Általános közigazgatási ismeretek II.

Tartalom

KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK
1. A SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE 9
1.1. A SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA, TÖRTÉNETISÉGE 9
1.2. Szervezési és vezetési alapfogalmak 10
1.2.1. A szervezés és vezetéstudomány tárgya 10
1.2.2. A vezetés fogalma és lényege 10
1.2.3. Az irányítás és a felügyelet 11
1.2.3.1 Az irányítás 11
1.2.3.2. A felügyelet 13
1.2.3.3. Az ellenőrzés 14
2. A VEZETÉS FOLYAMATA, FUNKCIÓI 17
2.1. A vezetés FOLYAMATA, cselekvési FORMÁI 17
2.2. A VEZETÉSI FUNKCIÓK IDŐBELI ÉS LOGIKAI KAPCSOLATA 17
2.3. A VEZETÉS FUNKCIÓT 19
2.3.1 A tájékozódás (információ) 19
2.3.2 A tervezés 21
2.3.3 A döntés 23
2.3.4 A szervezés 26
2.3.5 Az ellenőrzés 27
3. A VEZETÉS GYAKORLATA, MÓDSZEREI 29
3.1. A VEZETÉS MÓDSZEREI, STÍLUSA 29
3.2. A VEZETÉS ESZKÖZEI 31
3.2.1 A vezetés jogi eszközei 31
3.2.2 A vezetés nem jogi eszközei 33
3.3. A VEZETÉS SZERVEZETI FORMÁI 35
3.3.1 Testületi vezetés 36
3.3.2 Egyszemélyi vezetés 37
3.3.3 A vezető személye 38
4. A KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉS SZERVEZETELMÉLETI ALAPJAI, A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE 39
4.1. A szervezet fogalma és jellemzői 39
4.1.1. A szervezet fogalma 39
4.1.2. A szervezet belső jellemzői 41
4.1.2.1. Alaptevékenység, alaptechnológia, szervezeti outputok, szervezeti méret 41
4.1.2.2. Struktúra 42
4.1.2.3. Szervezeti kultúra 44
4.1.2.4. A szervezet magatartási és hatalmi viszonyai 44
4.1.2.5. A szervezeti teljesítmény fogalma és kapcsolata a szervezeti jellemzőkkel 45
4.2. A közigazgatási szervezet FŐBB sajátosságai 47
4.3. A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS TENDENCIÁI 48
4.3.1. Az Új Közmenedzsment általános vonásai 48
4.3.2. Stratégiai tervezés, stratégiai menedzsment 49
4.3.3. Változásvezetés 50
5. A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSI FOLYAMATAI ÉS A MINŐSÉG 52
5.1. A FOLYAMATKÖZPONTÚ KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉS 52
5.2. A FOLYAMATOK TECHNOLOGIZÁLÁSA 52
5.2.1. Ügymenetvizsgálat 52
5.2.2. A szervezet átvilágítását támogató résztechnikák 53
5.3. CSOPORTOS SZELLEMI ALKOTÓTECHNIKÁK 57
6. AZ INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA HATÁSA A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉRE (ÜGYVITELRE) 60
6.1 .A PAPÍRALAPÚ ÉS ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI TERMINOLÓGIA ÖSSZEHANGOLÁSA 60
6.2. AZ INFORMATIKA HATÁSA AZ ÜGYVITELRE 60
6.3. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELŰSÉG - DIGITÁLIS ALÁÍRÁS 61
6.3.1. A titkosításra, hitelesítésre szolgáló módszerek 61
6.3.2. Az elektronikus aláírás létrehozása és ellenőrzése 61
6.4. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI TECHNOLÓGIA HATÁSA A MUNKAMEGOSZTÁSRA, A SZERVEZET FEJLESZTÉSÉRE ÉS A VEZETÉSI MÓDSZEREKRE 62
6.4.1. A munkamegosztás rendje a közigazgatási szervezeti rendszeren belül 62
6.4.2. A hagyományos ágazati struktúra hatása a munkafolyamatokra 63
6.4.3. A számítástechnika alkalmazásának helyzete 63
6.4.4. A hagyományos és elektronikus ügyvitel ellentmondásai 63
6.4.5. A korszerűsítés pénzügyi feltételrendszere 64
6.4.6. Az emberi tényező informatikai képzettsége 65
7. KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT 66
7.1. A KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT FOGALMA ÉS SAJÁTOS MŰKÖDÉSE 66
7.2. A KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYAI A VILÁG FEJLETT ORSZÁGAIBAN 68
7.3. A VEZETŐ, MINT MUNKÁLTATÓ A KÖZIGAZGATÁSBAN 69
7.3.1. Az emberi erőforrás stratégiai kialakítása 69
7.3.2. Az emberi erőforrás igény tervezése 70
7.3.3. Díjazási, ösztönzési rendszer kialakítása 71
7.3.3.1. Juttatások 72
7.3.4. Teljesítményértékelés 73
7.3.5. Továbbképzés és az emberi erőforrás fejlesztése 74
