Általános közigazgatási ismeretek 3.

Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Szerző

Dr. Gyergyák Ferenc

Dr. Bende-Szabó Gábor

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Gyergyák Ferenc: Általános közigazgatási ismeretek 3. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	132 oldal
Sorozatcím:	Közigazgatási szakvizsga
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-9395-23-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jogalkotás az európai kontinentális jogrendszerben a jogalkalmazással párba állított olyan meghatározó jelentőségű jogi tevékenység, amely a jog tudatos, írott létrehozatalát célozza. Fejlődése a jog egész történetét végigkíséri. Az államhatalmi ágak megosztásának hatására törvényhozásként az állami tevékenység viszonylag független ágaként ismerték el. Ettől az időtől kezdve jogalkotási termékként ismerik el mindazt a szöveget, amelyet az állam alkotmányában meghatározott módon, az arra feljogosított szervek, alkotmányos törvényekben meghatározott eljárás során hoztak létre és jogforrásként bocsátottak ki. A polgárok ügyeinek és a közigazgatás más feladatainak a fejlett közigazgatási rendszerek színvonalán történő hatékony, eredményes és színvonalas intézése - a konkrét közigazgatási feladatok ellátása - mellett lényeges eleme a megfelelő minőséget felmutató jogalkotási tevékenység. A Magyar Köztársaságban jelenleg több mint 5.000 központi jogszabály és csaknem 78.000 helyi (önkormányzati) rendelet hatályos. A köztisztviselők jelentős része így a munkája során nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb találkozik olyan helyzettel, amikor jogszabály előkészítése, vagy az előkészítésében való közreműködés lesz a feladata. E stúdium ezért a jogalkotási munka személyi feltételeinek javítását kívánja elősegíteni, lehetővé téve, hogy a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők képesek legyenek a hatályos joganyagot magas színvonalon előkészíteni, - és amennyiben munkájuk során jogalkotással kapcsolatos feladattal találkoznak - azt euro-konformmá is tenni, és elsajátítani azokat az elveket és elvárásokat, amelyeket az Európai Unióhoz való csatlakozás kötelezően megjelenít a magyar jogalkotásban. Ennek az anyagrésznek a célja ezért a jogalkotásra és jogalkalmazásra vonatkozó általános ismeretek átadása a közigazgatási szakvizsgára való felkészülés keretében. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 7
I. A JOGALKOTÁS TARTALMI KÉRDÉSEI 8
I.1. JOGI ÉS TÁRSADALMI NORMÁK; A JOG ÉS AZ ERKÖLCS; A
„JOG" ÉS A „NEM JOG" HATÁRAI 8
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGFORRÁSI RENDSZERE 13
2.1. A JOGFORRÁSI RENDSZER ELEMEI 13
2.1.1. A törvény 14
2.1.2. A rendelet 17
2.1.2.1. A törvényerejű rendelet 17
2.1.2.2. A köztársasági elnök rendelete 18
2.1.2.3. A Honvédelmi Tanács rendelete 18
2.1.2.4. A Kormány, a miniszterelnök és a Kormány tagjainak rendelete... 18
2.1.2.5. Az államtitkári rendelkezés 19
2.1.2.6. Az önkormányzat rendelete 19
2.2. AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI 20
2.2.1. Határozat 20
2.2.2. Utasítás 21
2.2.3. Jegybanki rendelkezés 21
2.2.4. Statisztikai közlemény 22
2.2.5. Jogi iránymutatás 22
2.3. A HIVATALOS LAPOK 23
III. JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGSZABÁLYSZERKESZTÉSI ISMERETEK 25
3.1. A JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS 25
3.1.1. Kezdeményezés 25
3.1.2. A jogszabálytervezet előkészítésére kötelezett szervezet 29
3.1.3. A jogszabálytervezetek véleményezése 30
3.1.4. A tervezet jogalkotó szerv elé terjesztése, elfogadása, kihirdetése 31
3.2. A JOGSZABÁLYTERVEZET SZERKESZTÉSE, SZÖVEGEZÉSE. 33
3.2.1. A jogszabály megjelölése 33
3.2.2. A preambulum és a bevezető rész 34
3.2.3. A jogszabály rendelkező része 35
3.2.4. Záró rendelkezések 38
3.3. A JOGSZABÁLY SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE (TAGOLÁSA) 42
3.4. A JOGSZABÁLY HATÁLYOSULÁSÁNAK VIZSGÁLATA 44
