Általános közigazgatási jog

Tartalom

I. KÖNYV
A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS
MEGHATÁROZOTTSÁGA 15
1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17
2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az állam felépítésére és működésre 21
2.1. A jogállam történeti fogalmai 21
2.2. A jogállami paradigma mai összetevői 22
2.3. A jogállam az Alkotmánybíróság értelmezésében 24
2.4. A jogállam és az alkotmány értékei 27
2.4.1. A rendszerváltás mint alkotmányos diszkontinuitás 27
2.4.2. A legitimitástól a népszuverenitáson át a nemzeti szolidaritásig 27
2.4.3. A legalitástól a jog belső értékein át és személyi méltóságig 28
2.4.4. Egyensúly a szolidaritás és a személyi méltóság között: a szubszidiaritás 29
2.4.5. Mi következik a fogalmi keretekből? 29
3. Az alkotmányos állam 31
3.1. Az alkotmányosság pozitív jogi fogalma 31
3.2. A jog igazságosságának igénye 32
3.3. Az alkotmányosság, mint a jog igazságosságának érvényesülése 33
3.4. Alkotmánytípusok 34
3.5. Alkotmányosság-paradigma, alkotmányosság és törvényesség 35
4. Hatalommegosztás, az állam- és a kormányforma 37
4.1. Az államhatalmi ágak elválasztásának elve 37
4.2. Az államhatalmi ágak elválasztásának története 38
4.3. A hatalommegosztás elvének gyakorlati megvalósulása 39
4.4. Az Alkotmánybíróság az államhatalmi ágak elválasztásáról 40
4.5. Államforma-kormányforma 43
5. A közigazgatás fogalma és alkotmányos meghatározottsága 45
5.1. Az Alkotmány és az Alaptörvény a közigazgatásról 45
5.2. A közigazgatás fogalmi alapja: az igazgatás 46
5.3. A „köz" igazgatása 47
5.4. A közügy fogalma 48
5.5. Ami nem közigazgatás... 49
5.6. Végrehajtó hatalom - kormányzás - közigazgatás 52
5.7. Tehát: a közigazgatás fogalma 56
5.8. Közigazgatás: vissza az Alaptörvényhez 57
6. A közigazgatás kontrollmechanizmusai 59
6.1. A közigazgatás kontrolljának típusai 59
6.2. A közigazgatás politikai kontrollja 61
6.3. A közigazgatás jogalkalmazói kontrollja 63
7. A közigazgatás jogorvoslati típusú kontrollja 69
7.1. A közigazgatás belső kontrollja 69
7.2. A belső kontroll mint jogorvoslat 71
7.3. A közigazgatás bírói kontrollja és modelljei 72
7.4. A közigazgatási bíráskodás története Magyarországon 73
7.5. A közigazgatás és a közigazgatási bíráskodás 76
8. A közigazgatást érintő egyes alternatív kontroll-eszközökről 79
8.1. Az ombudsmani kontroll 79
8.2. Az ügyészség és a közigazgatás 80
8.3. A bíróság alternatív szerepben 81
9. A jog fogalma és megismerhetősége 85
9.1. A jog fogalma 85
9.2. A jog forrásai 85
9.3. A jog rétegei 87
9.4. A jogi norma 88
9.5. A jogi norma alapvető tulajdonságai 90
9.6. A jog dogmatikai értelmezése 92
10. A jogrendszer 93
10.1. A jogrend fogalma és a jogforrások elméleti rendszere 93
10.2. A pozitív jogi normahierarchia 94
10.3. A belső (hazai, magyar) jogrend és jogforrási rendszere 95
10.4. Az nemzetközi jogforrások és jogrendi helyük 98
10.5. Az Európai Unió jogforrási rendszere 98
10.6. Az „integrált" jogforrási rendszer 99
11. A közigazgatási jog fogalma és szabályozási területei 103
11.1. A jogrendszerről még egyszer 103
11.2. A közigazgatási jog fogalma és helye a jogrendszerben 104
11.3. A közigazgatási jog szabályozási területei 106
12. A közigazgatási jog szabályozási területeinek jellemzői 109
12.1. Amit már tudunk 109
12.2. A közigazgatási anyagi jog 110
12.3. A közigazgatási alaki jog 113
12.4. A közigazgatási szervezeti jog 115
13. A közigazgatási jog általános jellemzői 117
13.1. A közigazgatási jogi norma 117
13.2. Szabályozási módok a közigazgatási jogban 122
13.3. A közigazgatási jogi szankció 124
14. A közigazgatási jog forrásai 127
14.1. Az Alaptörvény, mint norma - a közigazgatási jog alapja 127
14.2. A közigazgatási jog forrásai 128
14.3. A néhai közigazgatási jogalkotás 132

