1.060.428

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános metafizika

Szerző
Budapest
Kiadó: Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia jegyzetosztály
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 272 oldal
Sorozatcím: A Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia kiadványai
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: 1000 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Minden tudományos vizsgálódás a valóságra irányul. A tudományos megismerés az érzéki tapasztalásból indul ki, melynek adatait magasabb szinten az értelem rendszerezi. A megismerés kezdeti szintjén... Tovább

Előszó

Minden tudományos vizsgálódás a valóságra irányul. A tudományos megismerés az érzéki tapasztalásból indul ki, melynek adatait magasabb szinten az értelem rendszerezi. A megismerés kezdeti szintjén azonban már felmerül egy kérdés, melyet az ember nem hagyhat figyelmen kívül: "Mi ez" a dolog, amit megismerek. A kérdés, mely a dolog "mi-ség"-ére vonatkozik, magába foglal egy másik alapvető kérdést is: az a dolog, melynek lényegét kutatom, vajon létezik-e mint létező dolgot? A dolog legáltalánosabb részére vonatkozó kérdés minden megismerésünk alapvető feltétele. Ha ezt nem fogadjuk el, akkor nincs értelme további kérdéseinknek sem. E kérdés színe előtt az emberi elme mintegy "mozgósítja" a megismerés minden szintjén működő erejét, "összegyűjti" adatait és a gondolkodó elmében egységesítve erre az alapvető kérdésre összpontosít. A létezésre irányuló kérdés nem hagyja érintetlenül magát az embert sem, aki a kérdést fölveti. Hiszen a lét értelmére, lényegére vonatkozó válasz őt is érinti, méghozzá legbenső mivoltában, de mindennapi életében is. Hiszen az ember is egy a létezők közül. Vissza

