kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szent István Egyetem-Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet |
---|---|
Kiadás helye: | Gödöllő-Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 474 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-86097-0-2 |
Ajánlás | 1 |
Tartalomjegyzék | 3 |
Előszó | 10 |
Az ismeretalkotás és ismeretgazdálkodás alapjai | 13 |
A tudományos munka céljai, módjai, termékei | 13 |
A tudományos munka célja; gazdasági és morális haszna | 13 |
A tudományos kutatás típusai, általános és speciális módszertana | 14 |
A tudomány előmozdítása kutatóképzéssel | 18 |
A tudományos munka szellemi gyökerei: a szakirodalom-kutatás és ismeretekkel való gazdálkodás | 20 |
A nélkülözhetetlen szekunder-kutatás | 20 |
Hogyan lesz a szekunderkutatásból ismeretgazdálkodás? | 21 |
Az ismeretgazdálkodás az informatika és heurisztika kombinációja | 22 |
Az ismeretgazdálkodást érintő régi és újabb gondolatok | 24 |
Az ismereteket szerző és alkotó kutató munka | 26 |
Az ismeretalkotó és hasznosító tevékenységek rendszere | 26 |
A tudományos munka "kétirányú" kommunikációja | 29 |
A tudományágak kutatási és szakirodalmi "diverzitása" | 33 |
Az információtól az ismeretgazdálkodásig | 38 |
Az ismeret-kutatás elemei | 39 |
Az ismeretek átadása - átvétele | 39 |
Ismeretek "képzése", létrehozása és rendszerezése | 39 |
Ismeretek alkotásának folyamata | 40 |
Az ismeretképző és befogadó gondolkodás "eszközei" | 41 |
Az ismeretalkotó és hasznosító ember | 42 |
Az ismeretalkotás fő módszerei | 43 |
A kutatói ismeretalkotás és a tudományos írásművek módszertana | 45 |
Kutatások végzésének és tudományos írásművek létrehozásának vezérfonala | 45 |
A tudományos munkafolyamatok általános elemei | 45 |
A tudományos alkotófolyamat forgatókönyve (időrendi terve) | 50 |
A tudományos szakirodalom formái: publikációk és források | 57 |
A műfajok áttekintése és jellemzőik | 57 |
Az írásművek mint alkotások és források | 60 |
Témakutatások eredményei | 60 |
Témakörkutatások eredményei | 66 |
Résztéma (probléma) kutatások eredményei | 67 |
Az ismeret tartalmi elemei | 74 |
A tudományos alkotás tárgyköre és információ bázisa | 77 |
A téma tárgya és címe | 77 |
Az értekezés tárgyválasztása | 77 |
Tárgyszavak összeállítása | 79 |
A címadás | 80 |
A sillabusz kialakítása irodalmi tájékozódással | 81 |
Az alkotás alapja: az információ-gyűjtés | 83 |
Forrásfelkutatás és rendezés | 83 |
Irodalmi információk felkutatása | 87 |
Egyéb adatforrások | 91 |
A bibliográfia | 91 |
Az írásmű irodalomjegyzéke | 91 |
A bibliográfiai adatok tartalma | 92 |
A bibliográfiák alkalmazása a kutatásban | 94 |
Idézés és hivatkozás | 95 |
Idézés | 95 |
Hivatkozás | 96 |
A szakirodalom-feldolgozás kreatív fázisa | 100 |
Az alkotó szekunderkutatás munkafolyamata és fogalmai | 100 |
Az érdemes információk kiszűrése és "szürete" | 105 |
Kiválogatás és előrendezés | 105 |
Az alkotó olvasás | 107 |
Előkészítő rövidítés, rendezés, rögzítés | 111 |
Kivonatolás, jellemzés, osztályozás | 111 |
Dokumentálás | 115 |
Az információ-elemző ismeretalkotás | 118 |
A szekunder ismeretbővítés elemei | 118 |
Kompiláció kiegészítő szerkesztéssel | 119 |
Ismeretképzés ismeretelemzéssel | 122 |
Az integráló ismeretépítés | 128 |
Ismeret-szintetizálás | 128 |
A kutatás kiegészítése, eredmények kiterjesztése | 130 |
A tudományos írásmű szerkezete és szerkesztése | 131 |
Formai szerkezet | 131 |
Formai előírások | 131 |
Megírási (leírási) és nyomdatechnikai eljárások | 132 |
Tartalmi szerkezet: részek, fejezetek, bevezetés, összefoglalás | 133 |
