoglaló áttekintése | 381 |
Gyakorló feladatok | 381 |
Az idősorok komponenseinek vizsgálata. Trendszámítás | 385 |
Az idősorok összetevői | 385 |
Trendszámítás | 389 |
Trendszámítás mozgó átlagolással | 389 |
Az analitikus trend fogalma. A legkisebb négyzetek módszere | 399 |
Lineáris trend számítása | 404 |
Exponenciális trend | 410 |
Parabolikus trend | 415 |
Logisztikus trend | 419 |
A periódikus hullámzások vizsgálata | 420 |
Szezonális eltérések számítása | 422 |
Szezonindexek számítása | 428 |
A szezonális hullámzás vizsgálatának további módszerei és alkalmazások | 432 |
Konjunkturális ingadozások vizsgálata | 435 |
Interpoláció és extrapoláció az idősorok adataiból | 436 |
Gyakorló feladatok | 440 |
Korrelációszámítás | 443 |
A mennyiségi ismérvek közötti sztochasztikus kapcsolat speciális vonásai | 443 |
A korreláció szorosságának mérése | 447 |
A regressziós függvény | 453 |
A lineáris regressziós és korrelációs együttható összefüggése | 459 |
Nem lineáris regresszió | 463 |
Az asszociáció szorosságának mérése | 466 |
Indexszámítás. Érték-, volumen- és árindex | 473 |
Közös mértékegységben történő számbavétel. Az agregálás | 473 |
Az indexszám fogalma | 475 |
Az értékindex | 479 |
Az árindex | 481 |
Az árindex agregát-formája | 481 |
Árindexszámítás átlag-formában | 483 |
A volumenindex | 486 |
A volumenindex agregát-formája | 486 |
A volumenindex átlag-formái | 487 |
Index-összefüggések | 489 |
Az érték-, volumen- és árindex összefüggése | 489 |
Indexek és agregátumok összefüggései | 493 |
Összefüggés a főindex és a részindexek között | 495 |
Az indexek sulyozása | 496 |
Az egyedi indexek közötti korreláció szerepe | 502 |
Az indexszámítás formula-problémája. Indexpróbák, "keresztezett" formulák | 505 |
Indexsorok | 509 |
Állandó sulyu indexsorok | 512 |
Változó sulyu indexsorok | 515 |
Összefüggések az indexsorokban | 516 |
A különböző fajta indexsorok tulajdonságai | 520 |
Területi indexek | 524 |
Nemzetközi összehasonlítás volumenindexek segítségével | 526 |
Nemzetközi összehasonlítás árindexek segítségével | 530 |
Gyakorló feladatok | 531 |
Főátlagok összehasonlítása standardizálás segítségével | 535 |
Főátlagok összehasonlítása | 535 |
Az összehasonlított főátlagok különbségének felbontása összetevőire | 537 |
A megfelelő részátlagok különbségeiből adódó komponens | 540 |
Az összetétel különbözőségéből eredő komponens | 544 |
Standardizálás nomogram segítségével | 546 |
Indexszámítás standardizálás alapján | 549 |
A főátlag-index | 550 |
A részátlag-index | 551 |
Az összetételindex | 554 |
Az egyenes és fordított mutatók indexei | 557 |
Összefüggések az érték-indexkör és a főátlag indexkör között | 561 |
A standardizálás helye a statisztikai elemzés jellegzetes feladatai között | 566 |
Gyakorló feladatok | 570 |