Tartalom

Bevezetés1
A metafizika meghatározása1
Elnevezése2
Tárgya4
Lehetséges-e a metafizika mint tudomány?6
Történeti áttekintés
A metafizikai módszerek különbözősége7
A materializmus9
Az idealista monuzmus10
A lét dualisztikus magyarázata11
A valóság teisztikus magyarázata12
A lét egysége /A létfogalom és a transzcendentális fogalmak/
1. tétel: A lét állitásából indulunk ki. Az állitás aktusára való reflexió közben fölfedezzük a lét fogalmát. A lét fogalmának és a fogalom állitásának szembeállitásából vezetjük le a metafizika tudományát.
A tétel célja13
Néhány következtetés16
A metafizika módszere18
Szakkifejezések19
Bizonyitás20
Megjegyzések:
1. Az elvonatkoztatás három fokozata22
2. A metafizika felosztása27
2. tétel: Az egyetemes létfogalom a lét rendjében megvalósuló vagy megvalósitható lényeget fejez ki. Az egyetemes létfogalom általában minden létező dologra kiterjeszthető, minden létezőről állitható. Az egyetemes létfogalom tartalma a legszélesebb körben tágitható és a leginkább szükithető. Az egyetemes létfogalomnak tehát kiterjedési köre a legnagyobb, tartalmi köre viszont a legkisebb.
A tétel célja29
Követelmények28
Szakkifejezések34
Vélemények35
Bizonyitás35
Scholion:
1. a lét-fogalom transzcendentális fogalom37
2. A létfogalom kiterjesztési és tartalmi köre37
3. A létfogalom kettős jelentése38
4. A létfogalom indeterminált és determinált fogalom38
5. A létfogalom bennfoglalt értelemben komplex fogalom39
6. Értelmi lét, lehetőségi lét, semmi40
7. Milyen tulajdonságok vezethetők le a létfogalomból a metafizikai dedikció utján?43
8. A lét transzcendentális tulajdonságairól általában44
3. tétel: A létfogalom állításának és tagadásának contradictorius szembeállitásából vezetjük le a lét belső oszthatatlanságát, vagyis a lét egységét. A lét állitásában implikált "sok" fogalma mind logikailag, mind ontológiailag csak másodlagos az "egy" fogalmához viszonyitva. Az egység a lét olyan tulajdonsága, amely nem pozitive, hanem csak negative, mégpedig a priváció értelmében kapcsolódik a létfogalom lényegéhez.
A tétel célja45
Szakkifejezések46
A tétel magyarázata48
Bizonyitás53
Scolion:
1. a metafizika első principiuma54
2. Az oppositio fajtái55
3. Az egység és különbözőség fajtái57
4. Abszolut értelemben vett sokféleség nem lehetséges57
4. tétel: A létet állitó emberi elme /mens/ és az itéleben állitott lét /esse/ viszonyos szembenállitásából juthatunk el metafizikai levezetés utján a lét igazságának fogalmához
A tétel célja58
Szakkifejezések59
A tétel magyarázata60
Bizonyitás62
Scholion:
1. Az elégséges megindoklás elve63
2. A lét és a tudat transzcendenciája64
3. Az idealizmus problematikája65
A tévedés66
5. tétel: A létfogalom állitásának és a szellemi törekvésképességnek viszonyos szembeállitásából vezetjük le a jó transzcendentális fogalmát.
A tétel célja68
Szakkifejezések68
Magyarázat69
Összefoglalás78
Bizonyitás80
Scholion:
1. Egység és okaság a jó szempontjából81
2. A cél és az eszközök82
3. A véges szellem ráhangoltsága a transzcendens valóságra83
Bonum honestum, bonum delectabile86
A rossz86
6. tétel: A teljes szellemi megismerőképesség és a létező viszonyos szembeállitásából vezetjük le a létező fogalmát, mint szépséget. A szépség a transzcendentális léthatározmányok közül a legtökéletesebb.
A tétel összefüggése és célja88
Ismeretszerző fogalmaink88
Magyarázat90
Bizonyitás95
Scholon:
1. Az egység és a sokaság a szépség szempontjából96
2. A szépség és az erkölcs viszonya97
3. A művészet nevelő ereje97
4. A fenség98
5. A csufság99
A lét összetettsége
7. tétel: A létfogalom alattvalóinak szempontjából nézett egységének és különbözőségének szembeállitásából vezetjük le a lét analogiáját. A lét analogiája vagy arányositott vagy tulajdonitási hasonlóságot fejez ki a létezők között.
Összefüggések, célja101
A tétel jelentősége102
Ismeretszerő fogalmaink103
Az analógia fogalma105
Analóg állitás109
Magyarázat110
Vélemények116
Bizonyitás117
Soholion119
8. tétel: A létező és a mozgás szembeállitásából vezetjük le a lét metafizikai összetettségének alapelvét. Vagyis a mozgó létezők két principiumból tevődnek össze, melyek reálisan különböznek egymástól: actusból és potentiából. Az actust müködésében csak a potentia határolhatja.
A tétel összefüggése és célja121
Ismeretszerző fogalmaink122
Magyarázat125
Vélemények133
Bizonyitás134
Scholion:
1. A létfokozatok különbözősége145
2. Potencia - activa és potentia passiva147
3. A végtelen kettős jelentése147
9. tétel: A potentia és actus szembenállásából vezetjük le a létesitő okság elvét.
A tétel összefüggése és célja149
Szakkifejezések149
Bzonyitás156
Scholion:
1. Néhány figyelemreméltó acióma a létesitő oksággal kapcsolatban157
2. Actio transiens és actio immanens160
3. Az okság, a lét és a változás szempontjából vizsgálva160
4. A véges létezőknek valóságos és sajátos értelemben vett activitás jár ki161
5. A véges létező activitásban az Első októl függ
10. tétel: a potentia és actus oppositiojából vezetjük le a célszerüség elvét.
A tétel összefüggése és célja163
Szakkifejezések163
Magyarázat:
1. A acél-ok és a mü célja165
2. A acél-okság természete166
Összefoglalás173
Vélemények174
Bizonyitás174
Scholion: A véletlen175
A véges létezők strukturája
11. tétel: A létezők szempontjából vizsgált egység és sokféleség szembeállitásából vezetjük le a véges létezők lényegből és létezésből álló reális összetettségét
A tétel összefüggése és célja177
Szakkifejezések178
Magyarázat180
Vélemények183
Bizonyitás184
Scholion: A lehetőség187
12. tétel: Ha a létezőt általában, mint önmagában fennálló egységet vizsgáljuk, akkor a véges létező fogalmából metafizikai deductio utján levezethetjük a substantia fogalmát.
A tétel összefüggése és célja191
Szakkifejezések192
Magyarázat194
Vélemények197
Bizonyitás197
Scholion197
13. tétel: Az egyediség elvéhez és a mennyiséggel felruházott anyag fogalmához ugy jutunk el, hogy az egység és sokféleség oppositioját a fajiság szempontjából és lényegi rendben vizsgáljuk, de a potentia-actus összetettség figyelembevételével.
A tétel összefüggése és célja199
Szakkifejezése199
Magyarázat201
Vélemények208
Bizonyitás210
Scholion:
1. A mennyiséggel felhuházott anyag problémája211
2. A substantiális változás problémája212
3. A metafizikai létfokozatok213
4. A metaria-forma összetettség és a metafizikai deductio215
14. tétel: A létezés és cselekvés oppositiojából vezetjük le a véges létezők substantia-accidens összetettségét.
A tétel összefüggése és célja218
Ismeretszerző fogalmaink218
A tétel kifejtése és magyarázata220
Vélemények226
Bizonyitás226
15. tétel: Az ember metafizikai vizsgálata arra a kérdésre keresi a választ, hogy "mi" az ember és hogy "ki" az ember. Az első kérdés az ember lényegére, a második az ember sajátos létére irányul. Az ember lényegét "világban-való-lété-"ből az ember sajátos létét személyes strukturájából és az abszolutumra irányuló aktivitásából kivánjuk értelmezni.
A tétel összefüggése és célja228
Vélemények228
Értékelés232
A tétel magyarázata és bizonyitása:
I. Az ember mibenléte237
II. Az ember ki-léte
1. Az ember személyes léte és a dialógus244
2. Az ember aktivitása és az Abszolutum260
Conclusio: A személy mint metafizikai fogalmaink szintézise267
Irodalom270

Dr. Bolberitz Pál

Dr. Bolberitz Pál műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Bolberitz Pál könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem