Általános metodika

Tartalom

Előszó 5
I. A metodika mint tudomány (Szoboszlay Miklós) 7
1. A metodika tárgya és feladatai 9
2. A metodika kutatási módszerei (metodológiája) 12
A megfigyelés 13
A beszélgetés 13
Kérdőívek - felmérések 13
Tesztek 14
A kísérlet 14
A feldolgozó (értékelő) módszerek 16
3. A metodika helye a tudományok között 17
A metodika és a pedagógiai tudományok 18
A metodika és a lélektani tudományok 20
A metodika és a nyelvtudomány 23
4. Hazai nyelvoktatásunk fejlődésének áttekintése 28
A felszabadulás előtti időszak 28
A tanított nyelvek 28
A tantervi célok 28
Elvi-metodikai kérdések 29
A felszabadulás utáni időszak 30
Az iskolareformot megelőző időszak 30
Az iskolareform megvalósulásának időszaka 33
Elvi, szakmai-metodikai kérdések 34
II. Az idegen nyelv mint tantárgy (Szoboszlay Miklós) 37
1. Az idegen nyelv helye a tantárgyak között 39
2. Az anyanyelv és az idegen nyelv mint tantárgy eltérő vonásai 41
3. Az idegen nyelv iskolai tanulásának s az anyanyelv iskola előtti
elsajátításának eltérő folyamata 43
Tudatosság - spontaneitás viszonya 43
A gondolkodás fejlődése 44
A tanulók korábbi nyelvi tapasztalatai 45
A nyelvtanulás lehetőségei
4. Az idegen nyelvek tanításának céljai 47
A célt meghatározó tényezők 47
A célok történeti alakulása hazai idegennyelv-oktatásunkban 48
A formális képzés célja 48
A gyakorlati (utilitarisztikus) cél 48
A reális-materiális (irodalmi stb.) cél 49
A művelődésrajzi és nevelési célok 50
A korszerű célrendszer problémái 51
A gyakorlati cél 51
A nevelési cél 52
A művelődési cél 53
5. Az idegennyelv-oktatás tartalma 57
Az oktatás tartalmának kétféle felfogása 57
Az oktatás tartalmának kiválasztása 57
A szavak kiválasztása 58
A szókincs tárgykörei és témái 60
A nyelvtani minimum meghatározása 61
A kialakítandó jártasságok és készségek 62
6. Az idegen nyelv tanulásának folyamata 64
A nyelvi jelek szerepe 64
A beszédtevékenység jellege 65
A nyelvtanulás két fázisa 68
Első fázis: a nyelvi anyag elsajátítása 68
Második fázis: az összetett beszédjártasságok kialakulása 70
7. Az idegennyelv-oktatás törvényszerűségei, alapelvei 72
Nevelési alapelvek 73
Didaktikai alapelvek 74
A segéd- és a határtudományok törvényszerűségei 76
A metodikai törvényszerűségek, alapelvek 76
Az oktatás céljaival, feladataival kapcsolatos alapelvek 77
A tananyag kiválasztásával kapcsolatos alapelvek 77
A tankönyvírással kapcsolatos alapelvek 77
Az oktatási folyamattal kapcsolatos legfőbb alapelvek 78
8. Az oktatás módszerei
A módszer fogalma a didaktikában 80
A módszer fogalma a metodikai irodalomban 81
Az általános (elvi) értelemben vett módszer 81
A szűkebb, didaktikai értelemben vett módszer 86
III. A nyelvi anyag feldolgozása
1. A kiejtés tanítása (Horváth József) 91
Alapfogalmak
A kiejtés tanításának pszichológiai háttere 94
A kiejtési gyakorlatok kérdése 96
Az artikuláció, az idegen beszédhangok tanítása 97
A hangsúly és beszédritmus tanítása 99
Az intonáció tanítása 102
A nyelvi laboratórium szerepe 104
A kiejtés és az írás kapcsolata 105
2. A szókincs tanítása (Banó István) 108
