Általános növénytermesztéstan

Tartalom

Bevezetés 3
1. fejezet: Talajtani ismeretek 5
I. A talajtan feladata, jelentősége 7
II. A talaj fogalma és keletkezése 8
A) Talajképző ásványok 8
B) Talajképző kőzetek 9
III. A Talaj alkotórészei 12
1. A talaj élettelen alkotórészei 13
a) Ásványi vagy szilárd alkotórészek 13
b) Szerves alkotórészek 14
c) Talajsók vagy tápanyagok 17
d) Talajkolloidok 22
e) Talajvíz 23
f) Talajlevegő 25
2. A talaj élővilága 25
IV. A talaj tulajdonságai 28
1. A talaj rétegezettsége (szintjei) 28
2. A talaj kötöttsége 30
3. A talaj szerkezete 32
4. A talaj szintje 35
5. A talaj hőgazdálkodása 35
6. A talaj tápanyaggazdálkodása és tápanyagmegkötőképessége 36
7. A talaj kémhatása (pH) 37
8. A talaj tevékenysége 40
9. A talaj beéredése 40
10. A talaj termékenysége 41
V. Magyarország talajtípusai 41
1. Váztalajok (homok és öntéstalajok) 42
2. Erdőtalajok 45
3. Réti talajok 47
4. Mezőségi talajok 47
5. Szikes talajok 48
6. Láptalajok 50
VI. Talajvédelem 51
2: fejezet: Agrometeorológiai ismeretek 55
I. A meteorológia felosztása, célja, feladata 57
II. Az időjárás és az éghajlat tényezői, elemei 58
1. A légkör (légóceán vagy atmoszféra) 59
a) A légkör (légóceán) szerkezete 59
b) A légkör tartományai (rétegei) 59
c) A légkör anyagi összetétele 60
d) A légóceán fényjelenségei 61
2. Az időjárás tényezői, eleme 61
a) Az időjárás és az éghajlat fogalma 61
b) Az időjárási tényezők és eleme 61
1. A sugárzás 62
2. A levegő hőmérséklete 64
3. A levegő nedvessége 66
4. A légnyomás 67
5. A levegő áramlása és a szél 69
6. A levegő párolgása70
7. A felhők és a köd 71
8. A csapadék keletkezése és formái 72
9. Az időjárás előrejelzése (prognasztika) 75
3. Az éghajlat jellemzésére szolgáló számértékek 76
4. A makro-, mező- és a mikroklima fogalmat 77
III. Magyarország éghajlata 77
1. Az éghajlatunkat meghatározó tényezők 77
2. A napsugárzás 78
3. A borultság 79
4. A levegő hőmérséklete 80
5. A légnyomás és a szél 81
6. A levegő nedvessége 81
7. A csapadék 82
8. Magyarország éghajlati körzetei 83
3. fejezet: TalajmŰveléstani ismeretek 87
I. A talajművelés célja és feladata 89
II. A földművelési rendszerek kialakulása 90
1. A legelőváltós és a parlagos földművelési rendszerei 91
2. Az ugaros földművelési rendszer 92
3. A vetés váltó földművelési rendszer 93
4. A földművelés szabad rendszere 95
III. A talajművelés alapvető eljárásai96
1. A talajforgatás 99
2. Szántás 99
IV. Szántás utáni talajművelési eljárások 105
1. Talajporhanyító eszközök 105
2. A talaj tömörítése 109
3. A talaj egyengetése 111
V. A talajművelési rendszerek 111
1. Alapvető talajművelés 112
Tarlóhántás 112
Nyári mélyszántás 113
Talajművelés későn lekerült elővetemények után 114
Őszi mélyszántás 114
Tavaszi szántás 115
2. Vetés előtti talajművelés 117
Nyárvégi vetések, vetés előtti talajművelése 117
Őszi vetések vetés előtti talajművelése 117
Tavaszi vetések vetés előtti talajművelése 118
Másodvetések vetés előtti talaj művelése 118
3. Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek 119
VI. A vetőmag és a vetés 121
1. A vetőmag értékmérő tulajdonságai 121
2. A vetőmag előkészítése 123
3. A vetőmag mennyisége 123
4. A vetés módjai 124
4. fejezet: Trágyázástani ismeretek 127
I. A trágyázástani ismeretek célja, a talajerőgazdálkodást segítő tudományok 129
II. A trágyafélék csoportosítása 130
III. Az istállótrágya 131
1. Az istállótrágya összetétele 132
2. Az alom 133
3. A várható istállótrágya mennyisége 134