A diszkusszió és a következtetés | 137 |
A megvitatás: a tudományos írásművek lényege | 137 |
Következtetések, az eredmények összefoglalása | 138 |
Tartalmi összefoglalók | 139 |
Összefoglalások, tézisek | 139 |
Ismertetések: az abstract (rezümé), az idegen nyelvű összefoglalás, szinopszis | 139 |
Az előszó | 140 |
Kiegészítő szerkezeti elemek | 141 |
A tartalomjegyzék | 141 |
Az irodalom jegyzék | 142 |
Egyéb kiegészítő részek | 142 |
Köszönetnyilvánítás | 142 |
Tudományos életrajz | 142 |
A tudományos írásmű szövegezése | 143 |
A fogalmazási folyamat | 143 |
Fogalmazás és szövegszerkezet | 143 |
Az írás-munka szervezése, időigénye | 144 |
Írás és szövegellenőrzés számítógéppel | 145 |
Tudományos írásművek nyelvhasználata | 149 |
Szakirodalmi stílus és hangvétel | 149 |
Köznyelvi szóhasználat a szakirodalomban | 152 |
Szakkifejezések és idegen szavak használata | 153 |
Szöveg-kiegészítő elemek szerkesztése | 155 |
Tárgymutató, fogalomhasználat, jegyzetelés | 155 |
Ábrák és táblázatok | 155 |
Szövegellenőrző szerkesztés | 157 |
Általános szövegellenőrzés | 157 |
A kézirat belső összefüggéseinek ellenőrzése | 157 |
Kutatói ismeretalkotás járulékos módszerei | 159 |
A szellemi alkotás szaknyelvi alapjai | 159 |
Nyelv és szellemi alkotás | 159 |
Szaknyelvészet és diszciplináris kutatás | 163 |
Probléma kereső és megoldó gondolkodás | 170 |
Tercier kutatással segített tudományos munka | 170 |
Bevezetés a problémamegoldó gondolkodásba | 173 |
A problémamegoldó gondolkodás "lépcsői" | 180 |
A heurisztika fogalomköre és módszerei | 190 |
A klasszikus heurisztika körvonalai | 190 |
A heurisztika sokszínű fogalma | 190 |
Pólya problémamegoldó heurisztikája | 194 |
A kutató munká(nk)ban alkalmazott heurisztikus módszerek | 197 |
A tágabban értelmezett heurisztika jellemzői és helye a kutató munkában | 197 |
A heurisztikus problémamegoldás célja, fogalom- és gondolatköre | 201 |
Strukturált kombinációk alkalmazása (mátrix technika) | 206 |
Vizuális kutatástámogató ábrázolások | 213 |
A rangsoroló döntések módszerei | 218 |
Számszerűsítés és értékelés magasabb skálákon | 220 |
A számszerűsítés elemei | 220 |
Vélemények számszerűsítése | 223 |
Felhasználóbarát heurisztikus elemző és becslési módszerek | 229 |
Elemző becslés mint könnyítés és más "heurisztikus engedmények" | 229 |
A gazdasági paraméterek algoheuritmikus "mixelése" | 229 |
A szokásos és heurisztikus megközelítés eltérései | 230 |
A kreativitás módszeres fokozása | 232 |
Eligazodás az alkotóképességel kapcsolatos ismeretekben | 232 |
A személyes szellemi "kapacitás" növelése | 235 |
Egyéni kreativitás-segítő módszerek | 235 |
Módosított lélektani állapotok | 237 |
Csoportos kreativitásfokozó módszerek | 244 |
A csoportdinamika alkalmazása a kreativitás fokozásában | 244 |
A szóban történő csoportos véleményezés módszerei | 245 |
Az írásban történő csoportos véleményezés módszerei | 247 |
A kutatás eredményeinek értékelése | 250 |
A primer kutatások információinak értékelése | 250 |
A primer "információ-termelés" és módszerei | 250 |
A primer kutatások matematikai értékelése | 252 |
Az eredmények hasznosságának dimenziói | 254 |
A hasznosítás - mint a hasznosság dimenziója | 254 |
A hasznosság fogalmának tág értelmezése | 255 |
A gazdasági hasznosság értékelése | 259 |
A tudományos ismeretszerző munka értékelése | 262 |
A tudományos eredmények hasznosulása és ismertsége | 262 |
A tudományos munka és/vagy a kutató értéke? | 262 |
A tudományos munka értéke mások szemében | 264 |
A tudományos eredmények és a kutató ismertsége | 266 |