A szókincs jellemzői 108
Az elsajátítandó szókincs mennyiségi és minőségi meghatározása 109
Szókincsminimumok, tantervi szójegyzékek no
Az új szavak mindenoldalú megismertetése 112
A szó jelentésének a feltárása 114
Az egynyelvű szemantizáció 114
A fordításos szemantizáció 115
Az egynyelvű szemantizáció megvalósításának fő formái; előnyei, hátrányai 117
A szövegek önálló feldolgozásával kapcsolatos szemantizációs
munka: szótárhasználat 119
A kontrasztivitás elvének az érvényesítése a lexikai munkában 123
A szóalkotás elemeinek elsajátíttatása 125
A szótanulás metodikai problémái 126
A szótanulás technikája 126
3. A nyelvtan tanítása (Szanyi Gyula) 131
Nyelvoktatás és nyelvtantanítás 131
A nyelvleírás modelljei és a nyelvoktatás kapcsolata 134
A nyelvtani minimum 136
A nyelvtan tanításának metodikai szabályai 140
Tudatosítás és automatizálás 142
A nyelvtani anyag feldolgozásának módjai 143
Az anyanyelv hatása az idegen nyelv elsajátítására 145
A nyelvtani gyakorlatokkal szemben támasztott követelmények 147
A nyelvtani gyakorlatok típusai 148
A nyelvtani gyakorlatrendszer 152
A nyelvi jártasságok és készségek fejlesztése 1
1. Az idegen nyelvű beszéd tanítása (Krammer Jenő) 161
A beszéd fontossága és természete 161
A beszédtanítás nehézségei
A beszéd mibenléte 163
A beszélni tanuláskor jelentkező egyéni sajátosságok 166
Az idegen nyelven való megszólalás gátló körülményei 167
Beszédtechnikai feltételek: 169
a) Fonetikai előképzés 169
b) Spontaneitásra törekvés 170
c) Monologikus és dialogikus könyv nélküli „beszéd" 170
Beszédtanításunk alapja: a művelt köznyelv 170
a) A kérdés-felelet 172
b) Kombinált nyelvgyakorlatok 172
Beszédindítás, beszédszituáció 174
A tanítási óra természetes beszédhelyzetei 178
A külön beszédgyakorlatok kérdése 179
A beszédgyakorlatok és a beszéd programja egy-egy nyelvtanfolyam egészében 180
2. Az olvasás tanítása (Tálasi Istvánné) 186
Az olvasás helye és funkciója 186
Az olvasás technikájának tanítása 189
Intuitív-imitatív olvasás 190
Az olvasási szabályok kontrasztív tudatosítása 191
A tanulók önállósuló olvasása 194
Az önálló, spontán olvasás 194
A hangos és a csendes olvasás 195
Az egyéni és a kórusban történő olvasás 196
A magnetofon alkalmazása az olvasástechnika fejlesztésében 197
A szöveg megértése 198
A szintetikus olvasás 199
Az analitikus olvasás 202
3. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése (Horváth József) 206
Az írás helye a „készségek" között 206
Az idegen nyelvi írás tanítása 207
A helyesírás problémája 208
Az írásbeli kifejezőkészség fogalma 210
A másolás és a diktálás 211
A fogalmazáshoz vezető írásbeli gyakorlatok 213
A fogalmazás tanítása 210
A dolgozatok 218
A tanulók írásbeli munkájának javítása 218
4. A fordítás szerepe (Horváth József) 221
Művelődési és nevelési feladatok (Lothringer László) 225
A művelődési-nevelési feladatok megvalósítása 227
Nyelvtanulás és nevelési célok 227
Nevelési lehetőségek az idegen nyelvi órákon 229
A tankönyvi szövegek tematikájának szerepe a nevelésben 231
A nyelvi anyagból következő nevelési lehetőségek 236