Az istállótrágya kezelése 136
1. Az istállótrágya érése 136
2. Az istállótrágya erjesztése gázositással 139
3. Az istállótrágya érési fokozatai 140
4. A trágya kezelése az istállóban 140
5. A trágyakezelés módjai 141
6. Az istállótrágya foszforsavas erjesztése 143
7. Az istállótrágya kihordása, teregetése, alászántása 143
8. Milyen növények alá adjunk istállótrágyát? 144
IV. A komposzttrágya 144
V. A fekál trágya 147
VI. Baktériumtrágya 147
VII. Baromfitrágya 150
VIII. Zöldtrágya 150
IX. Műtrágyázás 152
1. Nitrogéntartalmú műtrágyák153
2. Foszforsavtartalmú műtrágyák 154
3. Káliumtartalmú műtrágyák 156
4. Közvetve ható műtrágyák 157
5. A hazánkban használatos műtrágyák főbb adatai 158
6. Nyomelemtrágyázás 159
7. A műtrágyázás ideje 159
8. A műtrágyázás módjai 160
9. A műtrágyák keverhetősége 161
5. fejezet: Öntözéstani ismeretek 163
I. Az öntözés jelentősége, célja 165
II. Hazai öntözésünk helyzete és fejlődési perspektívája 166
III. Az öntözés alapfeltételei 168
1. Talajviszonyok 168
a) A talaj szerepe az öntözésnél 168
b) A talaj vízgazdálkodása 169
2. Vízviszonyok 170
a) Az öntözővíz minősége 171
b) Az öntözővíz javítása 173
c) Az öntözővíz beszerzésének lehetőségei174
d) A növények vízigénye és öntözővíz igénye 174
3. Éghajlati adottságok 176
a) A napfény 177
b) A hőmérséklet 177
c) A csapadék 173
d) A levegő mozgása és páratartalma 180
4. Domborzati viszonyok 180
IV. Az öntözés gyakorlata 180
1. Az öntözések csoportosítása 181
2. Felületi öntözések 183
a) Árasztó öntözés 183
b) Csörgedeztető öntözés 185
c) Áztató vagy barázdás öntözés 186
3. Esőszerü öntözés 189
a) Az esőszerü öntözés alkalmazásának jelentősége 189
b) Esőztető berendezések 190
c) Esőszerü öntözés alkalmazási lehetőségei 192
4. Altalaj öntöz 193
5. Csőkutas öntözés 193
V. Öntözőtelepek műtrágyái 195
VI. Az öntözött területek talajművelése és trágyázása 197
1. Talajművelés 197
2. Trágyázás 198
VII. Vizes területek hasznosítása 199
6. fejezet: Gyomnövénytani ismeretek 201
I. Általános gyomnövénytan 203
1. A gyomnövény fogalma és kártétele 203
2. A gyomtermőhelyek 206
3. A gyomnövények elterjedésének módjai 209
4. Talaj jelző (indikátor) gyomnövények 211
5. Zárlati (karantén) gyomnövények 213
II. Részletes gyomnövénytan 215
1. A gyomnövények csoportosítása 215
2. A gyomnövény csoportok részletezése 217
1. Egyéves gyomnövények (T) 217
2. Kétéves gyomnövények (HT) 219
3. Talajszintben telelő (sekélyen gyökerező) gyomnövények (H) 219
4. Talajban telelő (mélyen gyökerező) gyomnövények (G) 220
5. Mocsári- és vizi gyomnövények (HH) 221
3. A tömegesen előforduló 12 gyomfaj részletes ismertetése 222
1. G3 Folyandár szulák=Convolyulus arvensis 222
2. G3 Mezei aszat=Cirsium arvense (L.)Scop. 222
3. T4 Zöld muhar = Setaria viridis (L.)Beauv. 225
4. T4 Fehér libatop = Chenopodium album L. 225
5. T4 Fakó muhar = Setaria glauca (L. )Beauv 228
6. T4 Porcsin keserüfü = Polygonum aviculare 228
7. G3 Útszéli zsázsa = Lepidium draba L. 229
8. Gq Hamvas szeder = Rubus caesius L. ! 231
9. T4 Tarló tisztesfü = Stachys annua L. ! 231
10. T4 Pirók ujjasmuhar = Digitaria sanguinalis 234
11. Gj Mezei zsurló = Equisetum arvense L. ! 234
12. T4 Kakaslábfü = Echinochloa crus-galli (L.) Beauv 236
III. A gyomok elleni védekezés 238
1. Megelőző eljárások (preventiv védekezés) 238
2. Gyomirtóeljárások 239
3. Vegyszeres (herbicides) gyomirtás 240
Függelék 243
Felhasznált irodalom 243
Tartalomjegyzék 245

Témakörök