II. KÖNYV
A KÖZIGAZGATÁSI MŰKÖDÉS JOGI KÉRDÉSEI 139
1. Közigazgatási feladatok és funkciók 141
1.1. A közigazgatási funkciók és feladatok összefüggése a közigazgatás fogalmával 141
1.2. A hatalmi állam öt alapvető funkciója 143
1.3. Funkciók és feladatok a modern államban 144
1.4. Összefüggések és változások az állami feladatok és a közigazgatási feladatok
között 148
1.5. Közelítő leírások a magyar közigazgatás funkciórendszeréről 151
2. A közigazgatási tevékenységfajták alapjai 153
2.1. Közigazgatási tevékenységfajták meghatározása - fogalma 153
2.2. A tevékenységfajták alanyi (szervi) osztályozása 155
2.3. Az igazgatás módja szerinti osztályozás - a jogérvényesítés kérdései 156
2.3.1. A jogérvényesítés fogalma 158
2.3.2. A jogérvényesítés és a címzettek érdekei - a jogérvényesítés típusai 158
2.3.3. Ellenőrzés és szankció a jogérvényesülésben 162
2.4. A tevékenységben megnyilvánuló hatalom erőssége szerinti osztályozás 165
2.4.1. A hagyományos meghatározás az igazgatási hatalomgyakorlás kétféle jogi megoldására 165
2.4.2. A hierarchikus és a hierarchián kívüli igazgatás ma - a közigazgatási befolyás 166
3. Közigazgatási tevékenységfajták, szervezetrendszer és igazgatás 173
3.1. A hierarchikus - hierarchián kívüli igazgatás megkülönböztetése jogállamban 173
3.2. A szervezetrendszeri és szervezetrendszeren kívüli igazgatás 174
3.2.1. Elhatárolás 174
3.2.2. Az igazgatási hatalom 176
3.3. A szervezetrendszeri tevékenység egyes formái - az irányítás 176
3.3.1. A vezetés 177
3.3.2. Az irányítás 178
3.3.3. Az irányítási jogi eszközei 179
3.3.4. Az egyes irányítási típusok vázlatos áttekintése 182
3.4. A felügyelet mint a szervezetrendszeri igazgatás eszköze 184
3.5. Az ellenőrzés, mint szervezetrendszeri tevékenység fogalma és érvényesülése 189
3.5.1. Az ellenőrzés, mint a felügyelet és az irányítás része. 189
3.5.2. A felügyelettől független ellenőrzés 190
3.6. A hatósági tevékenység irányítása 190
3.7. A belső igazgatás 191
3.8. Mellérendeltségi kapcsolaton alapuló tevékenység a szervezetrendszerben 191
3.9. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás 192
3.9.1. Elhatárolás 192
3.9.2. A jogállami közigazgatás tevékenységi formája 193
3.9.3. Igazgatottak és igazgatási típusok 195
4. A közigazgatási aktustan alapkérdései 197
4.1. Az aktusok általában, az aktusfogalom jogszabályi megjelenése 197
4.2. Az aktusfogalom használata az Alkotmánybíróság gyakorlatában 200
4.3. A közigazgatási aktus fogalma és használhatósága 202
4.4. Nem jogi hatású cselekmények 205
4.4.1. Reálcselekmények 205
4.4.2. Döntés-előkészítési cselekmények 205
4.4.3. Ügyviteli cselekmények (belső működés) 206
4.4.4. Az igazgatottra hatást, de nem jogi hatást gyakorló cselekmények áttekintése 207
4.5. "Aktus" vagy „határozat"? A „közigazgatási határozatok" az AB gyakorlatában 208
4.6. A közigazgatási aktusfogalom néhány lényeges összetevője 216
4.7. Normatív és egyedi aktusok 220
4.8. A bírósági felülvizsgálat szerepe: materiális értelemben vett és formális értelemben vett jogi aktusok 222
4.8.1. Kizárólagosság és törvényes megengedettség 222
4.8.2. Pura - eontentiosa/potestas - jurisdictio 225
5. A közigazgatási aktusok joghoz kötöttsége és a hibás aktusok 229
5.1. A jogi kötöttség hiánya és a diszkréció kérdése 229
5.2. A joghoz kötöttség fokozatai és alkotmányos keretei 231
5.2.1. Kötött aktusok 231
5.2.2. Döntési autonómiát hordozó aktusok 233
5.3. Az érdemi mérlegelés és a diszkréció 234
5.4. Az eljárási természetű mérlegelés és a „kényszerű" mérlegelés 237
5.5. A méltányosság 238
5.6. Az aktusokkal szembeni általános törvényességi követelmények 240
6. A közigazgatási jogviszonyok 243
6.1. Aktus versus jogviszony 243
6.2. A jogviszony fogalma és sajátosságai 244
6.3. A jogképesség, jogalanyok, tartalom 245
6.4. A közigazgatási jogviszony létrejötte és változásai - jogi tények 247
6.5. A közigazgatási jogviszonyok csoportosítása 248
6.6. A mellérendeltségi jogviszonyok - közigazgatási szerződések 249
6.6.1. Általában 250
6.6.2. Önkormányzatoknál 251
6.6.3. A hatósági szerződések 252
6.7. Anyagi és eljárási jogviszonyok 252
6.8. A hatósági jogviszonyról - előzetes 253
6.9. A jogviszonyok időbeli tartóssága 254

