Általános közigazgatási ismeretek 5.

Tartalom

1. AZ EURÓPAI UNIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 7
1.1. AZ európai integráció fejlődése 7
7.7.7. Az európai integráció létrejötte 7
7.7.2. Az európai integráció első négy évtizede 9
1.1.3. Közösségekből Unió - Európa Maastricht után 10
1.1.4. Az Európai Unió az ezredfordulón - a bővítés és mélyítés kettős célkitűzése 12
Táblázat 1.1 Az európai integráció fejlődése 17
1.2. Az Európai Unió intézményei 18
7.2.7 A Tanács 19
1.2.1.1. Az Európai Unió Tanácsa 19
1.2.1.2. A COREPER és a tanácsi munkacsoportok 20
1.2.1.3. Az Európai Tanács 20
1.2.1.4. A soros elnökség intézménye 21
1.2.1.5. A Tanács szavazási formái 22
1.2.1.6. A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai 22
Táblázat 1.2. A tanácsi szavazatok megoszlása jelenleg, valamint a Nizzai Szerződés szerint a leendő 27 tagú Unióban 24
7.2.2. A Bizottság 25
1.2.2.1. A Bizottság tagjai 25
1.2.2.2. A Bizottság hivatali struktúrája 26
Táblázat 1.3. A Bizottság szervezeti egységei 27
1.2.2.3. A Bizottság hatásköre 28
1.2.2.4. A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései 28
1.2.3. A Parlament 29
1.2.3.1. A Parlament intézményi szerepe 29
1.2.3.2. A Parlament választása és összetétele 31
1.2.3.3. A Parlament tisztségviselői és testületei 32
Táblázat 1.4. Az Európai Parlament szakbizottságai 33
1.2.3.4. A Parlament munkarendje 33
1.2.3.5. A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései 34
1.2.4. A Bíróság 35
1.2.4.1. A Bíróság feladata 35
1.2.4.2. A Bíróság összetétele 36
1.2.4.3. A Bíróság eljárása 37
1.2.4.4. A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései 38
7.2.5. Az EU egyéb intézményei 39
1.2.5.1. A Számvevőszék 39
1.2.5.2. A Gazdasági és Szociális Bizottság 40
1.2.5.3. A Régiók Bizottsága 41
1.2.5.4. Az Európai Beruházási Bank 43
1.2.5.5. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank 43
1.2.5.6. Az Európai Ombudsman 45
1.3. Döntéshozatal, jogalkotás az Európai Unióban 46
1.3.1. A Bizottság döntés-előkészítő szerepe 46
1.3.2: Döntéshozatal a Tanácsban 47
1.3.3. A Parlament társjogalkotó szerepe 49
1.3.4. Jogalkotási eljárások 51
1.3.4.1. A konzultációs eljárás 52
1.3.4.2. Az együttműködési eljárás 52
1.3.4.3. A hozzájárulási eljárás 53
1.3.4.4. Az együttdöntési eljárás 53
1.3.5. A Bizottság delegált döntéshozói szerepe - a komitológia működése ..55
1.4. Az eu politikái 57
1.4.1. A politikák megjelenése a három pillére épülő Unióban 57
1.4.2. Az első pillér közös és közösségi politikái 58
1.4.2.1. A közös kereskedelempolitika 59
1.4.2.2. A közös mezőgazdasági politika 60
1.4.2.3. A közös közlekedési politika 62
1.4.2.4. A közös monetáris politika: A Gazdasági és Monetáris Unió alapja 62
1.4.2.5. A fontosabb közösségi tevékenységek céljai 65
1.4.3. A második pillér kül- és biztonságpolitikája 67
1.4.4. A bel- és igazságügyek és a harmadik pillér rendőrségi és bűnügyi együttműködése 69
2. AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZERE 73
2.1. Az Európai Unió költségvetése 73
2.1.1.Alapelvek, követelmények 73
2.1.1.1. Alapelvek 73
2.1.2. A költségvetés szerkezete és a szerkezet változásának fő irányai 74
2.1.2.1. Bevételi előirányzatok 74
2.1.2.2. Kiadási előirányzatok 77
2.1.3. A költségvetés jóváhagyási rendje 80
2.1.3.1. A költségvetés jóváhagyásának egyszerű menete 80
2.1.3.2. A beterjesztett költségvetés módosítási rendje 81
2.2. Az Európai Unió támogatási rendszere 83
2.2.1. Az Európai Unió támogató és tiltó magatartása 83
3. A KÖZÖSSÉGI JOG 87
3.1. A közösségi jog jellemzői 87
3.1.1. A közösségi jog létrehozásának okai 87
3.1.2. A közösségi jogforrásai 87
3.1.2.1. Az elsődleges jogforrások: a Szerződések 88
3.1.2.2. A másodlagos jogforrások: a közösségi jogszabályok 91
3.1.2.3. A közösségi jog egyéb forrásai 93
3.1.2.4. Az acquis communautaire fogalma 94
5.7.3. A közösségi jog jellege 94
3.1.3.1. A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz 94
3.1.3.2. A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez 95
3.1.3.3. Az Európai Bíróság szerepe és jelentősége a közösségi jog szempontjából 96
3.1.4. Jogharmonizáció az Európai Közösségekben 101
3.2. A közösségi anyagi jog 104
3.2.1. Az áruk szabad mozgása 705
3.2.1.1. A vámunió 105
3.2.1.2. A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása 105
3.2.2. A személyek szabad mozgása 107
3.2.2.1. A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 107
3.2.2.2. A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 109
3.2.3. A szolgáltatások szabad nyújtása 111
3.2.4. A tőke szabad mozgása 111
3.2.5. A versenypolitika és a közösségi versenyjog 112
3.2.5.1. A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 113
3.2.5.1. Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 114
4. AZ UNIÓ ÉS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS VISZONYA 117
4.1. Van-e uniós közigazgatás? 117
4.2. az uniós közigazgatás közös elemei 120
4.2.1. Alapelvek 120
4.2.2. Döntés-előkészítés, koordináció 121
4.2.3. A közösségi jog alkalmazásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése... 125
4.2.4. A tagállamok szerepe a közösségi jog érvényre juttatásában 127
4.3. Az Európai Unió bővítési folyamata 129
4.3.1. Demokratikus átmenetek Közép- és Kelet-Európában, illetve az Európai Megállapodások 129
4.3.2. A koppenhágai kritériumok 131
4.3.3. Az előcsatlakozási stratégiától az Agenda 2000-en át a bővítési folyamat nyitányáig 132
4.3.4. A bővítési folyamat a csatlakozási tárgyalások megkezdése után 135
4.3.5. A bővítési folyamat előrehaladása: a helsinki csúcs, a Nizzai Szerződés és a svéd áttörés 136
4.4. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak alakulása.. 139
4.4.1. Európai Megállapodás - Magyar-EK Társulási Szerződés 139
4.4.2. Út a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig 140
4.4.3. Az EU-magyar csatlakozási tárgyalások alapelvei és vezetői 142
4.4.4. A csatlakozási tárgyalások állása 143
4.4.5. Magyarország belső felkészülésének stratégiája 144
4.4.6. A csatlakozási tárgyalások lezárása 146
4.5. A magyar közigazgatásra háruló feladatok a csatlakozásig . 147
4.5.1. Nemzeti jogharmonizációs program 147
4.5.2. Közigazgatási reform 149
AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK 152

Témakörök