1.063.182

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános kutatásmódszertan

Az ismeretalkotás és -közlés tudományszaktól független elmélete és gyakorlata

Szerző
Lektor
Gödöllő-Budapest
Kiadó: Szent István Egyetem-Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet
Kiadás helye: Gödöllő-Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 474 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-86097-0-2
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor "Kutatói ismeretgazdálkodás és kézi lyukkártya technikája" című könyvem 1966-ban megjelent, bár szokatlanul újszerű volt, már megkésett: hiszen egyik akkori tengerentúli recenzorom szerint,... Tovább

Előszó

Amikor "Kutatói ismeretgazdálkodás és kézi lyukkártya technikája" című könyvem 1966-ban megjelent, bár szokatlanul újszerű volt, már megkésett: hiszen egyik akkori tengerentúli recenzorom szerint, ezt a kézi lyukkártyás technikai megoldást a számítógépek teljesen kiszorítják. Ennek a nagyrészt saját tapasztalataim alapján készített módszertani tanulmányomnak két fő gondolata azonban nem avult el a mai napig:
1. Új ismeretek is hozhatók létre mások által közzétett információkból (megállapításokból, adatokból) azok szintetizálásával, alkotó kombinálásával vagyis szekunderkutatással (szükség szerint saját eredeti primer adatfelvétellel kiegészítve).
2. Hasonló munkamenetet követ a problémamegoldó kutatás, a diszciplínafejlesztés és a szakirodalmi művek létrehozása.
E két meglátás jelentősége nagyot nőtt a személyi számítógép uralta új világban, mert műszaki eszközei sokat fejlődtek, de a szellemi alkotás módjának kiválasztása ma is a kutatóra marad: gyakran a kézben tartható kártyák hagyományos módszerét célszerű kombinálnia a legújabb gondolatképző (heurisztikus) technikákkal. Vissza

