Általános nyelvészet

A nyelv belső struktúrája és a nyelvészeti kutatás módszerei

Szerző

B. A. Szerebrennyikov

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'B. A. Szerebrennyikov: Általános nyelvészet ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	499 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-3454-1

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz (Balázs János)	5
Az orosz eredeti II. kötetének előszavából (Ford.: Balázs János)	7
Az orosz eredeti III. kötetének előszava (Ford.: Balázs János)	9
A nyelvi rendszer és a nyelvi struktúra fogalmáról (Ford.: F. Nagy Géza)	13
Bevezető megjegyzések	13
A "rendszer" és a "struktúra" fogalmának értelmezése a modern tudományokban	18
A jelen fejezet elméleti és metodológiai előzményei, valamint az alapfogalmak meghatározása	27
A nyelvi rendszer és struktúra sajátosságai feltárásának történetéből	34
A nyelvi rendszernek és legfőbb jegyeinek leírása a mai nyelvészetben	44
A nyelvi rendszer összetételének kérdése és kutatásának leltározó-taxonomikus irányzata	45
A nyelvi rendszer funkcionális sajátságai és ezek teleológiai szempontú vizsgálata	50
A tulajdonképpeni nyelvi rendszer strukturális leírása és a nyelvi struktúra jellmezése	54
A nyelvi struktúra és a nyelvi rendszer fogalmának elkülönítése és az utóbbinak a meghatározása a modern nyelvészetben	59
A nyelvi rendszer hierarchikus rétegződése és szerveződésének sztatifikációs értelmezése	65
A nyelvi rendszer és mertikája	69
Irodalom "A nyelvi rendszer és a nyelvi struktúra fogalmáról" című fejezethez	79
A grammatika (Ford.: Juhász József)	88
A grammatika tárgya	88
Irodalom "A grammatika tárgya" című alfejezethez	96
A morfológia	97
A grammatikai jelentések kifejezésének módjai	97
A morfológiai elemzés alapegysége	118
Irodalom "A morfológia" című alfejezethez	138
A szintaxis (H. Molnár Ilona)	141
A szintaxis tárgya	141
A szintagmatikus viszonyok logikai elemzése	151
A szintagmatikai jelenések és kifejezésmódjaik	157
A szintagmatikai mutatók formális funkciója	166
A szintagmatikai mutatók szemantikai funkciója. A mondat nominatív aspektusa	168
A propozitív nomináció és a denotátum struktúrája	175
A mondat szintagmatikai szerveződésének két funkciója: az esemény nominációja és a kommunikatív cél kifejezése	179
A mondat nominatív és kommunikatív aspektusának kölcsönhatása	181
A propozitív nomináció sajátossága	184
A lexikai és a propozitív jelentések kölcsönhatása	190
A mondat nominatív aspektusa és a szintaktikai viszonyok	192
Az esemény nominációja és a kijelentés aktualizálása	194
A mondat és a kijelentés	196
A mondat magszerkezetének tagjai közötti viszonyok	203
A grammatikai kategóriák és a mondatformák	207
Paradigmatikus viszonyok a szintaxisban	209
Irodalom "A szintaxis" című alfejezethez	211
A nyelvrokonságra vonatkozó kutatások módszerei (Ford.: F. Nagy Géza)	217
A nyelvrokonság kutatásának módszertana (Bevezetés)	217
Az összehasonlító nyelvrokonsági kutatások technikája	236
Az összehasonlító-történeti módszer objektív nyelvészeti alapjai	237
Az összehasonlító-történeti kutatás alapvető eljárásai	240
A szintaktikai rekonstrukció	248
A szavak régi jelentésének rekonstruálása	255
Az alapnyelv problémája	260
A belső rekonstrukció módszerei	274
A kvantitatív módszerek	275
A nyelvtipológiai sajátságok és a nyelvi univerzálék alkalmazása	280
További nyelvek bevonása	283
A nyelvföldrajzi módszerek alkalmazása	286