7.3.6. A szociális partnerekkel fenntartott kapcsolatok rendszere, a közszolgálati érdekegyeztetés 75
7.4. A KÖZSZOLGÁLATI JOG GYAKORLATA 75
7.4.1. A közszolgálati igények érvényesítésének általános munkajogi követelményei 75
7.4.2. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete 76
7.4.3. A közszolgálati jogviszony alanyai 77
7.4.3.1. A közigazgatási szerv, mint munkáltató 77
7.4.3.2. A köztisztviselő fogalma 77
7.4.4. A köztisztviselői jogviszony létesítése 77
7.4.4.1.Az alkalmazás általános feltételei 78
7.4.4.2.Az alkalmazás különös feltételei 78
7.4.4.3. A köztisztviselő kiválasztása 78
7.4.4.4. A köztisztviselő kinevezése 79
7.4.4.5. A kinevezés módosítása 81
7.4.5. A közszolgálati jogviszony megszűnése 82
7.4.5.1.A közszolgálati jogviszony megszűnésének esetei 82
7.4.5.2. A végkielégítés célja, feltételei, összege 82
7.4.6. A vezetői megbízás 83
7.4.7. Főtisztviselők 83
7.4.8. Az előmenetel, mint a karrier típusú közszolgálat alapelve 84
7.4.8.1. A besorolási, előmeneteli rend 84
7.4.8.2. A köztisztviselő minősítése 86
7.4.9. A közszolgálati jogviszony tartalma 87
7.4.9.1. A köztisztviselő általános kötelezettségei és jogai 87
7.4.9.2. A köztisztviselő sajátos kötelezettségei és jogai 87
7.4.9.3. Egyéb, a munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok és kötelezettségek 90
7.4.10. Felelősségi rendszer 92
7.4.10.1. A fegyelmi felelősség 93
7.4.10.2. A kártérítési felelősségrendszer 96
7.4.10.3. A köztisztviselők büntetőjogi felelőssége 99
7.4.10.4. A vezetők eredményfelelőssége 99
7.4.10.5. Etikai kódex, etikai eljárás 99
7.4.11. A közszolgálati jogvita 100
AJÁNLOTT IRODALOM 102
AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE ÉS JOGRENDSZERE
1. AZ EURÓPAI UNIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 105
1.1. az európai integráció fejlődése 105
1.1.1. Az európai integráció létrejötte 105
1.1.2. Az európai integráció első négy évtizede 106
1.1.3. Közösségekből Unió - Európa Maastricht után 107
1.1.4. Az Európai Unió az ezredfordulón - a bővítés és mélyítés kettős célkitűzése 109
1.2. Az Európai Unió intézményei 113
1.2.1 A Tanács 114
1.2.1.1. Az Európai Unió Tanácsa 114
1.2.1.2. A COREPER és a tanácsi munkacsoportok 114
1.2.1.3. Az Európai Tanács 115
1.2.1.4. A soros elnökség intézménye 115
1.2.1.5. A Tanács szavazási formái 116
1.2.1.6. A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai 116
1.2.2. A Bizottság 118
1.2.2.1. A Bizottság tagjai 118
1.2.2.2. A Bizottság hivatali struktúrája 119
1.2.2.3. A Bizottság hatásköre 120
1.2.2.4. A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései 120
1.2.3. A Parlament 121
1.2.3.1. A Parlament intézményi szerepe 121
1.2.3.2. A Parlament választása és összetétele 122
1.2.3.3. A Parlament tisztségviselői és testületei 123
1.2.3.4. A Parlament munkarendje 124
1.2.3.5. A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései 124
1.2.4. A Bíróság 126
1.2.4.1. A Bíróság feladata 126
1.2.4.2. A Bíróság összetétele 126
1.2.4.3. A Bíróság eljárása 127
1.2.4.4. A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései 128
1.2.5. Az EU egyéb intézményei 129
1.2.5.1. A Számvevőszék 129
1.2.5.2. A Gazdasági és Szociális Bizottság 129
1.2.5.3. A Régiók Bizottsága 130
1.2.5.4. Az Európai Beruházási Bank 131
1.2.5.5. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank 132
1.2.5.6. Az Európai Ombudsman 133
1.3. Döntéshozatal, jogalkotás az európai unióban 133
1.3.1. A Bizottság döntéselőkészítő szerepe 134
1.3.2. Döntéshozatal a Tanácsban 134
1.3.3. A Parlament társjogalkotó szerepe 136
1.3.4. Jogalkotási eljárások 137
1.3.4.1. A konzultációs eljárás 137
1.3.4.2. Az együttműködési eljárás 138
1.3.4.3. A hozzájárulási eljárás 138
1.3.4.4. Az együttdöntési eljárás 139
1.3.5. A Bizottság delegált döntéshozói szerepe - a komitológia működése 140
1 4. AZ EU POLITIKÁI 141
