Általános összeesküvés

Fülszöveg

Egon Hostovsky (1908-1973)
Egy cseh kisvárosban, Hronovban született, s mozgalmas életére New Yorkban tett pontot a halál. Prágai és bécsi bölcsésztanulmányait nem fejezte be. 1930-tól különböző könyvkiadókban dolgozott, majd 1937-ben külügyi szolgálatba lépett. A háború kitörésekor véletlenül külföldön tartózkodott, s nem tért haza. (Összes otthon maradt családtagja német koncentrációs táborban pusztult el.) Franciaországon, Portugálián és Mexikón át az USA-ba került. 1945 után ismét diplomáciai szolgálatot vállalt, de nem sokáig bírta: 1949-ben otthagyta norvégiai állomáshelyét, s ezúttal a kommunisták elől menekült az Egyesült Államokba.
Életében kiadott 23 könyve között van egy emlékirat és egy dráma, a többi mind elbeszélés és regény. Mint a lélektani próza mesterét, Jaroslav Hasek és Karel Capek mellett sokan a század harmadik nagy cseh prózaírójának tartják. Főbb művei: Prípad profesora Körnera (Körner professzor ügye, 1933, regény); Zhár (A gyújtogató, 1935, regény); Tri starci (Három öregember, 1937, elbeszélések); Listy z vyhnanství (Levelek a száműzetésből, 1941, elbeszélések); Sedmkrát v hlavní úloze (Hétszer főszerepben, 1947, regény); Osamelí burici (Magányos lázadók, 1948, elbeszélések); Pulnocní pacient (Éjféli páciens, 1954, a regényből amerikai film is készült); Dobrocinny vecírek (Jótékonysági estély, 1957, regény); Tri noci (Három éjszaka, 1964, regény); Osvoboditel se vrací (A felszabadító visszatér, 1972, dráma).
Mint Hostovsky emigrációban írt legtöbb könyve, az általában fő művének tartott Általános összeesküvés is előbb jelent me angol fordításban (1960), mint csehül (1969). A cseh kiadás az 1968-as "prágai tavasz" utolsó pillanataira esett. Mire hozzáfoghattunk volna magyarra fordításához, Hostovsky újra tiltott szerző lett Csehszlovákiában, s így az "egyeztetett kiadópolitikát" folytató Magyarországon is. Emiatt sikeredett ilyen későire a cseh író és a magyar olvasó első találkozása. Vissza