Az oktatási folyamat megszervezése 239
1. A tantervek realizálása a tankönyvekben (Horváth Miklós) 241
Az idegen nyelvi tankönyv rendeltetése és szerepe 241
Tankönyv és tankönyvelmélet 242
A tanterv és a tankönyv 243
A tankönyvi anyag mennyisége és minősége 244
A tankönyv és a gyakorlati élet 244
Az idegen nyelvi tankönyv szöveganyaga 246
Az idegen nyelvi tankönyv szókincse 248
A tankönyv nyelvtani anyaga 249
A tankönyvi gyakorlatok 250
Kiegészítő szövegek 252
A nyelvtani anyag táblázatos rendszerezése 252
Az ábécés szótár 253
A szemléltetés szerepe a tankönyvben 253
2. A szemléltetés eszközei (Szoboszlay Miklós) 255
A szemléltetés eszközeinek felosztása 255
A) Természetes szemléltetés 257
A tananyag orális bemutatása a tanár által 257
Tárgyi szemléltetés 258
Motorikus szemléltetés 259
Dramatizálás 260
Szituatív szemléltetés 261
Grafomotorikus szemléltetés; az íráskép 261
Rajz 262
B) Nyomtatott segédeszközök 262
A tankönyv 262
A szótárak 263
A nyelvtankönyvek 263
Tanári kézikönyvek, munkafüzetek 264
Programozott tankönyvek 264
Folyóiratok, napilapok 265
Fali szemléltető képek 265
Applikációs képek 266
Nyelvtani szemléltető táblák 266
C) Modern technikai eszközök 267
Auditív technikai eszközök 267
A gramofon 267
A magnetofon 267
A rádió 268
Vizuális technikai eszközök 268
Episzkóp 268
Diavetítő 269
A némafilm 269
Audiovizuális segédeszközök 270
A diafilm és a magnetofon szinkronja 270
A hangosfilm 271
Nyelvi laboratórium 272
Az oktatógép 274
A televízió 274
3. Az oktató-nevelő munka tervezése; a tanítási óra (Rosta Sándor) 277
A tanmenet készítése 278
Gyakorlati tanácsok a tanmenet készítésével kapcsolatban 281
A tematikus terv készítése 282
Gyakorlati tanácsok a tematikus terv készítéséhez 285
Az óraterv készítése 286
Gyakorlati tanácsok az óravázlat készítéséhez 288
A nyelvi óra felépítése 289
A nyelvi óra bevezetése 290
Ellenőrzés az idegen nyelvi órákon 292
A kollektív írásbeli ellenőrzési formák 294
Új ismeretek nyújtása, rögzítése, begyakorlása a nyelvi órán 296
A nyelvi óra befejezése 297
4. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése (Kosaras István) 300
Az ellenőrzés célja 300
Az ellenőrzés tárgya 301
Az ellenőrzés elvei 302
Az értékelés módjai 304
A négy alapkészség ellenőrzése 307
Beszéd és hallás utáni értés 307
Olvasás, írás 309
A nyelvi ismeretek ellenőrzése 310
A hibák kijavításának pszichológiai kérdései 311
5. A tanulóknak a tanítási órán kívül végzett munkája (Banó István) 315
Az idegen nyelvi órára való felkészülés sajátosságai 316
A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás 318
A szakköri munka 319
A tanítási órán kívüli egyéb munkaformák 322
VII. A szakosított tantervű oktatás speciális problémái (Cser Sándorné - Horváth József) 327
1. Általános iskola 329
Előzmények 329
A tantervek 329
Sajátos pszichológiai és metodikai problémák 330
2. Gimnázium 335
A kezdő szakosított osztályokban folyó nyelvoktatás célkitűzései 335
A tanterv feladatrendszere 336
Sajátos követelmények 337
Hallás utáni értés 339
Beszéd 339
Olvasás 342
Írás 343
Haladó szakosított osztályok 344

Témakörök