1.4.1. A politikák megjelenése a három pillére épülő Unióban 141
1.4.2. Az első pillér közös és közösségi politikái 142
1.4.2.1. A közös kereskedelempolitika 143
1.4.2.2. A közös mezőgazdasági politika 143
1.4.2.3. A közös közlekedési politika 145
1.4.2.4. A közös monetáris politika: A Gazdasági és Monetáris Unió alapja 145
1.4.2.5. A fontosabb közösségi tevékenységek céljai 147
1.4.3. A második pillér kül- és biztonságpolitikája 149
1.4.4. A bel- és igazságügyek és a harmadik pillér rendőrségi és bűnügyi együttműködése 151
AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZERE 153
2.1. Az Európai Unió költségvetése 153
2.1.1. Alapelvek, követelmények 153
2.1.1.1. Alapelvek 153
2.1.2. A költségvetés szerkezete és a szerkezet változásának fő irányai 154
2.1.2.1. Bevételi előirányzatok 154
2.1.2.2. Kiadási előirányzatok 156
2.1.3. A költségvetés jóváhagyási rendje 158
2.1.3.1. A költségvetés jóváhagyásának egyszerű menete 158
2.1.3.2. A beterjesztett költségvetés módosítási rendje 159
2.2. Az Európai Unió támogatási rendszere 160
2.2.1. Az Európai Unió támogató és tiltó magatartása 160
3. A KÖZÖSSÉGI JOG 162
3.1. A közösségi jog jellemzői 162
3.1.1. A közösségi jog létrehozásának okai 162
3.1.2. A közösségi jog forrásai 162
3.1.2.1. Az elsődleges jogforrások: a Szerződések 162
3.1.2.2. A másodlagos jogforrások: a közösségi jogszabályok 165
3.1.2.3. A közösségi jog egyéb forrásai 166
3.1.2.4. Az acquis communautaire fogalma 167
3.1.3. A közösségi jog jellege 167
3.1.3.1. A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz 167
3.1.3.2. A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez 168
3.1.3.3. Az Európai Bíróság szerepe és jelentősége a közösségi jog szempontjából 169
3.1.4. Jogharmonizáció az Európai Közösségekben 172
3.2. A közösségi anyagi jog 174
3.2.1. Az áruk szabad mozgása 175
3.2.1.1. A vámunió 175
3.2.1.2. A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása 175
3.2.2. A személyek szabad mozgása 176
3.2.2.1. A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 176
3.2.2.2. A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 178
3.2.3. A szolgáltatások szabad nyújtása 179
3.2.4. A töke szabad mozgása 179
3.2.5. A versenypolitika és a közösségi versenyjog 180
3.2.5.1. A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 181
3.2.5.2. Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 182
4. AZ UNIÓ ÉS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS VISZONYA 183
4.1. Van-e uniós közigazgatás? 183
4.2. Az uniós közigazgatás közös elemei 185
4.2.1. Alapelvek 185
4.2.2. Döntéselőkészítés, koordináció 186
4.2.3. A közösségi jog alkalmazásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése 189
4.2.4. A tagállamok szerepe a közösségi jog érvényre juttatásában 190
4.3. Az Európai Unió bővítési folyamata 191
4.3.1. Demokratikus átmenetek Közép- és Kelet-Európában, illetve az Európai
Megállapodások 191
4.3.2. A koppenhágai kritériumok 193
4.3.3. Az előcsatlakozási stratégiától az Agenda 2000-en át a bővítési folyamat nyitányáig 194
4.3.4. A bővítési folyamat a csatlakozási tárgyalások megkezdése után 196
4.3.5. A bővítési folyamat előrehaladása: a helsinki csúcs, a Nizzai Szerződés és a svéd áttörés 197
4.4. Magyarország és Az Európai Unió kapcsolatainak alakulása 198
4.4.1. Európai Megállapodás - Magyar-EK Társulási Szerződés 199
4.4.2. Út a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig 200
4.4.3. Az EU-magyar csatlakozási tárgyalások alapelvei és vezetői 201
4.4.4. A csatlakozási tárgyalások állása 202
4.4.5. Magyarország belső felkészülésének stratégiája 203
4.4.6. A csatlakozási tárgyalások lezárása 204
4.5. A magyar közigazgatásra háruló feladatok a csatlakozásig 205
4.5.1. Nemzeti jogharmonizációs program 205
4.5.2. Közigazgatási reform 206
AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK 209

Témakörök