III. KÖNYV
A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE 255
1. A közigazgatási szerv és szervezet, szervtípusok 257
1.1. A közigazgatás mint szervezet(rendszer) 257
1.2. A közigazgatási szervek demokratikus legitimációjának kérdése 258
1.3. Általános szervezési elvek 261
1.4. A közigazgatás szerveiről általában - jogalanyiság és szervtípusok 266
1.5. Jogi személyiség a közigazgatási szervezetben 268
1.5.1. Perszonifikáció és beszámítás 268
1.5.2. A költségvetési szervek, mint jogalanyok - a 2008-as kísérlet 270
1.5.3. Közjogi személyek, közigazgatási szervek és hatóságok 271
1.5.4. A (köz)jogi személyiség és az alapjogi védelem - a korábbi Alkotmány
hatálya alatt 273
1.5.5. Összefoglalás a jogi személyiség problémájáról
2. A központi államigazgatási szervek 279
2.1. Az államigazgatási szervek alkotmányos meghatározottsága 279
2.2. Az államigazgatási szervek típusai, jogállásuk és szervezési elvei 280
2.3. A központi államigazgatási szervek 284
2.3.1. A Kormány és szervei 284
2.3.2. A kormánybizottságok 286
2.3.3. A minisztérium és a miniszterek 286
2.3.4. A Miniszterelnökség 289
2.3.5. A kormányhivatal (mint központi államigazgatási szerv) 289
2.3.6. A központi hivatalok 291
2.3.7. A rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 292
2.3.8. Az autonóm államigazgatási szervek 293
2.3.9. Az önálló szabályozó szervek 293
3. Az államigazgatás területi és helyi szervei 295
3.1. Az államigazgatás területi szervei 295
3.1.1 A területi kormányhivatalok jogelődei 297
3.1.2 A megyei és fővárosi kormányhivatal 301
3.1.3. A különös hatáskörű területi államigazgatási szervek 303
3.2. Az államigazgatás helyi szintje 304
3.2.1. A rendszerváltozástól a járási hivatalok felállításáig 304
3.2.2. A rendszerváltozástól a járási hivatalok felállításáig 305
3.3. Az államigazgatási szervezet sematizmusa 306
4. A magyar helyi önkormányzati rendszer általános szabályai 397
4.1. Bevezetés és a rendszer szabályainak hatálybalépése 307
4.2. Az önkormányzatok alkotmányjogi helyzete a 2011. december 31-ig
hatályos Alkotmányban és a szabályozás módja 308
4.3. Általános megközelítés - az Alaptörvény, mint az önkormányzati
rendszer kerete 308
4.4. A helyi önkormányzatok jogi helyzete és autonómiája az Alaptörvényben
(feladat- és hatáskörök) 315
4.5. A rendeletalkotás és annak elmulasztása 319
4.6. A belső szervezet és alanyok az Alaptörvény szerint 321
4.7. A választás és az önkormányzati ciklus 321
4.8. A helyi önkormányzás fogalmi és alanyi kérdése az Mötv. szerint 322
4.9. Önkormányzati feladatok és önkormányzattípusok 324
4.10. Tisztségviselők és belső szervezet 326
5. Kvázi-államigazgatási szervek 329
5.1. Atipikus vegyes szervek a területi közigazgatásban 329
5.2. Köztestületek: funkcionális decentralizáció és közjogi jogi személyiség 330
5.3. Köztestületetek: alkotmányos alapok és az általános szabályok 331
5.4. Köztestülettípusok, közfeladat és önigazgatás 333
5.4.1. Köztestület-típusok 333
5.4.2. Közfeladat és önigazgatás 334
6. A közigazgatás személyzete - közszolgálat 335
6.1. Közszolgálat és közigazgatás 335
6.2. Az elkülönült közszolgálati jog sajátosságai 337
6.3. Közelmúltbeli változások a közszolgálati jog szabályozásában 341
Irodalom 342

Témakörök