A helynévanyag felhasználása	287
Irodalom "A nyelvrokonságra vonatkozó kutatások módszerei" című fejezethez	290
A szinkrónia és a diakrónia megkülönböztetésének problémája (Ford.: F. Nagy Géza)	296
Irodalom "A szinkrónia és a diakrónia megkülönböztetésének problémája" című fejezethez	306
A nyelvföldrajzi kutatás módszerei (Ford.: Bakos Ferenc)	308
A "nyelvföldrajz" és az "areális nyelvészet"	308
A nyelvföldrajz történetéből	309
A nyelvföldrajzi módszer nyelvészeti alapjai	320
A nyelvföldrajz szinkrón aspektusai	323
A nyelvjárások feltárásának módszerei	323
A helynevek és víznevek elterjedési területeinek feltárása	325
A nyelvföldrajz diakrón aspektusai	325
Az innovációk és az archaizmusok meghatározása	325
A nyelvi jelenségek elterjedési központjainak meghatározása	331
Az érintkezésen alapuló nyelvi kiegyenlítődés vizsgálata	333
A nyelvi szövetségek areáljainak meghatározása	335
A kihalt szubsztrátumnyelv hatásának a földerítése	335
A történeti dialektológia kérdései	338
Az alapnyelv nyelvjárási areáljainak a meghatározása	338
Valamely konkrét nyelv ősi nyelvjárási tagolódásának a feltárása	347
Irodalom "A nyelvföldrajzi kutatás módszerei" című fejezethez	347
A strukturális elemzés alapvető elvei és módszerei (Ford.: F. Nagy Géza)	349
A nyelv strukturalista megközelítése	349
A fonetikai és a szemantikai szubsztancia lényegesebb ismérvei, valamint ezek meghatározásának módszerei	352
A nyelv strukturális egységei közötti határok kijelölése	361
A nyelvi egységek funkcionális osztályozása	370
A hierarchikus viszonyok és meghatározásuk módszerei	375
Az alapalak kiválasztása a nyelv morfológiai egységeinek levezetése során	387
Irodalom "A strukturális elemzés alapvető elvei és módszerei" című fejezethez	395
A tipológia módszerei (Ford.: Havas Ferenc)	399
A nyelvi hasonlóságok és kutatásuk módszerei	399
Az összehasonlítás minz univerzális nyelvészeti módszer	403
A tipológiai elemzés alapelvei	409
Irodalom "A tipológia módszerei" című fejezethez	425
A nyelvtudomány általános metodológiája és a nyelvészeti kutatás egyes módszerei közötti viszony (Ford.: F. Nagy Géza)	429
A tudomány általános metodológiájának fogalma	429
A konkrét tudományos módszerek és ezek struktúrája	429
A módszerelmélet	432
A módszer nyelvészeti alapjai	432
A tudományos eljárások rendszere	433
A technikai eszközök és eljárások	436
A nézőpont szerepe a nyelvészeti kutatásokban	437
A kutató nézeteinek hatása a tudományos kutatói módszerekre	438
A marxista dialketikus módszer és az egyes módszerek összefüggéseinek problémáiról	439
A nyelvészeti módszerek alkalmazásának tipikus hiányosságai	456
Az elméleti alaptételek tökéletlensége	456
Az objektum fogyatékos vizsgálata	456
Az elméleti alaptételek egyoldalúsága	456
Apriorizmus	457
A hipotézisek következetlenségei és ellentmondásai	458
Az egész egy részének általánosítása	461
A nyelvészeti módszerek kibernetizálása	464
Helytelen analógia alapján való kutatás	466
A nyelvi egységek létezésének konvencionalista felfogása	468
A nyelvtörténeti tények összekapcsolása a nép történetével akkor is, ha erre tudományosan megalapozott módszerek gyakorlatilag nincsenek	472
A módszertan helytelen megválasztása	473
A kutatás objektumának természetétől idegen sajátosságokkal való felruházása	474
Irodalom "A nyelvtudomány általános metodológiája és a nyelvészeti kutatás egyes módszerei közötti viszony" című fejezethez	476
Névmutató	481
Tárgymutató	486
Nyelvmutató	492