A kutatás eredményeinek színvonala | 268 |
Az eredmények újdonsága és közzététele | 268 |
Az eredmény létrehozásának színvonala | 270 |
A tudományos eredmények időszerűsége és időtállósága | 271 |
A "korszakosság" kategóriái | 271 |
Az ismeretek életkora és időtállósága | 272 |
Mire tanítanak a múlt hiedelmei? | 275 |
Kiegészítő gyakorlati ismeretek | 279 |
A nyilvános kutatói beszéd elemei | 279 |
A szóbeli közlemény formái | 279 |
A hangok kiejtése | 281 |
A szavak színezése | 283 |
A mondatok elmondása | 284 |
Beszédszerkesztés | 288 |
Szónoki fellépés | 291 |
Terminológiakutatás - gyakorlati szaknyelvfejlesztés | 293 |
Tárgyszavak meghatározása | 294 |
A forrásmunkák jegyzékének összeállítása | 294 |
Az irodalomkutatási fázis | 294 |
Az összeszerkesztés | 295 |
Vitára előkészítés | 298 |
A megvitatás | 298 |
Az eredmény hasznosítása | 299 |
Számítógépes szakirodalmi forráskutatás | 302 |
A célok és lehetőségek áttekintése | 302 |
Adatbázisok | 305 |
Számítógépes hálózatok | 306 |
A kutatómunka és a publikációs tevékenység szervezése | 309 |
Az írva alkotás követelményei és szervezése | 309 |
A tudományos írásmű elkészítésének körülményei | 309 |
Az impakt-érték és a citációk számbavétele | 311 |
Az írásművek iránti akadémiai követelmények | 313 |
Az értekezés megvédése | 321 |
A primer vizsgálatok szervezése | 322 |
A kísérletező munka feltételeinek megteremtése | 322 |
A speciális (szaktudományi) kutatásmódszertanok vázlata | 325 |
Az ökonómiai érték mérése szubjektív-kreatív kvantifikáló eljárásokkal | 328 |
A gazdasági hasznosság és elemeinek modellezése | 328 |
A viszonyítás elve és módjai | 328 |
A szintetikus ökonómiai értékelés modellje | 329 |
A költségráfordítások vizsgálata | 335 |
Nonprofit szolgáltatások értékelése | 338 |
Számítógépes ökonómiai értékelés | 339 |
A szubjektív preferenciák mérése | 339 |
Termékértékelés és tényezősúlyozás páros preferencia teszttel | 339 |
A páros cserearánybecslés módszere | 341 |
Komplex, "nem kompenzatórikus" mérőszám alkalmazása | 342 |
A bizonytalanság mellett hozott ökonómiai döntések | 345 |
Feltételezett valószínűségek becslése, heurisztikus megoldással | 345 |
Feltételezett valószínűségek alapján működő döntési modellek | 346 |
Oktatási gyakorlatok | 352 |
A kivonatkészítés: kiválasztás és tömörítés | 352 |
Tömörítő gyakorlatok vázlata | 352 |
A különböző célú kivonat-készítés vázlata | 352 |
Hallgassunk szelektíven, figyeljünk párhuzamosan | 354 |
Szóhasználti gyakorlatok vázlata | 355 |
Tárgyszó és meghatározás | 355 |
Szó- és fogalomcsokrok | 356 |
Fő és mellék címszavak meghatározása | 357 |
Szövegkompozíciós gyakorlat idézetek alapján | 357 |
Kreativitási gyakorlatok és példák | 368 |
Az ismeret szintetizálás néhány módja | 368 |
A gondolatserkentés gyakorlása | 369 |
Beszédgyakorlatok | 372 |
Beszéljünk figyelmet keltve | 372 |
Beszéljünk érthetőbben (Kiejtési gyakorlatok) | 374 |
A tudás és ismeretalkotás filozófiai, lélektani és agybiológiai vonatkozásai | 378 |
Az ismeret-kutatás elemei (az ismeretelméletről, a megértésről, a tudásról, tévedésről és cáfolatáról) | 380 |
Az ismeretek megőrzése, átadása-átvétele | 393 |
Ismeretek "képzése" és rendszerezése | 406 |
Ismeretalkotás folyamata és módszerei | 414 |
A gondolkozás "eszközei": az agy és az elme | 428 |
Az ismeretalkotó és hasznosító ember | 435 |
A heurisztika és az alkotó ismeretgazdálkodás | 440 |
Felhasznált (idézett) irodalom | 447 |
Tárgymutató | 455 |
Névmutató | 469 |
Utószó | 474 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.