3.5. A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE, HATÁLYOSSÁGA 45
3.6. A JOGSZABÁLYOK KIHIRDETÉSE ÉS KÖZZÉTÉTELE 47
3.7. A JOGSZABÁLY-NYILVÁNTARTÁS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI... 48
3.8. A DEREGULÁCIÓ 49
3.9. A MAGYAR JOGALKOTÁS TIPIKUS TARTALMI ÉS FORMAI HIBÁI 51
IV. ÁLTALÁNOS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK 55
1. A JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉG FAJTÁI 55
2. A JOGALKALMAZÁS SZERVEI 56
3. A JOGALKALMAZÁS FOLYAMATA 57
V. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS 59
1. ELJÁRÁSI ALAPELVEK 60
1.1. A törvényesség elve 61
1.2. A rendeltetésszerű eljárás elve 61
1.3. A törvény előtti egyenlőség elve 61
1.4. A hivatalbóli eljárás elve 62
1.5. Az ügyfél védelme: az ügyféljogok 62
1.5.1. A tisztességes ügyintézéshez való jog 63
1.5.2. A határidőben hozott döntéshez való jog 63
1.5.3. Az anyanyelv használatának joga 63
1.5.4. A nyilatkozattételhez való jog 64
1.5.5. A tájékoztatáshoz való jog 64
1.5.6. Az irat-betekintési jog 65
1.5.7. Az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek védelme 65
1.5.8. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme 65
1.5.9. A személyes adatok védelme 65
1.5.10. A jogorvoslathoz való jog 66
1.5.11. A kártérítéshez való jog 66
1.6. Az ügyfél kötelezettségei 66
1.6.1. A jóhiszemű eljárás kötelezettsége 67
1.6.2. Az együttműködési kötelezettség 67
1.6.3. A költségek kímélésének kötelezettsége 67
1.7. A költségtakarékos eljárás elve 68
1.8. Az elektronikus ügyintézés ösztönzése 68
2. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 69
2.1. A törvény hatálya 69
2.1.1. Tárgyi hatály 69
A közigazgatási hatósági ügy 72
2.1.2. Személyi hatály 73
A közigazgatási hatóság 74
Az ügyfél 75
2.2. Joghatóság, hatáskör és illetékesség 76
2.2.1. A joghatóság 76
2.2.2. A hatáskör 77
2.2.3. Az illetékesség 78
2.2.4. Az eljárási kötelezettség 79
2.2.5. A jogsegély 80
VI. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI 83
1. A HATÓSÁG DÖNTÉSEI 83
1.1. Hatósági határozat 84
1.2. Hatósági végzés 86
1.3. A hatósági döntések közlése 86
2. A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS 87
2.1. A helyszíni hatósági ellenőrzés 88
2.2. A hatósági ellenőrzés jogkövetkezményei 90
3. AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS 90
3.1. Az eljárás megindítása 91
3.1.1. Kérelemre induló eljárások 91
A kérelem 92
A kérelem vizsgálata 93
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 94
Áttétel 95
Hiánypótlási felhívás 95
Az eljárás azonnali felfüggesztése 96
3.1.2. Hivatalból indított eljárások 96
3.1.3. Értesítés az eljárás megindításáról 97
Az eljárás megindításáról szóló értesítés mellőzése 99
3.2. A tényállás tisztázása 99
3.1.1. Az ügyintézési határidő 100
Az ügyintézési határidő számítása 101
Az ügyintézési határidő meghosszabbítása 102
3.1.2. Az eljárás felfüggesztése 102
3.1.3. A hatósági közvetítő 103
3.1.4. Szakhatósági közreműködés 104
3.1.5. A bizonyítás és ennek eszközei 106
Az ügyfél nyilatkozata 107
Az irat 108
A tanúvallomás 109
A szemle 110
A szakértői vélemény 111
3.1.6. Az eljárási bírság 112
3.1.7. Tárgyalás és közmeghallgatás 113
3.1.8. A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel 113
3.3. A döntés meghozatala 114
3.3.1. Az eljárás megszüntetése 114
3.3.2. Az érdemi döntések 115
3.3.3. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítása 115
4. A JOGORVOSLATOK 117
4.1. A jogorvoslás rendszere 117
4.2. A jogorvoslattal megtámadható hatósági döntések 118
4.3. A jogorvoslati fonnák 118
4.4. A fellebbezés | 119
4.4.1. A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján 121
4.4.2. A fellebbezési eljárás 122
5. A VÉGREHAJTÁS 125
6. KÉPVISELET 126
7. KIZÁRÁS 127
8. AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK 128
9. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS 130
AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK 132