Tartalom

Ajánlás1
Tartalomjegyzék3
Előszó10
Az ismeretalkotás és ismeretgazdálkodás alapjai13
A tudományos munka céljai, módjai, termékei13
A tudományos munka célja; gazdasági és morális haszna13
A tudományos kutatás típusai, általános és speciális módszertana14
A tudomány előmozdítása kutatóképzéssel18
A tudományos munka szellemi gyökerei: a szakirodalom-kutatás és ismeretekkel való gazdálkodás20
A nélkülözhetetlen szekunder-kutatás20
Hogyan lesz a szekunderkutatásból ismeretgazdálkodás?21
Az ismeretgazdálkodás az informatika és heurisztika kombinációja22
Az ismeretgazdálkodást érintő régi és újabb gondolatok24
Az ismereteket szerző és alkotó kutató munka26
Az ismeretalkotó és hasznosító tevékenységek rendszere26
A tudományos munka "kétirányú" kommunikációja29
A tudományágak kutatási és szakirodalmi "diverzitása"33
Az információtól az ismeretgazdálkodásig38
Az ismeret-kutatás elemei39
Az ismeretek átadása - átvétele39
Ismeretek "képzése", létrehozása és rendszerezése39
Ismeretek alkotásának folyamata40
Az ismeretképző és befogadó gondolkodás "eszközei"41
Az ismeretalkotó és hasznosító ember42
Az ismeretalkotás fő módszerei43
A kutatói ismeretalkotás és a tudományos írásművek módszertana45
Kutatások végzésének és tudományos írásművek létrehozásának vezérfonala45
A tudományos munkafolyamatok általános elemei45
A tudományos alkotófolyamat forgatókönyve (időrendi terve)50
A tudományos szakirodalom formái: publikációk és források57
A műfajok áttekintése és jellemzőik57
Az írásművek mint alkotások és források60
Témakutatások eredményei60
Témakörkutatások eredményei66
Résztéma (probléma) kutatások eredményei67
Az ismeret tartalmi elemei74
A tudományos alkotás tárgyköre és információ bázisa77
A téma tárgya és címe77
Az értekezés tárgyválasztása77
Tárgyszavak összeállítása79
A címadás80
A sillabusz kialakítása irodalmi tájékozódással81
Az alkotás alapja: az információ-gyűjtés83
Forrásfelkutatás és rendezés83
Irodalmi információk felkutatása87
Egyéb adatforrások91
A bibliográfia91
Az írásmű irodalomjegyzéke91
A bibliográfiai adatok tartalma92
A bibliográfiák alkalmazása a kutatásban94
Idézés és hivatkozás95
Idézés95
Hivatkozás96
A szakirodalom-feldolgozás kreatív fázisa100
Az alkotó szekunderkutatás munkafolyamata és fogalmai100
Az érdemes információk kiszűrése és "szürete"105
Kiválogatás és előrendezés105
Az alkotó olvasás107
Előkészítő rövidítés, rendezés, rögzítés111
Kivonatolás, jellemzés, osztályozás111
Dokumentálás115
Az információ-elemző ismeretalkotás118
A szekunder ismeretbővítés elemei118
Kompiláció kiegészítő szerkesztéssel119
Ismeretképzés ismeretelemzéssel122
Az integráló ismeretépítés128
Ismeret-szintetizálás128
A kutatás kiegészítése, eredmények kiterjesztése130
A tudományos írásmű szerkezete és szerkesztése131
Formai szerkezet131
Formai előírások131
Megírási (leírási) és nyomdatechnikai eljárások132
Tartalmi szerkezet: részek, fejezetek, bevezetés, összefoglalás133
A diszkusszió és a következtetés137
A megvitatás: a tudományos írásművek lényege137
Következtetések, az eredmények összefoglalása138
Tartalmi összefoglalók139
Összefoglalások, tézisek139
Ismertetések: az abstract (rezümé), az idegen nyelvű összefoglalás, szinopszis139
Az előszó140
Kiegészítő szerkezeti elemek141
A tartalomjegyzék141
Az irodalom jegyzék142
Egyéb kiegészítő részek142
Köszönetnyilvánítás142
Tudományos életrajz142
A tudományos írásmű szövegezése143
A fogalmazási folyamat143
Fogalmazás és szövegszerkezet143
Az írás-munka szervezése, időigénye144
Írás és szövegellenőrzés számítógéppel145
Tudományos írásművek nyelvhasználata149
Szakirodalmi stílus és hangvétel149
Köznyelvi szóhasználat a szakirodalomban152
Szakkifejezések és idegen szavak használata153
Szöveg-kiegészítő elemek szerkesztése155
Tárgymutató, fogalomhasználat, jegyzetelés155
Ábrák és táblázatok155
Szövegellenőrző szerkesztés157
Általános szövegellenőrzés157
A kézirat belső összefüggéseinek ellenőrzése157
Kutatói ismeretalkotás járulékos módszerei159
A szellemi alkotás szaknyelvi alapjai159
Nyelv és szellemi alkotás159
Szaknyelvészet és diszciplináris kutatás163
Probléma kereső és megoldó gondolkodás170
Tercier kutatással segített tudományos munka170
Bevezetés a problémamegoldó gondolkodásba173
A problémamegoldó gondolkodás "lépcsői"180
A heurisztika fogalomköre és módszerei190
A klasszikus heurisztika körvonalai190
A heurisztika sokszínű fogalma190
Pólya problémamegoldó heurisztikája194
A kutató munká(nk)ban alkalmazott heurisztikus módszerek197
A tágabban értelmezett heurisztika jellemzői és helye a kutató munkában197
A heurisztikus problémamegoldás célja, fogalom- és gondolatköre201
Strukturált kombinációk alkalmazása (mátrix technika)206
Vizuális kutatástámogató ábrázolások213
A rangsoroló döntések módszerei218
Számszerűsítés és értékelés magasabb skálákon220
A számszerűsítés elemei220
Vélemények számszerűsítése223
Felhasználóbarát heurisztikus elemző és becslési módszerek229
Elemző becslés mint könnyítés és más "heurisztikus engedmények"229
A gazdasági paraméterek algoheuritmikus "mixelése"229
A szokásos és heurisztikus megközelítés eltérései230
A kreativitás módszeres fokozása232
Eligazodás az alkotóképességel kapcsolatos ismeretekben232
A személyes szellemi "kapacitás" növelése235
Egyéni kreativitás-segítő módszerek235
Módosított lélektani állapotok237
Csoportos kreativitásfokozó módszerek244
A csoportdinamika alkalmazása a kreativitás fokozásában244
A szóban történő csoportos véleményezés módszerei245
Az írásban történő csoportos véleményezés módszerei247
A kutatás eredményeinek értékelése250
A primer kutatások információinak értékelése250
A primer "információ-termelés" és módszerei250
A primer kutatások matematikai értékelése252
Az eredmények hasznosságának dimenziói254
A hasznosítás - mint a hasznosság dimenziója254
A hasznosság fogalmának tág értelmezése255
A gazdasági hasznosság értékelése259
A tudományos ismeretszerző munka értékelése262
A tudományos eredmények hasznosulása és ismertsége262
A tudományos munka és/vagy a kutató értéke?262
A tudományos munka értéke mások szemében264
A tudományos eredmények és a kutató ismertsége266
A kutatás eredményeinek színvonala268
Az eredmények újdonsága és közzététele268
Az eredmény létrehozásának színvonala270
A tudományos eredmények időszerűsége és időtállósága271
A "korszakosság" kategóriái271
Az ismeretek életkora és időtállósága272
Mire tanítanak a múlt hiedelmei?275
Kiegészítő gyakorlati ismeretek279
A nyilvános kutatói beszéd elemei279
A szóbeli közlemény formái279
A hangok kiejtése281
A szavak színezése283
A mondatok elmondása284
Beszédszerkesztés288
Szónoki fellépés291
Terminológiakutatás - gyakorlati szaknyelvfejlesztés293
Tárgyszavak meghatározása294
A forrásmunkák jegyzékének összeállítása294
Az irodalomkutatási fázis294
Az összeszerkesztés295
Vitára előkészítés298
A megvitatás298
Az eredmény hasznosítása299
Számítógépes szakirodalmi forráskutatás302
A célok és lehetőségek áttekintése302
Adatbázisok305
Számítógépes hálózatok306
A kutatómunka és a publikációs tevékenység szervezése309
Az írva alkotás követelményei és szervezése309
A tudományos írásmű elkészítésének körülményei309
Az impakt-érték és a citációk számbavétele311
Az írásművek iránti akadémiai követelmények313
Az értekezés megvédése321
A primer vizsgálatok szervezése322
A kísérletező munka feltételeinek megteremtése322
A speciális (szaktudományi) kutatásmódszertanok vázlata325
Az ökonómiai érték mérése szubjektív-kreatív kvantifikáló eljárásokkal328
A gazdasági hasznosság és elemeinek modellezése328
A viszonyítás elve és módjai328
A szintetikus ökonómiai értékelés modellje329
A költségráfordítások vizsgálata335
Nonprofit szolgáltatások értékelése338
Számítógépes ökonómiai értékelés339
A szubjektív preferenciák mérése339
Termékértékelés és tényezősúlyozás páros preferencia teszttel339
A páros cserearánybecslés módszere341
Komplex, "nem kompenzatórikus" mérőszám alkalmazása342
A bizonytalanság mellett hozott ökonómiai döntések345
Feltételezett valószínűségek becslése, heurisztikus megoldással345
Feltételezett valószínűségek alapján működő döntési modellek346
Oktatási gyakorlatok352
A kivonatkészítés: kiválasztás és tömörítés352
Tömörítő gyakorlatok vázlata352
A különböző célú kivonat-készítés vázlata352
Hallgassunk szelektíven, figyeljünk párhuzamosan354
Szóhasználti gyakorlatok vázlata355
Tárgyszó és meghatározás355
Szó- és fogalomcsokrok356
Fő és mellék címszavak meghatározása357
Szövegkompozíciós gyakorlat idézetek alapján357
Kreativitási gyakorlatok és példák368
Az ismeret szintetizálás néhány módja368
A gondolatserkentés gyakorlása369
Beszédgyakorlatok372
Beszéljünk figyelmet keltve372
Beszéljünk érthetőbben (Kiejtési gyakorlatok)374
A tudás és ismeretalkotás filozófiai, lélektani és agybiológiai vonatkozásai378
Az ismeret-kutatás elemei (az ismeretelméletről, a megértésről, a tudásról, tévedésről és cáfolatáról)380
Az ismeretek megőrzése, átadása-átvétele393
Ismeretek "képzése" és rendszerezése406
Ismeretalkotás folyamata és módszerei414
A gondolkozás "eszközei": az agy és az elme428
Az ismeretalkotó és hasznosító ember435
A heurisztika és az alkotó ismeretgazdálkodás440
Felhasznált (idézett) irodalom447
Tárgymutató455
Névmutató469
Utószó474

Tomcsányi Pál

Tomcsányi Pál műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Tomcsányi Pál könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem